Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-434
10 h3'i-. országos ülés 1913 január 23-án, csütörtökön. méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Elénk helyeslés.) Eiílök: Az előadó ur kivan szólni. B. Pap Géza előadó: T. ház! Az államtitkár ur által beadott javaslatot az általa elmondott indokok alapján a magam részéről is elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a harmadik szakaszt az államtitkár ur által javasolt módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor azt az államtitkár ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. Következik a negyedik szakasz. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 4—12. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása a holnapi ülésre tűzetik Id. Következik a napirend harmadik pontja: a Bega-csatornának a temes—begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről szóló 1902 : XXII. t.-czikk módosítása tárgyában a pénzügyminister törvényjavaslata (írom. 686, 695). Az előadó urat illeti a szó. B. Pap Géza előadó ." T. képviselőház ! Az 1902. évi XXII. t.-czikk 3. §-ának rendelkezéséhez képest a temes—begavölgyi társulat vízszabályozási társulatnak munkálatai végrehajtásának és megvalósításának lehetősége czéljából három millió korona kamatmentes állami előleg folyósittatott azzal a kötelességgel, hogy a társulat ezen kamatmentes állami előleget 1913 január 1-én köteles visszafizetni az államkincstárnak. Hogy a társulat ezen fizetési kötelezettségének eleget is tegyen, ugyancsak ezen törvényjavaslatban megállapittatott, hogy, amennyiben pedig ezen kötelezettségének nem tenne eleget a társulat, köteles a visszafizetési időponttól kezdve négy százalékos kamatot fizetni és mindaddig nem részesül adóvisszatéritésben. amig kölcsönvisszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz. A társulat 1912 április hó folyamán tartott közgyűlésében ezen állami kölcsön visszafizetésére egy közönséges annuitásos kölcsön felvételét határozta el és igy igyekezett eleget tenni az 1902. évi törvényben reá rótt kötelezettségnek. Az időközben beállott nehéz pénzviszonyok azonban lehetetlenné tették, hogy ezen kölcsönt felvegye. Méltányolva a társulatnak azt a szándékát, hogy ezen kötelezettségének a maga részéről eleget akart tenni és méltányolva azt, hogy nem saját mulasztása következtében, hanem a nehéz pén£viszonyok miatt nem teljesítheti, a jelen törvénj^ben a törvényhozástól felhatalmazás kéretik arra, hogy a társulat ezen kölcsön visszafizetése nélkül is adó visszatérítésben részesüljön, köteles azonban a négy százalékos kamatot utólagos részletekben az államkincstárnak megfizetni. Tekintettel arra, hogy a társulat önhibáján kivül jutott abba a helyzetbe, hogy a törvény által előirt kötelezettségének eleget nem tehet, azt hiszem, méltányos annak a szempontnak figyelembe vétele, hogy ebből kifolyólag a társulat anyagi károsodást ne szenvedjen és az adóvisszatérités előnyeiben részesüljön. Annál inkább méltányolható a törvénynek ez a rendelkezése, mert az 1913 január elsején beálló négy százalékos kamatfizetési kötelezettségtől eltekintve a pénzügyministernek biztosíttatik az a jog, hogy felszólítsa a társulatot arra, hogy egy éven belül az előleget is visszatérítse. Amennyiben ennek a felhívásnak a társulat nem jenné eleget, felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy ezt a kölcsönt mint annuitásos kölcsönt felvehesse és az annuitáshoz szükséges törlesztési összeget a társulati érdekeltségre vethesse ki. A pénzügyi bizottság, tekintetbe véve az érdekeltekkel szemben fennálló méltányossági szempontokat, másrészről kellően biztosítottnak látva az állani pénzügyi érdekeit is, ajánlja a t. képviselő-" háznak, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök." Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. %%-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Ezzel a javaslat részleteiben is letárgyaltatván, (Élénk felkiáltások a jobboldalon : Éljen az előadó!) annak harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Napirend szerint következik a nyiregyházavidéki kis vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak egyesítéséről a kereskedelemügyi minister törvényjavaslata (írom. 579, 698). Az előadó ur kivan szólni. Szabó János előadó : T. képviselőház ! A kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslatot terjeszt be az országgyűléshez a nyiregyháza-vidéki kis vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak egyesítése tárgyában. A kereskedelemügyi minister ur e törvényjavaslatban meghatalmazást kér arra, hogy a nyíregyháza—dombrádi helyiérdekű vasút és a buj—balsai szárnyvonal építésére és üzletére vonatkozó határozmányokat egy uj, egységes, az említett részvénytársaság egész vasúthálózatára kiterjedő egyetlen egy engedélyokiratba foglalhassa. Felhatalmazást kér arra is, hogy a kiadandó egységes engedélyokiratba oly határozmány vétessék fel, melynek értelmében a buj—balsai szárnyvonalra vonatkozó engedélyokirati függelék keltétől : 1911. év február hó 26-ától számított 15 év tartamára a társaság részére előjog biztosittassék minden olyan körforgalmú vasútra, mely a társaság vasutvonalát a magyar királyi államvasutak
