Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

Í39. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. 73 mire fordítsák. Ezek a rendidvüli bevételek a legtöbb legelőközösségeknél igen gyakran előfor.dúlnak, mert a legtöbb legelőn erdő is van éa az évenkint használtatik, ami már rendkivüli bevételnek minősitbető, és igy azt mondhatni, hogy ennek a szakasznak rendelkezései nyomán úgyszólván évről-évre a földmivelésügyi minister lesz hivatva rendelkezni arról, hogy a legelőtulajdonosok jövedelmének egy része hova fordíttassák. En nem akarom a felügyelő hatóságot korlátozni abban a jogában, hogy igenis, figyelemmel kisérje, hogy mit csinálnak azzal a vagyonnal. De, t. képviselőház, azt, hogy ezeket az erdőjövedelmeket, amelyek a legelőn vannak, minden évben a minister rendezhesse, hogy azok ide vagy oda fordittassanak-e, azt én túlságos korlátozásnak tartom. Ellenszenves ez az intézkedés már csak azért is, mert még nem ismertem embert, aki szívesen vette volna, ha az ő évi jövedelmét valaki lefoglalhatja, lekötheti, vagy bárki megparancsolhatja neki, hogy azt csak erre vagy csak arra a czélra szabad elköltenie. Ebből a szempontból sem lehet tehát ilyen túlságosan szabad kezet adni a minister urnak. Ismétlem, nem akarom a felügyeleti hatóságot jogai gyakorlásában korlátozni, csupán azt akarom benyújtott módositványom által elérni, hogy a minister ur ezeket a rendkivüli bevételeket csak ott rendezhesse ugy, ahogy épen jónak látja, ahol a társulatnak gazdasági ügyei rendezetlenek. Mert ha egy társulatnál a társulat épületei vagy maga a vagyon hanyagolt állapotban van, vagy ha a társulat adósságba keveredik, akkor igenis, helyénvalónak tartom, hogy a jövedelmet elsősorban oda fordítsák, — ha szükséges, esetleg hatósági kényszerrel is — ahol arra legégetőbb szükség van. De ha a társaság gazdasági ügyei rendezettek, ha nincsen adósság, ha minden rendben van, akkor feleslegesnek tartom a minister urnak ezt a jogát, mert amelyik társulat rendben tudja tartani a maga vagyonát, az az ő külön bevételeivel is rendesen el tud bánni s a legelő társtulajdonosainak közös érdekeit egyáltalában nem szállítja le és nem veszélyezteti. Mindezek alapján ajánlom annak a beszurás-nak elfogadását, hogy csak azoknál a társulatodnál legyen meg a ministernek ezen joga, amely társulatoknak ügyei gazdaságilag rendezetlenek. Elnök : Kivan még valaki szólani ? Az igazságügy minister ur óhajt nyilatkozni. Balogh Jenő igazságügy minister: T. ház! Egészen kétségtelennek tartom, hogy t. képviselőtársam nem vette észre, hogy az általa kifogásolt mondatban, amelyhez a módosítást javaslatba hozta, a súlypont a következő szavakon fekszik: »ha a társulatnak rendkivüli bevételei vannak. »Tehát csak azt az esetet tartja szem előtt ez a bekezdés, ha a társulat pl. a közös legelők egy részét eladja, vagy más módon hasonló rendkivüli bevételhez jut. Ezért tehát termesze- I KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XVIII. KÖTET. tes, hogy nem fogadhatom el az indítványát, mert hiszen annak elfogadása azt jelentené, hogy amennyiben rendezett viszonyok között van a társulat és eladja a közös legelőnek egy részét, akkor a befolyó vételárat mindjárt feloszthatná tagjai között, ami egyenesen képtelenség. A javaslatnak az a czélja, hogy akkor is tőkét gyűjtsön ilyen rendkivüli bevételekből a társulat, ha rendezett viszonyok között van. Kérem az eredeti szöveget fentartani. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni 1 Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! A t. igazságügyrninister ur felvilágosítása után javaslatomat visszavonom. (Helyeslés.) Visszavonom azért, mert a minister ur egész nyíltan kimondotta, hogy ezek a rendkivüli bevételek ingatlan-eladásoknál állhatnak elő (Felkiáltások • Akkor is !) tehát ez nem vonatkozik az évenkint eladásra kerülő fára és egyéb dolgokra, én pedig módosításomban csak ezekre czéloztam. Az ingatlanok eladásából befolyó jövedelmekre a felügyeleti hatóság jogát magam is fentartandónak vélem, s mivel azt hiszem, hogy a közönséget is megnyugtathatja a minister urnak ez a kijelentése, kérem, méltóztassanak módosításomtól eltekinteni. (Helyeslés). Elnök: Kivan még valaki szólam ? (Senki sem !) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel az indítványozó képviselő ur módositványát visszavonta, a szöveg pedig megtámadva nincs, azt elfogadottnak jelentem ki. Nyegre László jegyző (olvassa a 44. §-í, továbbá a III. fejezetből a 45—47. %-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 48. %-t). Almássy László jegyző: Szabó István (nagyatádi) ! Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! (Halljuk!) A 48. §. a közigazgatási bizottságra ruházza itt az intézkedés jogát, midőn azt mondja (olvassa) : »A közigazgatási bizottság jogosítva van megsemmisíteni azt a választást, amely nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen elitélt . vagy egyéb okból alkalmatlan személyre esett.« Ha a társulat elnöke megválasztatván, a választás jóváhagyás végett felterjesztendő, akkor természetesen érthető, hogy ilyen okok miatt azt az elnököt állásától meg lehessen fosztani. Azonban én ezt a kifejezést, hogy : »egyéb okokból alkalmatlan« nagyon tág fogalomnak tartom. (Igaz !) Mert igen kevés olyan ember lehet a világon, akire rá ne lehetne valamiképen mondani azt, — ha valakinek már ez a szándéka — hogy »egyéb okokból alkalmatlan«. És minthogy itt esetleg, ha csak egy esetben is, de akármikor mégis visszaélés történhetik, én ennek az »egyéb okokból alkalmatlan* kifejezésnek ezen szakaszból való törlését indítványozom. Ugyancsak a 48. §. harmadik bekezdésének 7. és 8. soraiból töröltetni indítványozom a ' következőket: (olvassa) »szükség esetében a tár-.; 10