Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-403
U2 június 24-én, hétfőn. 68 kOH. országos ülés Í5 ügyi adminisztráczió részéről jóformán lehetetlen, mert ha a pénzügyi adminisztráczió ellenőrizni akarná minden egyes szövetkezetnél azt, vájjon az megíelel-e azoknak a feltételeknek, amelyekhez a törvény az adómentességet fűzi, ez az illető szövetkezetek autonómiájába való olyan nagymérvű behatolást és olyan nagymérvű korlátozást jelentene, amit épen a t. előttem szólott képviselő ur kerülni óhajt. Midőn tehát kerestem a módot arra, hogy miképen lehessen megállapítani azt, vájjon az egyes szövetkezetek a törvény által megkívánt ezen feltételeknek megfelelnek-e, s hogy ezen feltételek fenforgását miképen lehessen megállapítani a nélkül, hogy az illető szövetkezetek autonómiájába a pénzügyi adminisztráczió túlságosan zaklatóan befolyjon, azt hiszem, épen a t. képviselő ur első kérdésében kifejezésre jutó intencziónak feleltem meg. Én nem tudtam és — őszintén bevallva, — ma sem tudok jobb megoldási módot találni, mint azt, hogy ezt az adómentességet, amelyet a törvény biztosit a szövetkezeteknek, azokra a szövetkezetekre korlátozom, amelyek egy a kormány által elismert központ kötelékébe tartoznak, mert akkor az a központ fogja ezt az ellenőrzést gyakorolni. (Helyeslés.) A központ alapszabályainak és feltételeinek vizsgálása szükséges azért, hogy megállapítható legyen, hogy az a szövetkezet, amely akár az X. akár az Y kötelékébe tartozik, arra az adómentességre joggal igényt tarthat-e. Ezt vagyok bátor a t. képviselőtársam első kérdésére válaszolni. Á mi a második kérdését illeti, senki jobban nem méltányolja a központi hitelszövetkezet eddigi működését, mint én és senkisem kivánja jobban, hogy ez az igazán kitűnő szervezetünk minél inkább megerősödjék és minél inkább fejlődjék. Természetes azonban, hogy sem ez a törvényszakasz, sem egyáltalában egy törvény sem kivan ezen központi hitelszövetkezetnek egy olyan monopóliumot biztosítani, amely kizárja azt, hogy más hasonló czélokat elérni szándékozó központi szervezetek támogatásban és a kormány részéről kedvezésben részesüljenek. Nem is tehetném ezt, mert a központi szövetkezetben csak bizonyos szövetkezetek foglalnak helyet. Például a fogyasztási szövetkezetek nem, már pedig e fogyasztási szövetkezetek támogatása épen olyan feladata az államnak, mint a hitelszövetkezetek támogatása. Semmiesetre sem kívánom tehát ezt a szakaszt ugy értelmezni, de azt hiszem, nem is értelmezhető ugy, hogy ez csak azon szövetkezetekre vonatkozik, amelyek a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartoznak, mert akkor a törvény egyszerűen igy lett volna szövegezve. Ellenkezőleg, kiterjed mindazon szövetkezetekre, amelyek a kormány által tisztán csak ezen czélból elismert központok kötelékébe tartoznak és ugyanezért bátorkodom azt is kijelenteni, hogy természetesen abszolúte nem kívántatik meg az, hogy ez a központ az ország központjában, Budapesten legyen. (Helyeslés.) A vidéken létesítendő ily központi szervezetek természetesen épen olyan tekintet alá fognak esni, mint a fővárosban létesítendő központok. Tisztelettel kérem, hogy a szöveget változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni ? Hegedüs Lóránt előadó : Nem ! Elnök : Akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Maga a szöveg megtámadva nem lévén, gondolom, kijelenthetem, hogy azt a ház elfogadja. • Következik a IV. fejezet. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a IV. fejezet czimét és 10—13. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 14. §-íj. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! A javaslat 14. §-a annak egyik legfontosabb rendelkezését, tudniillik azt tartalmazza, hogy a kereseti adónak évi összege 29 millió koronában állapittatik meg, ha pedig ez nem jönne be, akkor pótkivetésnek van helye. Erre nézve vagyok bátor felvilágosítást nyújtani és a pénzügyi bizottság nevében egy módosítást betérj eszteni. A pénzügyi bizottság ugyanis ezt a 29 milliót akképen érti, hogy ebben csak az 1%-ot, 2%-ot és 3%-ot fizető kereseti adóösszeg van benne, vagyis ezen kivül vannak az igazgatósági tantiémek, amelyek továbbra is 10%-ot fizetnek, a házalók adója, végül pedig az időnként Magyarországon megjelenő vendégszereplő művészek adója. Ezek nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezek nincsenek bent a kontingensben. Ezeken kivül kell 29 millió koronát tennie a kereseti adónak ; ha ez nem éretik el, akkor a pénzügyminister urnak joga van azt felemelni. A javaslat végén azonban van egy pont, amely bizonyos tekintetben alkalmas arra, hogy elijeszsze az adózót. Azt mondja ugyanis az utolsó mellékmondat . »ezen túlmenő pótkivetés elrendeléséhez a törvényhozás előzetes jóváhagyása szükséges«. A pénzügyi bizottság kéri, hogy ezt méltóztassék kihagyni. Kihagyandó ez a pont azért, mert ha a törvényhozás azt látja, hogy fel kell emelni a kereseti adó kulcsát, úgyis külön törvénynyel kell idejönnie. Helytelen volna azonban a vallani akarókat előre megijeszteni azzal, hogy a kereseti adót esetleg felemelik. Tisztelettel kérem tehát, hogy méltóztassék ezeket a szavakat »ezen túlmenő pótkivetés elrendeléséhez a törvényhozás előzetes jóváhagyása szükséges*, törölni. (Helyeslés.) Gr. Draskovics János jegyző; Ifjabb Erdélyi Sándor! Ifj. Erdély Sándor: T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényszakaszt az előadó urnak általam is elfogadott módosításával sem tartom kielégitően megszövegezettnek és tisztelettel bátor vagyok a szakasz helyett módosított szöveget indítványozni. A javaslatnak 13. §-a, tehát a tárgyalás alatt lévő szakaszt megelőző szakasz és a tárgyalás alatt lévő szakasz szoros összefüggésben áll egymással. A 13. §. az 1909. évi IX.
