Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-438

5S i38. országos ülés 1913 február 28-án, pénteken. tartanám annak kijelentését, hogy az úrbéri ügyek a lehető legsürgősebben lebonj^olitandók és Ítélettel vagy egyességgel befej ezendők. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Teljesen át vagyok hatva attól a jelentőségtől, amelyet Magyarországon, mint túlnyomóan agrikultur államban, az állattenyésztés ügyének közérdekből tulajdonítani kell. Mint aki — különösen a Dunántúl — ismerem a mezőgazdasági viszonyokat, teljesen meg vagyok győződve arról is, hogy azok az intézkedések, amelyeket a ház asztalán levő törvényjavaslat kezdeményez, ezen a téren jelentékeny javulást fognak eredményezni. Nem vonható kétségbe az sem, hogy a kormánynak, különösen a földmivelésügyi kormánynak, amely e részben kezdeményezőkig lépett fel, nagy szocziálpolitikai akcziója áll itt előttünk, és pedig épen a kisgazdák és törpebirkosok érdekében, azon néprétegek érdekében, amelyeket én mint ennek az országnak egyik szerény polgára, mindenkor legnagyobbra becsültem, mert bennük látom azt az államfentartó elemet, amely forrongó, nehéz időkben is, már foglalkozásának természeténél fogva, egy olyan konzerváló biztosítékot nyújt, amelyet a legnagyobb mértékben kell értékelni. Épen azért igen nagy csodálkozással hallottam, hogy Popp Csicsó István t. képviselőtársam mai felszólalásában a javaslat bizonyos rendelkezéseit nemcsak kritizálta és épen ellenkezőleg értelmezte, de, épen, mint fogfosztást tüntette fel és pedig mint a kisgazdák ellen irányuló jogfosztást. Azzal, hogy én egyszerűen a kormány szándékát, intencziójáta legjobb színben feltüntetném, azzal, hogy ezt a — nem akarok erős kifejezést használni — téves feltevést, a törvény intenczióínak ezt a félremagyarázását a kormány részéről visszautasítanám, tartok tőle,[hogy nem sikerülne minden aggodalmat eloszlatnom és különösen nem sikerülne kivennem az igen t. ellenzék kezéből azt az agitácziós anyagot, amely, amint sajnálattal hallottam volt, az ország egyes vidékein, különösen Somogy vármegyében — hiszen bizonyára egyikmásik t. képviselőtársam ezt nálam jobban ismeri — az utolsó időben felhasználtatott. Hogy tehát az aggodalmaknak teljesen elejét vegyem és minden agitácziós anyagot egészen eltüntessek, a kormány nevében ezennel tisztelettel kijelentem, hogy a javaslat 74. §-ának mindazon rendelkezéseit, amelyek a kisajátítási joggal függnek össze, a kormány nevében elejtem. (Elénk helyeslés.) A részletes tárgyalásnál az előadó ur a kormánynyal egyetértőkig a következő módosításokat fogja előterjeszteni. Akkor így fog hangzani a javaslat: (Halljuk J Halljuk !) «A községi közlegelő elidegenítéséhez, megterheléséhez vagy rendeltetésének megváltoztatásához a földmivelésügyi minister jóváhagyása szükséges.» Most uj kikezdés : «A földmivelésügyi minister a községi közlegelő elidegenítéséhez, megterheléséhez vagy rendeltetésének megváltoztatásához csak akkor adhatja meg jóváhagyását, ha a kérvényező község az illetékes vagyonfelügyeleti hatóság hozzájárulását igazolja.» Ezzel kapcsolatban a javaslat 75. §-a egészen kimarad, a 76. §. első bekezdésében a harmadik szó : «a községek kötelesek valamennyi*, ez a «valamennyi» szó, valamint a 77. §. második mondata szintén kimarad és természetesen ugy a későbbi paragrafusok sorrendje, valamint a korábbi szakaszokban, nevezetesen a 26. és 42. §-okban foglalt hivatkozások megfelelően módosulni fognak. Egyúttal a t. képviselőtársam beszédének végén kifejezett óhajtására van szerencsém a kormány nevében hivatalosan kijelenteni, hogy ez a törvényjavaslat, iUetőleg annak törvénynyé válása esetén az alkotandó törvény a folyamatban levő birtokrendezési eljárást egyáltalában nem érinti, a birtokrendezést nem akadályozza, sőt szükséges hogy ezek a birtokrendezési ügyek mielőbb befejeztessenek. Egyébként is biztosithatom a t. képviselő urat, hogy az igazságügyministerium ezeket a birtokrendezési ügyeket és azok menetét állandóan figyelemmel kiséri, minden birtokrendezési ügy intézését egyenként és külön-külön nyilvántartja és felügj^eleti hatáskörben iparkodni fogok arra hatni, hogy ezen ügyek elintézése a leggyorsabban teljesíttessék. (Élénk lielyeslés.) Ezeket akartam, t. ház, különösen a t. ellenzék megnyugtatására a mai napon kijelenteni, a részletes tárgyalásnál, a netalán felmerülendő alkalmakkor lesz szerencsém nekem vagy az igazságügyi és földmivelésügyi kormány képviselőinek a szükséges felvilágosításokat megadni. (Helyeslés). Elnök : Ki következik ? Nyegre László jegyző: Szabó István (nagyatádi). Szabó István (nagyatádi) : A legnagyobb megnyugvással veszem tudomásul az igen t. igazságügyminister kijelentését. Felszólalásunk súlypontja épen erre a paragrafusra esett, xlmit az igen t. igazságügyminister ur mondott, hogy izgatásra használtuk fel Somogyban . . . Balogh Jenő igazságügyminister: Agitáczió! Kérem, nem izgatás ! Szabó István (nagyatádi): ... ez a kijelentés rám czélzott. Elismerem, erős mozgalmat indítottam nemcsak Somogyban, hanem az egész országban, de nem izgatás czéljából. . . (Felkiáltások a jobboldalon : Nem is mondotta I) B. Podmaniczky Endre: Az agitáczió nem izgatás! Balogh Jenő igazságügyminisier: Agitácziót mondtam! Minden törvényjavaslat ellen lehet küzdeni! Szabó István (nagyatádi) : . . . hanem abban a meggyőződésben vagyok, hogy a tulajdonjogot sérti, hogy ezt a törvényhozásnak elrendelnie nem szabad. Beszédemet igen rövidre fogom, de az elmúlt sajnálatos események következtében azt, hogy én itt megjelentem, néhány szóval indo^ kölni kívánnám (Halljuk! Halljuk I) és ha esetleg említenék egyet-mást a birtokpolitikáról, olyas-