Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-403
Í03. országos ülés 1912 június M-én, hétfőn. 61 seregnek olyan nagy fejlesztése mellett, amilyent a hadügyi kormány akar keresztülvinni, csakis ugy vált lehetségessé, hogy az ujonezok egy része és pedig 38.000 három évig, 6000 pedig négy évig tartatik szolgálatban ; de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kétéves szolgálatra okvetlenül szükséges ujonczlétszám-emelésen felül csak 1904 fővel emeltük Magyarország ujonczkontingensét. Azt a sok panaszt, vádat, szemrehányást tehát, amelyet az ujonczlétszám felemeléséről az országra háramló óriási teher nagygyá felfújásával hallunk, nem tekinthetjük egyébnek, mint egészen üres és a dolgokat nem ismerő emberekre számított frázisnak. (Elénk helyeslés.) És ha tekintetbe veszszük, hogy annak a véderőj avaslatnak, amely ezt a létszámemelést hozta, egyéb rendelkezései viszont kielégítették a magyar nemzet régen táplált igen sok jogos kivánságát, akkor, azt hiszem, egyáltalán nem lehet jogos szemrehányást tenni ezen létszámfelemelés miatt, amely különben is a haderő fejlesztéséhez elkerülhetetlenül szükséges. Ezenkívül még egy kérdést bátorkodom felvetni, amely évekkel ezelőtt a delegáczióban igen gyakran felemlittetett és amely, azt lehet mondani, a magyar közvéleménynek jogos és méltányos kivánságát képezte és most az ujonczlétszám felemelésével és az ujonczkontingens megajánlásával kajjcsolatban aktuális. Ez a kérdés az újonnan felállítandó vasúti ezrednek magyarországi elhelyezése. Azt hiszem, hogy mindenki igazságosnak fogja elismerni Magyarországnak azt a kivánsá-. gát, hogy tekintettel arra, hogy a hadseregnek igen sok jelentékeny intézete, gyára, parancsnoksága Ausztria területén van elhelyezve, mert a történelmi fejlődés, az idők folyama, azt odahelyezte, s azt onnan elvonni és hirtelen elvenni nem is lehet : ennek következtében olyankor, amikor valami uj szervezés készül, érvényesítsük azt a jogunkat, amely minket a hadsereghez mindenesetre megillet, mert hiszen az a hadsereg a mienk épen ugy, mint a másik államé — f Ugy van ! Ugy van !) és akkor törekedjünk arra, hogy az ilyen újonnan létesitendő intézmények Magyarországon helyeztessenek el. (Helyeslés.) A véderőj avaslatnak indokolásából tudjuk, hogy a jelenlegi vasúti és táviróezred újjászervezése ugy fog történni, hogy egy külön távirócsapat állittatik fel és a jelenlegi vasúti ezreden kivül egy másik vasúti ezred. Az előbbi hadügyminister, Schönaich táborszernagy, annak idején a magyar delegáczióban határozott igeretet tett arra nézve, hogy ha egy vasúti ezred szerveztetik, az Magyarországon fog elhelyeztetni. Csak azért voltam bátor ezt felemliteni mostan és a t. honvédelmi minister ur figyelmébe ajánlani, hogy ez az Ígéret, amelyet kaptunk, feledésbe ne menjen. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatban bátor vagyok megemliteni még azt is, hogy Ausztriában igen jól bevált a vasúti ezrednek olyan formában való foglalkoztatása hogy a rendes közforgalom lebonyolítása czéljából az osztrák vasúti ministerium a vasúti ezrek katonai kezelésébe adta át a St.-Pölten—Tuln-i vonalat, a melyen a vasúti szolgála'ot a vasúti ezrednek egy különítménye látja el. Ha tehát Magyarországon fog elhelyeztetni az újonnan felállítandó vasúti ezred, remélem, sikerülni fog a magyar kereskedelemügyi minister és a honvédelemi minister, továbbá a hadügyminister közti megállapodás utján Magyarországon is találni egy olyan vonalat, amely erre alkalmas lesz ; sőt hogyha ezt előre meg lehetne jelölni, ez bizonyára megkönnyítené a vasúti ezrednek Magyarországon való felállítását. (Elénk helyeslés.) Ezeket voltam bátor felemliteni és a t. ház figyelmébe ajánlani, a törvényjavaslatot egyébként elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Kérdem továbbá a t. házat, elfogadja-e a véderő-bizottságnak azon javaslatát, hogy az ezen törvényjavaslattal kapcsolatos jelentéseket a ház tudomásul vegye 1 (Igen !) Elfogadtatik. Ezzel a jelentések is tudomásul vétetvén, következik a részletes tárgyalás. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét s az 1—4. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Ezzel a törvényjavaslattal részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori felolvasása a ház holnapi ülésének napirendjére tűzetik ki. Következik az 1909. évi VL.VIL, VIII., IX., X. és XI. t.-czikkek módositásáról és láegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 530, 560) tárgyalása. Kezdődik az általános vita. Az előadó ur Mván szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! Bátor vagyok felhivni a t. ház figyelmét egy igen nagyfontosságú törvényj avaslatra, (Halljuk ! Halljuk !) amely, bár utolsó a jelenleg tárgyalás alá kerülő javaslatok sorában, szerény véleményem szerint a figyelmet mégis minden tekintetben megérdemli, mert első novellája az 1909-iki egyenesadótörvényének. Szándékosan használom e szót, t. ház, hogy első novellája, mert meggyőződésem, hogy még több novellára lesz szükség, amig ez az adóreform teljesen átmegjr nemcsak a közönség köztudatába, hanem ami még sokkal fontosabb, a közigazgatásba is. (Igaz ! Ugy van !) Ezt a felfogásomat arra alapitom, hogy bár az 1909-iki adóreform nagyjában véve igen helyes elveken alapult és a modern haladásnak, amelyre példát a külföld mutatott nekünk, legtöbb jelét és kívánalmát magában foglalja, mégis — részben azért, mert az adótörvények egyszerre meg nem alkothatok, részben pedig az akkori különös politikai viszonyokra való tekintettel — nem jött létre
