Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

72 439. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. Szabó István (nagyatádi) : T, képviselőház ! A 31. §. 3. bekezdése azt mondja, hogy : «ha ez a határidő is eltelt anélkül, hogy a társulat a hozzá­járulás kérdésében határozott volna, a hozzájárulást megtagadottnak kell tekinteni.» Ezzel szemben tiszteletteljes módosító indítványom az, hogy a «megtagadottnak» szó helyett «megadottnak» szó té­tessék, mert szokatlan, hogyha valakinek valamilyen joga van és ezzel a joggal élni nem akar és ezt nem tudatja az illetővel, hogy akkor az a hozzájárulás megtagadottnak tekintessék. Ha annak az elő­vásárlásra jogosított államnak megvan a joga, hogy ennyi és ennyi nap alatt nyilatkozzék, tessék neki nyilatkozni, hogy él-e az elővásárlási jogával. Ha pedig nem nyilatkozik, az ne legyen megtaga­dásnak tekintendő, hanem ellenkezőleg, megadott­nak tekintessék. Ez volna tiszteletteljes indít­ványom, kérem elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Senki sem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: Tisztelettel javaslom a t. háznak, méltóztassék a 31. §-nál az előadó ur által előterjesztett módosításokat, amelyekhez a kormány nevében is hozzájárulok, elfogadni, ellenben sajnálatomra nem áll módom­ban elfogadni nagyatádi Szabó István. t. ké]> viselőtársam indítványát, mert hiszen világos dolog, hogy a telekkönyvi hatóságnál azt kell ki­mutatni, hogy a hozzájárulás megadatott-e ; egy negatívumot, hogy t. i. a hozzájárulás megtagad­tatott, szintén csak társulati bizonyitványnyal lehetne kimutatni, annak a megszerzése pedig szintén csak ugyanannyi időbe kerülne. (He­lyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. T. ház ! Itt különböző természetű módosí­tások adattak be a javaslat különböző pontjaihoz. Ennek folytán, hogy a ház kellően határozhasson, a kérdést pontonkint fogom feltenni. Elsősorban tehát a 31. §. első bekezdésére, amely első be­kezdést illetőleg, magát az eredeti szöveget nem támadja meg egyik módosító ur sem, hanem az előadó ur az első bekezdéshez egy pótlást indít­ványoz. Maga az első bekezdés megtámadva nem lévén, azt elfogadottnak jelentem ki és kérdem a t. háztól, elfogadja-e a javaslat 31. szakaszának első bekezdéséhez az előadó ur által, pótláskép, javasolt módosítást, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Következik a 2. szakasz, amelynél az elő­adó ur több rendbeli olyan módosítást javasol, amelyek az eredeti szöveggel ellentétben álla­nak, igy tehát az eredeti szöveget az előadó ur módosításával szemben kell szavazásra feltennem. Ha a ház az eredeti szöveget fogadja el, a módo­sítás esik el, ha pedig az eredeti szöveget nem fogadja el a ház, akkor az előadó ur által be­nyújtott módosításokat fogom elfogadottnak ki­jelenteni. Kérdem tehát a t. háztól, elfogadja-e a javaslat 31. szakaszának második bekezdését eredeti szövegben, szemben az előadó ur által benyújtott módosításokkal, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadtatott el, ennek folytán a ház a, második bekezdést az előadó ur módosításai­val fogadta el. A harmadik bekezdéshez ugy az előadó ur­nak, mint Szabó István képviselő urnak külön­külön módosításai vannak, amelyek az eredeti szö­veget érintik, viszont egymással ellentétben nem állanak. így tehát először az eredeti szöveget kell szavazásra feltennem. Ha az elfogadtatott, elesik mind a két módosítás. Ha a ház az eredeti szöveget nem fogadta el, akkor fel kell tennem a szöveget az előadó ur módosításával. Ha igy elfogadtatott a szakasz, akkor külön fel fogom tenni szavazásra Szabó István képviselő ur módosítását is és kérni fogom arra nézve a ház döntését. Kérdem tehát mindenekelőtt, elfogadja-e a ház a tárgyalás alatt álló szakasz harmadik bekezdését eredeti szövegé­ben, szemben a benyújtott két módosítással, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadtatott el. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szöveget az előadó ur által beterjesztett módosítással ? (Igen!) Elfogadtatott. Most kérdem, elfogadja-e a ház a Szabó István képviselő ur által ugyancsak a harmadik bekezdés­hez benyújtott módosítást, igen vagy nem ? (Nem !) Nem fogadtatott el. Ennek folytán a 31. szakasz harmadik bekez­dése kizárólag az előadó ur által javasolt módosí­tással fogadtatott el. A szakasznak hátralevő többi bekezdése nem támadtatván meg, azokat elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a 32. szakasz.' Nyegre László jegyző (olvassa a 32—41. szaka­szokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 42. szakaszt.) Szinyei-Merse Félix jegyző: Szabó István! Szabó István (nagyatádi) : T. ház ! A 42. §. 3. bekezdése a következőket mondja (olvassa) : »Egyébként a bevételek feleslegét a tagok között illetőségeik arányában fel kell osztani. Ha azonban a társulatnak rendkívüli bevételei van­nak, a földmivelésügyi minister elrendelheti, hogy ez az összeg vagy egy része megfelelő számú évekre felosztva fordittassék a társulati kiadások fedezé­sére, vagy pedig, hogy ez az összeg, vagy egy része gazdasági beruházásokra, állattenyésztési czélokra, ingatlan szerzésére vagy társulati tartozások tör­lesztésére fordittassék és addig, amig ez megtör­ténik, külön alapként gyümölcsözően kezeltessék.« Ezen intézkedés kiegészítésére a következő módosítást indítványozom (olvassa) : A 42. §. 3. bekezdésének második sorában ama mondat elé »a földmivelésügyi minister elrendelheti* teendő a következő : »és ha a társulati gazdasági ügyei rendezetlenek.« A törvényjavaslat a ministernek a társulat rendkívüli bevételei tekintetében igen tág jogot ad. Kimondja, hogy a bevételek a tagok között felosztandók, azonban a rendkívüli bevételeknél a ministernek joga van meghatározni, hogy azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom