Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-434

434. országos ülés 19Í3 ja Következik a részletes tárgyalás. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-í.j B. Lévay Lajos előadó: T. képviselőház! A 4, §-hoz egy módositványt vagyok bátor javasolni, különösen tekintettel arra, hogy a nehéz pénzviszonyok még huzamosabb ideig a piaczot nem hozzák abba a helyzetbe, hogy a nyereménykötvények elhelyezhetők legyenek. Ennélfogva javaslom, hogy a 4. §-ban »jelen törvény életbelépte napjától számított két év alatt« szavak helyett »jelen törvény életbelépte napjától számított három év alatt« szavak tétessenek. Elnök ." Kíván még valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott 4. §-t az előadó ur módosításával elfogadni ? (Igen !) A szakaszt elfogadottnak jelentem ki az előadó ur által javasolt módosítással. Szász Károly jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Kimondom, hogy az 5. §. is elfogadtatik és ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása a holnapi ülésen fog eszközöltetni. Most következik a napirend 2. pontja, az elemi csapások által sújtott tokaji borvidéki szőlőtulajdonosok segélyezése tárgyában a pénzügjrminister ur által benyújtott törvényjavaslat (írom. 685, 694) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. B. Pap Géza előadó: T. képviselőház ! Az 1896 : V. t,-czikket a nlloxera által elpusztított szőlők felújítása érdekében annak idején abból a ezélból hozták, hogy az anyagi erővel nem rendelkező szőlőtulajdonosok állami támogatás mellett felújíthassák szőlőiket és ezzel a magyar közgazdaság érdekeit szolgálják. A tokajhegyvidéki szőlőtulajdonosok e törvény értelmében állami segélyben részesültek és ezt az államsegélyt a törvényben megállapított feltételek betartása mellett a kölcsönt nyújtó pénzintézetnek jórészben vissza is fizették. A legutóbbi évek mostoha gazdasági viszonyai mégis fokozottabb mértékben jelentkeztek a szőlőtulajdonosoknál és olyan anyagi zavarokat teremtettek, amelyeknek kiheverésére csak ugy lesznek képesek, ha az állam támogató kezével segítségükre siet. Az utóbbi évek- nehéz munkásviszonyai, a szőlőműveléssel járó nagy kiadások, a bortermés kevesbedése, az értékesítés nehézségei mind olyan tényezők, amelyek megnehezítették a tokaji borvidék szőlőtulajdonosainak kötelezettségeik teljesítését. A földmivelésügyi és a pénzügyi minister urak, méltányolván a nehéz helyzetet, segítségükre sietnek olyanformán, hogy a még fennálló tartozásaikat egy összegben kifizetik és az így nyújtott kamatmentes kölcsön visszafizetésére 25 évi időt állapítanak meg; vagyis lehetővé akarják tenni, KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XTIII. KÖTET. tnnár 23-án, csütörtökön. 9 hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban előirt feltételek betartása mellett megtarthassák szőlőiket és szolgálhassák azt a nagy nemzeti és közgazdasági czélt, amelyet az annak idején életbeléptetett törvénynyel a törvényhozás elérni igyekezett. Hangsúlyozza a törvényjavaslat — és ezt én is hangsúlyozom — hogy ez az államsegély nem szolgálhat preczedensül semmiféle gazdasági ágnak, amely esetleg rossz körülmények miatt nehéz viszonyok közé kerül és a pénzügyminister ur már a pénzügyi bizottság ülésén is kijelentette, hogy a szőlőtulajdonosokat is csak az adott nehéz körülmények mérlegelése után volt hajlandó e nagymérvű és szokatlan állami segélyben részesíteni. A törvényjavaslat különben kimondja, hogy csak olyan szőlőtulajdonosok részesülhetnek segélyben, akik elemi csapások és nem a saját mulasztásuk következtében jutottak nehéz anyagi helyzetbe. Megállapítja a törvényjavaslat, hogy a szőlőtulajdonosok ezt az állami előleget 25 éven keresztül minden év január 1-én kamatmentesen, utólagos részletekben lesznek kötelesek visszafizetni, ők tehát azáltal, hogy kamatmentes pénzt kapnak és ezt 25 év alatt kényelmesen törleszthetik, olyan támogatásban részesülnek, amely lehetővé teszi nekik, hogy még a mai nehéz gazdasági viszonyok között is megtarthassák szőlőiket. A pénzügyi bizottság mindezeknek az okoknak kellő megfontolása ós méltánylása mellett ajánlja a t. háznak, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az elemi csapások által sújtott tokaji borvidéki szőlőtulajdonosok segélyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A javaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1. és 2. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. %-t). Kazy József államtitkár ur ! Kazy József: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a harmadik szakaszhoz egy csekély változtatást hozhassak javaslatba. (Halljuk I Halljuk !) Azt vagyok bátor javasolni, hogy ezen szakaszban a fizetési határidő, mely 1914. évtől kezdődik és 25 évig tart, ne január 1-ére, hanem május 1-ére tűzessék ki. Ezen javaslatomat azzal vagyok bátor indokolni, hogy január 1-én a szőlőtulajdonosok rendesen még nem fizetőképesek, mivel egyrészről január 1-én egyéb gazdasági kiadásokkal vannak terhelve, másrészről pedig, amint azt tudjuk, a Hegyalján a szüret rendesen sokkal későbben van, mint máshol és így boraikat januárig még alig adhatták el. Kérem ezért, 2