Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-429

512 h'l9. országos ülés 1912 deczember 17-én, kedden. a 37 millió normális bevétel volt, különösen akkor, amikor 1902-ben csak 23—25 millió volt. Ha tehát ő most 8 millióval többet vett föl, mint 1909-ben, ez csak azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben a fiskus többet vett ki az adófizetőkből, továbbá azt, hogy kereskedelmünk, iparunk, továbbá közgazdaságunk virágzóbb volt mint máskor, de nem azt, hogy az a 37 millió normális bevétel. Egyszóval konstatálnom kell azt, hogy a kereseti adó lényegében ugyanannyi fog maradni, mint eddig. Mert kérdem, elhiszi-e valaki, aki keresettel bir, hogy a jövőben kevesebb kereseti adót fog fizetni, mint eddig ? Hát fizettünk mi eddig 10%-ot ? Hisz eddig sem volt a kulcs 3%-nál több, pedig a törvény 10%-ot ir elő. Ha valaki eddig 100 koronát fizetett, nem fog se többet, se kevesebbet fizetni, kivéve ha vall. Ezt azonban nem fogja senki sem tenni. Irányadók lesznek elsősorban azok az adók, amelyek voltak, de ezen alul a rossz közgazdasági viszonyok daczára is nagyon kevesen fognak ezen alul fizetni. Én meg vagyok győződve például, hogy Vadász t. kollégám nagyon kevés adót fizet, valószínűleg sokkal kevesebbet, mint kellene. (Derültség.) Igen sokan vannak olyanok, akiknek igen nagy a jövedelmük, de kevés adót fizetnek. Meg vagyok győződve, hogy Vadász t. kollégám nem fog kevesebbet fizetni a jövőben, hanem több adót fog fizetni és mindazok az ügyvédek és orvosok, akik itt ülnek, nem fognak kevesebb adót fizetni. (Felkiáltások: Többet!) Ha ez így van nálunk, akkor így van odakünn is. Ha hozzávesszük azokat az adóalanyokat, akik — amint Hegedüs Lóránt igen jól mondotta, amit azonban én nem ismételek — eddig mások által fizettették az adójukat és azokat, akik eddig nem fizettek adót, valamint azokat, akik ezentúl sokkal többet fognak fizetni, mert eddig épenséggel semmit vagy nagyon keveset fizettek, akkor ez a kereseti adó még a veszélyes közgazdasági helyzet daczára is sokkal több lesz, mint ahogy a pénzügyminister ur számítja. Én tehát egész jogosan indulhatok ki abból az alapból, hogy mindenki annyit fog fizetni az uj három százalékos adó alapján, ha bizottság elé kerül, mint amennyit eddig fizetett. Ha azonban rá akarják hezitálni a minimális adókat, akkor sokkal többet. Ezeket a végletekig lehet fokozni. Most azonban egy élő példával óhajtanám megvilágítani, hogy a kereseti adók voltaképen hogyan és miképen folynak be, mert példákkal tudjuk ezeket a legjobban illusztrálni. Vegyünk először egy nagyon szélső példát, amelyet voltaképen el sem akartam mondani, minthogy a pénzügyminister ur a 180 koronás adótételekre vonatkozólag tett a mi pártértekezletünkön egy kijelentést. A pénzügyminister ur azt állítja, hogy azok, akik ma 180 koronánál nem fizetnek több kereseti adót, a jövőben kereseti és jövedelmi adó czimén kevesebbet fognak fizetni. Ez igen nagy tévedés. Aki ma tíz korona kereseti adót fizet, ez megfelel száz koronának és ennek a jövedelmi pótadója eddig egy perczent volt. A jövőben kevesebbet fog az fizetni, mint tíz koronát ? Csak három koronát fog fizetni ? Erre kérek választ. Teleszky János pénzügyminister: Mennyire méltóztatik a jövedelmét tenni 1 Sándor Pál : Száz koronára. Aki eddig fizetett tíz koronát, ezentúl is fog fizetni tíz korona kereseti adót és tíz korona kereseti adó egy perczentes kulcscsal mennyit tesz ki ? Itt ismét nem rendelkezik a törvény tisztán. Ez fog majd fizetni hat korona jövedelmi adót. (Felkiáltások: Miért ?) Talán fel kell világositanom a házat. Leszek bátor egy flagrans példát felhozni. Ezer korona adót fizet valaki. Az fizetett eddig 350 K jövedelmi pótadót, fizetett tehát összesen 1350 koronát. Most fog fizetni ezer koronát, mert abból indulok ki, hogy senki sem fog kevesebbet fizetni. Teleszky János pénzügyminister: Ez a tévedés. Sándor Pál : Ez nem tévedés. Másként nem lesz kontingentálva és akkor nem hozom ki azt az összeget, ugy hogy majd fel kell emelni az adót. Ezer korona adó, miután 3 százalék a jövedelmi adó kulcsa, megfelel egy 33.300 koronás, jövedelemnek. Tehát a ki fizet ezer koronát, annak jövedelmét kell 33.300 K-ra tenni. 33.300 K után kitesz 2290 K-t. Fizet tehát 1350 K helyett 2290 K-t. Most itt 3 százalékos kereseti adó van. Itt tehát eg}^gyel kell számítani. Ha 1 százalékkal számítunk, akkor az illető fizet 11 K helyett 16 K-t, mert azt mindig számítani kell, mennyi jövedelemnek felel meg az 1 százalék. Ezt elvitatni nem lehet. így beszél a törvény. Ha törvényenkivül akarja kezelni a pénzügyminister ur a kérdést, nagyon szívesen veszem az adóalanyok érdekében. (Derültség.) Ép ugy van az, akinek a kereseti adója 60 K. Mert ezeknél az apróbb tételeknél azt kell venni, hogy a pótadó csak 10 százalék volt. Azért számítottam csak az 1 K-t. De vegyük most, hogy valakinek a kereseti adója 60 K. Ehhez hozzávéve az eddigi 10 százalékot, fizetett 66 K-t. Az uj törvény szerint 60 K megfelel 2000 K keresetnek. 2000 koronán felül pedig az adó 20 korona. Tehát fizet 60 és 80 koronát az eddigi 66 korona helyett 1 Hol van itt a progresszivitás ? Hol van itt az apróbb alanyok megvédése ? Hol van itt az, amit folyton hangoztatni hallunk, hogy a kisembert akarják mentesíteni és a gazdagot megterhelni. Itt vagy én számitok rosszul, vagy én értelmezem rosszul a törvényeket, de itt hibának kell lenni. Igen szívesen fogom venni, ha kiderül, hogy én követtem el a hibát. De van ennek a törvényjavaslatnak még egy intézkedése, amely sokkal inkább megterheli az adóalanyokat. Nem tűnt fel senkinek, hogy voltaképen az, aki nem vall, büntetést fizet; 300 korona adóalap után 5 százalékot, magasabbnál 5 és 25%-kal többet. Azok, akik nem vallják be az adójukat az első felszólításra, máris 5%-kal erősebben lesznek megterhelve és azok, akik külön értesíttettek és még mindig nem jelentek meg, és nem vaUottak, 25%-kal lesznek megbírságolva.