Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-402

48 k02. országos ülés Í9Í2 június 22-én, szombaton. sal, részesül 33.000 K. segélyben, Nagyszeben 33.000 lakossal, részesül 24.000 K. segélyben, Szombathely 30.000 lakossal, részesül 30.000 K. segélyben, Újpest 55.000 lakossal, részesül 22.000 K. segélyben. Nyilvánvaló' tehát, hogy ha mi tisztán csak a lakosság számát veszszük, — nem mondom, hogy ez kizárólagos kritérium lehet, de mindenesetre jogosabb kritérium, mint a történelmi fejlődés folyamán előállott megkülönböztetés törvényhatóságu és rendezett tanácsú városok között — nyilvánvaló, hogy ha csak a lakosság számát veszszük is kritériumul, a felsorolt rendezett tanácsú városok a városi élet feltételeivel sokkal nagyobb mórtékben bírnak, mint amilyen mértékben bir általam említett, különben nagyon tisztelt négy törvényhatósági jogú város és ennek daczára az a négy törvényhatósági város átlag kétszerannyi segélyben részesül, sőt a lakosság számát tekintve még nagyobban. (Ugy van!) De ugyané visszásság létezik, t, képviselőház, a tisztviselők fizetésbe sorozásánál is. Mig a törvényhatósági jogú városok tisztviselői belejutnak a hatodik fizetési osztályba, addig a rendezett tanácsú városok tisztviselői, még a legnagyobbakké is, csak a hetedik fizetési osztályba juthatnak. Már pedig méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy Újpesten vagy Szombathelyen a megélhetési viszonyok legalább is vannak olyan kedvezőtlenek, mint amilyenek Baján és Pancsován. Azonkívül ha mi az indokolást tekintetbe veszszük, amely nagyon helyesen rámutat arra, hogy a nagyobb városoknak tisztviselői nagyobb munkát végeznek, mint a kisebbekéi, ebből ismét nyilvánvaló az, hogy bizonyos fokú méltánytalanság, ha mi pusztán egy történelmi reminiszczencziáért, a rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városoknak megkülönböztetéséért a sokkal kisebb törvényhatósági jogú városok tisztviselőit sokkal magasabb fizetésben, illetőleg javadalmazásban részesítjük, mint a sokkal nagyobb rendezett tanácsú városok nagyobb munkát végző tisztviselőit. (Helyeslés. ) Minthogy ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, csak egy átmeneti törvény alkotását czólozza, amely két esztendőre szól, amely idő után a valódi városi törvénnyel fog majd a képviselőház foglalkozni, mindezek arra indítanak, hogy a mélyen t. belügyi kormány figyelmébe ajánljam ezeket a fejlődés folyamán visszásakká lett körülményeket, s a városi törvény megalkotásánál ezeknek eliminálását kérjem. A rendezett tanácsú városoknál van még egy körülmény, amely nagyon fontos és nagyon megszívlelendő és ez a rendezett tanácsú városoknak viszonya a vármegyei törvényhatóságokhoz. Ismét azt mondhatnám, hogy az előttünk fekvő javaslatnak indokolása nagyon helyesen utal arra, hogy pl. a községi törvény 110. §-a alapján birtokszerzés, elidegenítés a mai eljárás mellett olyan hosszas proczedurával van összekötve, amely a városi élet természetével többé nincs harmóniában és épen ezért azon változtatni kell. De méltóztassék meggyőződve lenni, hogy épen annál a viszonynál fogva, amelyben ma a rendezett tanácsú városok a vármegyei törvényhatósághoz állanak, az a proczessus, amely mellett felsőbb hatósági jóváhagyással ingatlant szerezhetnek vagy elidegeníthetnék, szintén olyan hosszas, hogy az a mai lüktető városi élettel sehogyan harmóniába nem hozható. Ennek csak egyetlenegy orvoslási módja van: nevezetesen, hogy azokat a rendezett tanácsú városokat, amelyek ma már a városi életnek minden kellékével bírnak, vegyük ki ez alól — amint mondani szokták — a megyei törvényhatósági gyámkodás alól s ugyanolyan közvetlen összeköttetésbe hozzuk a belügynek legfőbb képviseletével és végrehajtó hatalmával, a belügyi kormánynyal, mint amilyenben vannak ma a törvényhatósági jogú városok. (Helyeslés.) Mindezeket, mélyen t. képviselőház, csak általánosságban óhajtottam érinteni, azért, mert különösen szembeszökő ezen törvényhatósági és rendezett tanácsú városnak megkülönböztetése itt az előttünk fekvő törvényjavaslatnak néhány vonatkozásában. De ez az általam felhozott pár mozzanat természetesen egyáltalában nem szolgálhat okul arra, hogy ezt a javaslatot, mint egy igen örvendetes lépést városügyünk fejlesztésére a legnagyobb örömmel ne üdvözöljem és a magam részéről a legnagyobb készséggel el ne fogadjam. (ÉlénTc helyelsés. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom.. Az előadó ur nem kíván szólni? Haydin Imre előadó: Nem! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik Kérdem a t. házat, elfogadja-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául, igen, vagy nem ?. (Igen !) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét. amely változatlanul élfogadtatife. Olvassa a tör vér^jjavaslat 1. §-át). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Haydin Imre előadó: T. ház! Bátor vagyok a pénzügyi és közigazgatási bizottság nevében ajánlani, hogy az érdekelt körök megnyugtatása végett méltóztassék az 1. §. második bekezdésének végére beszúrni, hogy »a feloszlatásról az országgyűlésnek évenként jelentést kell tenni«. Ez igen meg fogja nyugtatni az illető köröket. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Hoványi Géza! Hoványi Géza: T. ház! Minthogy az általános vitában Szentpály István t. képviselőtársam már kifejezést adott annak, hogy a tör-