Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-403

WB. országos ülés 1912 június 24-én, hétfőn. 69 ur javaslatának elfogadása esetén az előadó ur javaslata önként elesik. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Senki!) Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság nevében hozzájárulok ifj. Erdély Sándor képviselő ur javaslatához és amint már a pénzügyminister ur volt szives mondani, ebben az esetben a pénzügyi bizottság módositására nincs szükség. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. A pénzügyi bizottság előadója által most tett nyilatkozat folytán csakis az Erdély Sándor képviselő ur módositása áll szemben az eredeti szöveggel. A kérdést tehát az eredeti szövegre fogom feltenni akként, hogy ha az elfogadtatik, akkor a módositás esett el, ha pedig a szakaszt nem fogadja el a ház, akkor az Erdély Sándor képviselő ur módosítását fogom elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Kérdem tehát a házat, elfogadja-e a 14. §-t eredeti szövegében, széniben Erdély Sándor képviselő ur módosításával ? (Felkiáltások : Nem! Nem !) Kern fogadtatik el, ennek folytán a ház a 14. §-ra vonatkozólag ifj. Erdély Sándor képviselő ur módosítását fogadta el. (Éljenzés.) Következik a 15. §. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 15—19. §-ait, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 20. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A 20. §. tartalékokról szól. Itt a pénzügyi bizottság a következő módosítást indítványozza (olvassa) : A 20. §. harmadik bekezdését következő uj szövegben ajánljuk elfogadásra : »>Ugyane törvény 19. §-ának 2. b) pontja következőleg egészíttetik Iá : továbbá levonandó 3%%-a azoknak az alapszabályszerü tartalékalapoknak, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonát alkotják és az 1909. évi VIII. törvényczikk 17. §-ának 10. pontja szerint a részvénytársaságok uj részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt összegekből, vagy már megadóztatott üzleti jövedelmekből származnak, ide nem értve tehát az utolsó üzleté v feleslegéből az üyen tartalékalap alakítására vagy növelésére fordított összegeket.* Elnök : Kíván még valaki szólni ? Gr. Draskovich János jegyző: Hantos Elemér! Hantos Elemér : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előadó ur javaslatát elfogadom és épen az előadó ur javaslatára kell hivatkoznom annak megállapításakor, hogy a pénzügyi bizottságnak is voltak skrupulusai az eredeti javaslat 20. §-ának azon intézkedése iránt, amely szerint a tartalékalapoknak 3 és %%-a gyanánt csak azon összeg vonható le, amely már adó alá vonatott. A pénzügyi bizottság azt megtoldotta azzal, hogy nemcsak ez a már megadóztatott összeg, hanem azonkívül a felpénzek is levonhatók, amelyek némely részvénytársaságnál igen jelentékeny részét teszik ki a tartalékoknak. Azonban lehetnek olyan esetek is, midőn a tartalékalap sem a felpénzből, sem a megadóztatott jövedelemből, hanem eg3^éb forrásokból származik. Például egy társaságnak ajándékoz valaki egy házat, vagy más, egyéb utón jut egy társaság ilyen jövedelemhez, vagy ilyen ujabb tőkéhez, amely tőke, mondom, ezen pontok alá nem esik. Ezen társulatok már most azon eshetőségnek vannak kitéve, hogy ezen szakaszhoz ragaszkodva, vizsgálat tárgyává fogja tenni a finánczhatóság minden esetben azt, hogy miből keletkeztek ezen tartalékok, holott az a czél, amelyet az a szakasz tendál, hogy t. i. a tartalékból ne vonassék el leplezetten a társaság olyan jövedelme, amely adó alá vonatik, itt fenn nem forog. Ennélfogva én itt azt a veszélyt látom, hogy a jövedelmi adó tételének levonhatására mindig bonczolni fogják a tartalékalap keletkezését, holott az a czél, amelyet ezzel tendál az igen t. pénzügyminister ur, hogy t. i. ilyen titkolt alapok ne keletkezhessenek, már az adó kiszabásánál s a társulati adó kivetésénél kell, hogy figyelembe vétessék, a jövedelmi adóalap levonásánál azonban ezen tekintetek már fenn nem foroghatnak. Én tehát megnyugtató nyilatkozatot kérnék az igen tisztelt pénzügyminister úrtól az iránt, hogy a végrehajtási utasításban ki fogja fejteni azt, hogy ezeknek a tartalékoknak levonhatása vexatorius eljárások tárgyává ne tétessék és hogy ezek a vizsgálatok pénzintézeteknél ilyen módon ne folytattassanak. Elnök : A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Amilyen helyes és azt hiszem, megtámadhatatlan az, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok jövedelmi adójából necsak az alaptőke, hanem a társaság saját tulajdonát képező tartalékok 3 és %%-a is levonassék és hogy ezáltal gát vettessék annak a törvények megszavazása óta máris észlelhető káros irányzatnak, hogy az egyes részvénytársaságok tartalékait részben vagy egészben beolvasztják alaptőkéjükbe, hogy ilyen módon ennek a 3 és 14%-nak minél nagyobb mérvű élvezetéhez jussanak, mondom, amint ez — azt hiszem — feltétlenül megtámadhatatlan és helyes, olyan nehéz viszont egy törvény szövegében egészen szabatosan körülírni azt, hogy mely tartalékok, illetve a tartalékok mely részei azok, amelyek ebben a 3 és V2%-os levonásban részesíthetők, mert az egyes nyilvános számadásra kötelezett vállalatok különböző természetéhez képest, sőt ugyanazon természetű vállalatok különböző könyvelési rendszeréhez képest a gyakorlati életben meglehetősen különböző alakulatokkal találkozunk. Azt hiszem, hogy a törvényben mégis csak az általános és rendszeresen előforduló esetekre történhetnek intézkedések, a különleges esetek el-