Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-403

kéé. országos ülés l&fú június 24-én, hétfon. (Só lyezteti és eléri azt a czéljá.t is. hogy a polgárokkal szemben az adókulcsot leszállítja. Mindezek alapján kérem a t. házat, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Kíván valaki szólni ? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadj a-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) El fogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a töményjavaslat czimét és 1—3. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-íJ Hantos Elemér ! Hantos Elemér: T. képviselőház ! A 4. §-hoz volnék bátor egy stiláris módositványt javasolni. A negyedik szakaszból olyasvalami látszik következni, mintha volnának olyan, nyilvános számadásra nem kötelezett vállalatok is, amelyek takarékbetétek elfogadására jogositva vannak. Tényleg a törvényjavaslathoz csatolt kimutatás be is számol néhány ilyen vállalatról, azonban ebből a szövegezésből következtetés nem vonható le, minthogyha általában véve volnának nyilvános számadásra nem kötelezett vállalatok, melyek üyen takarékbetéteket elfogadhatnak. Miután a jelenlegi irányzat a pénzügyi politikában épen az, hogy a takarékbetéteket elfogadók köre megszorittassék, nem pedig tágittassék, vagyok bátor a 4. §-hoz módositványt benyújtani, amely szerint ezen kifejezés mellé : »nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett* fölvétessék : »de ugyanezen szempontok alá eső« — tudniillik vállalatok — amely alá azután a községi és városi takarékpénztárak esnének. Vagyok bátor ezt az indítványt elfogadásra ajánlani. Elnök : Kivan valaki szólni ? Teleszky János pénzügyminister: T. képviselőház ! A törvényjavaslat eredeti szövegének megállapításánál teljesen távol állott tőlem az, hogy a takarékbetéttel foglalkozó vállalatok köre tágittassék. Teljesen osztozom a t. előttem szólónak abban a nézetében, hogy ép a legutóbbi idők eseményei az ellenkező irányzatra kell, hogy késztessék a kormányt. Ennélfogva én, nehogy e tekintetben kételyek merüljenek fel, szivesen hozzájárulok az előttem szólónak módositványához. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Senki sem kivan, tehát a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Az eredeti szöveg megtámadva nem lévén, miután a módositáskiegészitésben hozzáteendő ujabb szavak felvételében áll, gondolom : kijelenthetem, hogy maga az eredeti szöveg elfogadtatik. (Helyeslés.) Most kérdem a t. házat, elfogadja-e a szöveg kiegészítése gyanánt Hantos Elemér képviselő ur által beadott módosítást ? (Igen.') A képviselőház elfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XVII. KÖTET. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5—8. %-át, melyek észrevétel nélkül dfogadtatnak; olvassa a 9. §-íJ Hantos Elemér! Hantos Elemér: T. képviselőház ! A 9. §. természetes következménye annak, hogy az adótörvényeknek idevonatkozó és itt idézett szakasza némely hitelszövetkezeteknek bizonyos kedvezményeket ad. Természetes, hogy a kormány a kedvezmény megadása czéljából kell, hogy vizsgálhassa, vájjon megvannak-e azok az előfeltételek, amelyek fenforgása esetén a kedvezmény jár. Hogy ezt meg tehesse a kormány, a jelenleg tárgyalás alatt levő szakaszban olyan módosítást hoz javaslatba, amely szerint csak azok a szövetkezetek élvezhessék a törvényben megállapitott kedvezményt, amelyek a kormány által elismert valamely központi szervezet kötelékébe tartoznak. Miután az önálló hitelszövetkezek az ország hitelszervezetének legtiszteletreméltóbb, legönzetlenebb és legrégibb alkotásai és miután ezek körében nyugtalanság észlelhető abban a tekintetben, hogy a kormány ezáltal talán olyan szervezet létesítését kontemplálja, amelynek révén az ő önállóságuk megszűnik vagy befolyásolva lesz, a körök megnyugtatására vagyok bátor tisztelettel kérdezni az igen t. pénzügyminister urat, vájjon ezen intézkedés folytán nem fog-e a hitelszövetkezetek eddigi autonómiája, amelyre alaposan rászolgáltak, csorbát szenvedni; másodszor : vájjon nem intendálja-e ezen intézkedés által ezen önálló hitelszövetkezeteknek az országos központi hitelszövetkezetbe való bekebelezését ; harmadszor pedig, vájjon az ezen önálló hitelszövetkezetek által megalkotott vidéki szövetségek fognak-e birni azzal u jelleggel, amelyet itt a törvényjavaslat a központi szervezet kötelékébe tartozás alatt ért. Ezekre kérek az igen t. pénzügyminister úrtól választ. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki nem kivan, a vitát bezráorn. A pénzügyminister ur kivan szólni. Teleszky János pénzügyminister: T. képviselőház ! Az előttem szólott t. képviselő ur kérdéseire a következőkben van szerencsém válaszolni. Az eredeti törvényszakasz, amelynek kiegészítését tartalmazza a jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat 9. §-a, az üzletrészek 6%-ának erejéig adómentességben részesít bizonyos szövetkezeteket, amelyek a törvény által megállapitott feltételeknek megfelelnek. Ezek a feltételek háromfélék, úgymint : Először, hogy tagjaik heti befizetései bizonyos összeget érjenek el, illetőleg bizonyos minimum és maximum között mozogjanak ; másodszor, hogy a szövetkezetek tevékenysége bizonvos, a törvényben meghatározott czélokra korlátoztassék és nevezetesen ne nyerészkedésre alapított üzleteket karoljon fel az illető szövetkezet; végre harmadszor, hogy az illető szövetkezet a tagjainak adott kölcsönök után csak bizonyos, a törvényben megállapitott maximális kamatokat szedjen be. Ezeknek a feltételeknek ellenőrzése a pénz9