Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-434

14 434. országos ülés 1913 j< vidéknek régi óhajtása teljesül és bizonyára a vidék gazdasági fellendülését lesz hivatva előmozdítani. De különben is a visóvölgyi vasút a Délorosz­országgal és Bukovinával fejlődő forgalmunk szempontjából is nagy szerepet fog játszani. A helyi­érdekű vasút a m. kir. államvasutak mármaros­sziget—kőrösmező—határszéli vonalának Visó­völgy állomásából kiágazólag 54'6 kilométer hosszú­ságban a Visó folyó völgyében Borsáig fog vezet­tetni. A pálya szabványos nyomtávval létesít­tetik, gőzüzemre rendeztetik be, és olyképen épít­tetik, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A helyi­érdekű vasút építési és üzletberendezési teljes tőkéje 9 millió koronában, vagyis pályakilométerenként 164.835 koronában állapíttatott meg. Ezen arány­lag magas építési költséget a felette nehéz terep­viszonyok indokolják, mert a vasút a Visó folyó sziklás völgyében vezettetik. Hozzájárul az építési költség emeléséhez, hogy a vasúton létesítendő alagút és a nagyobb hidaknak túlnyomó részben ferde nyilasokkal való előállítása szükséges. Minthogy a tervezett helyiérdekű vasút meg­építése ugy'a közforgalom, mint a helyi viszonyok szempontjából nagyjelentőségű; továbbá mint­hogy az állami hozzájárulás mértéke a törvény határozatainak megfelel, amennyiben a m. kir. posta ingyen szállítása fejében a tényleges építési tőkének 8%-ával, segélyezés czimén pedig annak 10%-ával óhajtja az államkincstár a vállalatot támogatni; végül minthogy a magyar királyi kereskedelemügyi minister ur ennek a vonalnak megépítését az 1880. évi XXXI., illetve az 1888. évi IV. t.-czikkek 1. §-ai és ő császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1912. évi október hó 1-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján tényleg engedélyezhette : mindezek folytán a közlekedés­ügyi és a pénzügyi bizottság nevében javaslom a t. háznak, méltóztassék a kereskedelemügyi m. kir. minister ur jelentését tudomásul venni és azt hasonló eljárás czéljából a főrendiházhoz át­küldeni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni % (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kereske­delemügyi minister urnak épen most ismertetett jelentését tudomásul venni s hasonló czélból a főrendiházhoz leendő áttételét elhatározni, igen . vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Elfogadtatik s ehhez képest mondom Id a határozatot. Napirend szerint következik a 15. pont; a magy. kir. központi statisztikai hivatal 1913. évi munkatervéről, a kereskedelemi!gvi minister jelen­tése (írom. 607, 696). Az előadó ur kivan szólni. Sönkéz Sándor előadó: T. ház! Az 1897. évi XXXV. t.-czikk 3. §-ában előírja, hogy a központi statisztikai hivatal munkaterve évenkint az ország­gj'ülés elé terjesztendő. Ennek a meghagyásnak nuár 23-án, csütörtökön. tesz eleget a kereskedelemügyi minister ur, amikor a statisztikai hivatal 1913. évi munkatervét elő­terjeszti. Ez a munkaterv nagy részében megegyezik az 1912. évi munkatervvel. Uj a magántisztviselők nyugdíj biztosítási statisztikája, amely a magán­tisztviselők nyugdíj biztosítása törvényhozási sza­bályozásának elengedhetetlen előfeltétele. (He­lyeslés.) Gyökeresebb változás van ebben a munka­tervben a közoktatási statisztikának a főiskolai hallgatókra vonatkozó részében, ami az uj egye­temek felállítása végett vált szükségessé. (He­lyeslés.) Végül apróbb módosítások vannak a hitel­intézeti és a mezőgazdasági statisztikában. Amikor ezt a munkatervet a pénzügyi és a közgazdasági bizottság nevében van szerencsém tisztelettel elfogadásra ajánlani, teszem ezt a köz­gazdasági bizottságnak a hitelintézeti statisztikára vonatkozó azzal a módosításával, hogy a kérdő­ívben a jelzálogos kölcsönöknek aszerint való rész­letezése is felvétessék, hogy azok az első, második vagy további helyre adattak-e, viszont a csak első helyre folyósított jelzálogos kölcsönök biztosítására szolgáló ingatlanok külön is Idmutattassanak. (Elénk helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni ? (Senki!) Ha nem, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Minthogy ellenvélemény nem volt, az előadó urnak azon javaslatára fog történni a szavazás, hogy el méltóztatik-e fogadni a központi statisztikai hivatalnak 1913. évi munkatervét, a hitelintézeti statisztikára vonatkozólag azzal a módosítással, hogy a kérdőívben a jelzálogos kölcsönöknek asze­rint való részletezése is felvétessék, hogy azok az első, második vagy további helyre adattak-e, vi­szont csak az első helyen folyósított jelzálog­kölcsönök biztosítására szolgáló ingatlanok kimu­tatását is kívánja. Felteszem'ennek folytán a kérdést: méltóz­tatnak a jelentést az előadó ur módosításával el­fogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Elfogadtatott. Ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik a napirend 16. pontja : a men­telmi bizottság jelentése Rakovszky István orszá­gos képviselő mentelmi ügyében (írom. 709). Az előadó ur kivan szólni. Kenedi Géza előadó: T. képviselőház ! Kajuch József nemesludrovai lakos magáninditványt tett Rakovszky István országos képviselő ellen és pedig a rózsahegyi kir. járásbíróság előtt azért, mivel nevezett képviselő ur ellene becsmérlő ki­fejezést használt és rajta 4—5 nap alatt gyógyuló sérülést ejtett. A kihallgatott tanuk szerint szántás közben, mivel a szántó Kajuch József nem engedelmes­kedett Rakovszky Istvánnak, a képviselő ur elő­ször sértő kifejezésekkel illette őt, azután botjá­val arczán végigvágott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom