Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

439. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. 75 val, igen vagy nem % (Igen!) Elfogadtatott, ezzel a módosítás is elesik. Következik a 49. §. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 49—59. %-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 60. §.-íj. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Pirkner János előadó: T. képviselőház! A pénzbírságnak maximuma a javaslatban 2000 K-ban van megállapítva. Indítványozom, hogy ez a felére, t. i. vagyis 1000 K-ra redukáltassák. (Helyeslés.) Almássy László jegyző: Szabó István! Szabó István (nagyatádi): T. képviselőház ! A 60. §-nak harmadik bekezdése következőkép szól (olvassa) : »A 49. §. 1., 2., 5—10., 12. és 15. pontjában emiitett közgyűlési határozatok érvényességéhez a földmivelésügyi ministernek, a 13. pontban emiitett közgyűlési határozat érvényességéhez pedig a közigazgatási bizottságnak jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás bekövetkeztéig ezeket a határozatokat végrehajtani nem szabad.« T. képviselőház ! Ezzel szemben a következő módosítást nyújtom be (olvassa) : »A 60. §. harmadik bekezdése törlendő és helyébe a következő szöveg teendő : A 49. §-ban felsorolt évi közgyűlési határozatok érvényességéhez felebbezés esetén a földmivelésügyi minister jóváhagyása szükséges.* Ezt a módosítást azért terjesztem be, mert mikor az alapszabályok kidolgozásánál a ministeri jóváhagyás megtörténik, ez még nem jelenti, hogy az évenként kötelezőleg előirt közgyűlési határozatok a legeltetés tekintetében módosítást, ujabb egy évre terjedő intézkedést hoznak be. iu A legelőkezelésnek annyi mindenféle módja van, hogy azt egyszerre véglegesen megállapítani lehetetlenség. A legelőrendtartási szabályok évenkint, vagy két vagy öt évenkint változtatás alá kerülnek és a paragrafus harmadik bekezdése szerint minden határozatot, amely a legelőtartásra, az apaállattartásra vonatkozik, a földmivelésügyi ministerhez kell felterjeszteni jóváhagyás végett. Ez annyi munkát adna a földmivelésügyi ministérnek, hogy nem is birna vele. Emellett czéltalan is ez az intézkedés, mert megakasztja a társulat működését, amely nem tudja addig végrehajtani határozatát, míg a földmivelésügyi minister jóvá nem hagyja. Ha azután gyakran történik változtatás, ezzel csak felesleges teher szakadna a ministerium vállaira. p| Ennek elkerülése végett tettem meg módosító indítványomat, még pedig olyan formában, hogy a minister jóváhagyása a módosításokhoz csak akkor legyen szükséges, ha valaki az illető határozatot megfelebbezi. Ha ugyanis a határozat nem jó, megfelebbezhetik a társtulajdonosok, de ha ők elmulasztanák, ott van a felügyelő hatóság, tehát a felebbezés lehetősége meg van mindenkinek adva. Az én indítványom szerint tehát csak akkor szükséges a minister jóváhagyása, ha valaki a hozott határozatot nem tartja megfelelőnek és megfelebbezi. Mert hiszen ha mindenki helyesnek találja azt, teljesen felesleges ez a jóváhagyás, Kérem a módosításom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem I) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Balogh Jenő igazságiigyminister: T. ház! Az előadó ur által előterjesztett módositványt, amely az utolsó bekezdésre vonatkozik, elfogadásra ajánlom. Nem áll azonban módomban hozzájárulni Szabó István t. képviselőtársam módosításához azért, mert a szakasz illető bekezdése értelmében a földmivelési ministerhez csak azokat a határozatokat kell felterjeszteni, amelyek állandó jellegűek. Ezekre nézve pedig semmiféle változásba bele nem mehetünk. Elvégre, száz esztendeig is érvényben maradhatnak ezek a határozatok. Amitat. képviselőtársam tulaj donképen elkerülni óhajt, az nem ezekben a pontokban van felsorolva, hanem a 11. pontban, az ebben emiitett közgyűlési határozat érvényességéhez pedig jóváhagyás nem szükséges. Tisztelettel kérem a harmadik bekezdés eredeti szövegének elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel a benyújtott módosítások a szakasz különböző bekezdéseivel állanak szemben, a kérdést pontonként fogom feltenni. A szakasz első és második bekezdése megtámadva nem lévén, azokat elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdéssel szemben áll Szabó István képviselő ur módositványa. Itt tehát a kérdést fel fogom tenni az eredeti szakaszszal szemben a módosításra. Ha az eredeti szakaszt fogadja el a ház, a módosítás esik el; ha pedig a szakaszt nem fogadja el, a módosítást fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem már most a t. háztól : elfogadja-e a 60. §. harmadik bekezdését eredeti szövegében, a Szabó István képviselő ur által benyújtott módosítással szemben, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik s ezzel a módosítás elesett. A negyedik bekezdés megtámadva nem lévén, elfogadottnak jelentem ki. Az ötödik bekezdésnél az előadó ur módosítása áll szemben az eredeti szöveggel. Itt tehát a kérdést a szövegre teszem fel, szemben a módosítással. Ha a javaslat szövegét nem fogadja el a ház, akkor a módosítást fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem tehát a t. háztól : elfogadja-e a 60. szakasz utolsó bekezdését eredeti szövegében, az előadó ur által beterjesztett módosítással szemben, igen vagy nem (Nem!). A ház az eredeti szöveget mellőzi, ennélfogva az utolsó bekezdés az előadó ur módosításával fogadtatott el. Következik a 61. szakasz. Nyegre László jegyző (olvassa a 61—64. szakaszokat, a IV. fejezet czirnét s a 65—67. sza10*