Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-429

429. országos ülés 1912 nem tartozik a fél a jövedelmet bevallani, hanem csak azokat a segédeszközöket, amelyekből a jövedelem megállapítható, úgyhogy a jövedelmi vallomási ivén a kereseti adó alá eső közönség teljesen eleget tesz kötelezettségének, ha azt jelenti be, hogy Budapesten, ebben és ebben az utczában, ilyen és ilyen üzletem van. Ezt igazán bejelentheti és ha ezt nem teszi és ezért büntetéssel sújtják, akkor ezt megérdemelte. (Helyeslés.) A büntetés különösen azokat a tőkéseket fogja érinteni, akiknek fix jövedelmük van, amelyet bevallhatnak, mert tudják, hogy január 1-én ennyi és ennyi részvényem után volt osztalékjövedelmem stb. Ezt számszerint tartoznak bevallani és ha ezt nem teszik, a törvény szigorúan sújtja őket, de a kereseti adó alá eső feleket ez nem érinti. (Helyeslés.) Ezekkel körülbelül végeztem volna a t. képviselő ur aggályaival, mert arra a további aggályára, hogy a jövedelmi adó sújtja a kereseti adó alá eső közönséget, külön nem kell felelnem, mert hisz a jövedelmi adó összefüggésben van azzal, hogy mennyi kereseti adót fog fizetni az illető; megjegyzem, hogy a három százalékos tőkésítés sem állja meg egészen a helyét, mert kérdés, lehet-e 5%-ot venni. A képviselő ur pedig ebből számitja ki, hogy mennyi lesz a kereseti adó alá eső közönség jövedelmi adója. Ami azt az aggályt illeti, hogy nálunk az ipar és kereskedelem jobban lesz sújtva, mint Ausztriában, erre vonatkozólag bevallom, nem vagyok abban a helyzetben, hogy számításait követhessem, mert Ausztriában is, mint minálunk, tulajdonképen az áUami adó a kisebbik részét képezi a megterhelésnek; a többit a különböző járulékok teszik ki, amelyek Ausztriában tartományok, Bezirkek, városok szerint, nálunk pedig községek és városok szerint különbözőek, ugy, hogy igen nehéz e tekintetben összehasonlítást tenni. Egy azonban tény; t. előadó ur egyetért ebben velem, — hogy egészben véve a kereseti adó alá eső közönség nem lesz jobban sújtva az uj adórendszerrel, mint volt a régi adórendszerrel. Ez sem lehet tehát ok arra, hogy elhalaszszuk a törvény végrehajtását, vagy módosítsuk, mert a helyzet nem romlik. Ha igaz, hogy ezután többet fognak fizetni iparosaink és kereskedőink, ami egyes helyre áll, más helyre nem áll, akkor ez fokozottabb mértékben igaz, jelenleg is; tehát ez sem lehet ok arra, hogy a végrehajtást elhalaszszuk: Ez lehet ok arra, hogy városaink kissé jobban gazdálkodjanak. (Helyeslés.) Városainknak adminisztráeziója túlnyomó részben épen a kereseti adó alá eső közönség kezében van és mikor a városi terhek nagymérvű emelkedését látjuk, akkor ne téveszsze ez a közönség a figyelme előtt azt, hogy ezeknek a városi terheknek ily nagymérvű növelése mily káros lehet az iparra és kereskedelemre épen az osztrák verseny tekintetében. deczember 17-én, kedden. 525 Ha ez a szempont a városi gazdálkodásnál nagyobb mértékben fog honoráltatni, akkor a t. képviselő urnak ezek az aggályai is el lesznek oszlathatók. Másrészt méltóztatnak tudni, hogy a kormánynak czélja és törekvése az, hogy a városi terheket amennyire lehet, könnyítse. Ez is olyan körülmény lesz, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezek a szempontok a jövőben érvényesüljenek. Beck báró t. képviselő ur felvette a jövedéki büntető-eljárás rendezésének kérdését. Amint méltóztatnak tudni, már a t. igazságügy min ister ur közbeszólásából, az erre vonatkozó tervezet készen van s a kormánynak az a czélja, hogy az mielőbb törvényerőre emelkedjék. (Helyeslés.) Abban a nézetben azonban nem osztozhatom, hogy ezen törvényeknek életbeléptetése különösen szükségessé teszi ezen jövedéki büntetőeljárásnak mielőbb való életbeléptetését. Én azt hiszem, hogy ha a kormány nagyon ragaszkodott volna ahhoz, hogy a jövedéki büntető eljárás előbb lépjen életbe, mint a törvény, ez azután igazán fegyvert szolgáltatott volna azok kezébe, akik a törvény ellen izgatnak, hogy, íme, milyen drákóilag akarja a kormány ezeket a törvényeket végrehajtani, mert szüksége van neki arra, hogy ehhez elsősorban a jövedéki büntetési eljárást reformálja. A jövedi büntetési eljárásnak az egyenesadók terén igen kis szerepe volt a múltban, kis szerepe lesz a jövőben is. Hogy a múltban ne lett volna szerepe, ez nem áll. Majdnem ugyanaz a szerepe volt a múltban, mint a milyen a jövőben lesz. Hiszen pl. a házbérek szándékos eltitkolása eddig is épen olyan jövedéki kihágás volt, mint a milyen lesz a jövőben. Ezek után csak ismételhetem, amit már annyiszor mondottam, hogy daczára ezen törvények hibáinak és egy vagy más szempontból mindenesetre javításra szoruló intézkedéseinek, azért nagyjában és egészében ezek a törvények mégis sokkal helyesebb adórendszert fognak inaugurálni, mint a mostaniak, ugy hogy tényleg czélszerü, hogy ezek mielőbb életbelépjenek. Czélszerü annál inkább, mert ez a nagy izgalom és nagy bizonytalanság, amely ezen törvények életbeléptetését és hatását illetőleg uralkodik, teljesen el fog oszlani, mihelyt az első kivetés eredményei igazolni fogják azt, amit mindenki, aki ezekkel a kérdésekkel elfogulatlanul foglalkozik, hirdet, hogy t. i. ez az adóreform kevesebbet fog jövedelmezni, mint a mai adórendszer. (Igaz ! Ugy van!) Épen az a körülmény, hogy ez igy van, volt az oka annak, hogy én már az első perczben sem mehettem bele abba, hogy e törvények életbeléptetését pur et simple elhalaszszuk, és ezért nem lehetek ma sem ebben a helyzetben. Igenis, amint már mondtam és ma is ismételtem, ameddig a gazdasági viszonyok meg nem változnak és a mostani izgatottság és nyugtalanság meg nem szűnik, addig a kivetés nem