Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-426
426". országos ülés 1912 deczember 13-án, pénteken. 449 amelynek Magyarország belbékéjére óriási kihatása lehet; Nem fenyegetésképen mondom, de a minister ur ismeri az állam történetét és tudja, hogy különösen a vallási dolgok azok, amikre azt mondja mindenki: noli me tangere. Itt olyan hatalmas lökés adatott egyházunknak, amelyet soha ki nem heverhet, ha meg nem történik a restitutio in integrum. De ha nem is történik meg a restitutio in integrum, meg kell történni olyan kikerekitésnek, hogy mindazok, akik románoknak vallják magukat, maradjanak az egyházmegyében, azok pedig, akik magyar nyelvűek, Isten hírével menjenek, ha akarnak a hajdú dorogi egyházba. Kérem a minister urat, méltóztassék ezen fontos kérdéssel komolyságához és jelentőségéhez mértem foglalkozni. A költségvetést el nem fogadom. Elnök ." Ki következik ? Gr. Draskovich János jegyző : Siegescu József! Siegescii József: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Eendkivül hálás témám volna, ha arra vállalkoznám, hogy Pop C. t. képviselőtársam összes enuncziáczióira itt reflektáljak. Erre nem fogok vállalkozni azért, mert nem akarom azt a szakadékot, amely a nemzetiségi párt és a magyarság között fennáll, még jobban tágitani, mert a mai viszonyok oly kedvezőek arra, hogy azt a régen várt magyar-román barátságot megkössük ; (Élénk helyeslés.) és ha specziálisan arra vállalkoznám, hogy az előttem szólott t. képviselőtársam összes dolgaira reflektáljak, ezt a virágfakadást talán megszüntetném. (Helyeslés.) T. ház ! Ugy a belső viszonyok, mint a külpolitika olyan, amely úgyszólván kötelességünkké teszi nekünk, képviselőknek, hogy ezen ideálnak szenteljük egész lényünket. (Helyeslés.) En azonban beszédében mégis dicsérni tudok egyet és pedig a módot, amelyet választott, hogy a sérelmeket, legyenek azok valódiak vagy nem, itt adja elő a parlamentben, mert, amint a ministerelnök ur nagyon jól jegyezte meg, ez az a hely, ahol a sérelmeket szanálni lehet és szanálni kell. (Helyeslés.) En beszédének csak egy részével kívánok nagyon röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur azt mondotta, hogy a minister urnak az az intencziója, hogy a román papságnak kongruát ad, meddő és czéítalan. (Az elnöki széket Beöthy Pál alelnök foglalja él.) Engedje meg a t. képviselő ur, én a minister urat épen arról akarom meggyőzni, hogy ezen intézkedéséért a román papság hálája kiséri mindenhova, mert az országnak szüksége van arra, hogy papsága megelégedett legyen. A korpótlék intézményével a minister ur elérte azt, hogy ugy a római katholikus, mint a református és a görög katholikus és görög keleti román magasabb képesitésű papság annyira amennyire, megelégedett legyen ebben az országban, de, sajnos, azt ki kell KÍJVH. NAPLÓ. 1910 19.15. XVII. KÖTET. jelentenem, hogy a görög katholikus és a görög keleti román egyházban, ha ez lehetetlennek látszik is, a kisebb képesítésű papok többségben vannak. Ertem azokat, akiknek négy oszályuk van. Kezemben van egy statisztika, amely kimutatja, hogy kisebb képesítésű görög keleti román lelkész van 1219, magasabb képesítésű van 549. Görög katholikus kisebb képesítésű van 354, magasabb 1082. Tehát kisebb képesítésű román pap. van 1573, nagyobb képesítésű van 1631. Ebből a statisztikából is látható, hogy a román papságnak a kisebb fele nagyobb képesítésű és 1573 pap kisebb képesítéssel rendelkezik. Ez mutatja tehát, hogy a román nép bizony szegény, és nem volt képes papjait még a minimummal sem ellátni. Csakis az 1898 : XIV. törvényczikk és az ezzel kapcsolatos jövedelmi kiegészítés tette lehetővé, hogy nyolcz osztálylyal bíró fiatal emberek is felkeressék a papi pályát. Pedig állami érdek, hogy művelt papok legyenek minden egyházmegyében, mert akkor elérjük azt, hogy a művelt papok jobban keresik épen műveltségüknél fogva, a magyar hivatalnokokkal, a magyarsággal való harmonikus együttműködést, (Ugy van ! Ugy van !) mert hiszen tudvalevő, hogy minél magasabb műveltséggel bír valaki, társadalmilag is annál inkább keresi az együttműködést. Épen azért köszönettel tartozom a minister urnak, hogy a kisebb képesítésű papok és segédlelkészek részére felvett 350.000 K-át. Én számítást tettem és arra a meggyőződésre jutottam, hogyha még 150.000 K-át venne fel a minister ur, ezt az 1573 román papot teljesen megelégedetté tenné abban az országban és én garantirozom, hogyha ez meg fog történni, nem lesz az országban egy román pap sem, aki ne lenne megelégedve és akit bármilyen izgatásnak megnyerhetne valaki. Mert hisz tudvalevő, hogy az anyagi megelégedettség szüli egyszersmind a lelki harmóniát is. Természetesen ezt a kiosztást, ha felvennők, nem lehetne bármilyen módon megcsinálni; egy bizonyos kulcsot kell keresni, amely nem lehet más, mint hogy a kisebb képesítésű papoknak a nagyobb képesítésű papok korpótlékának a felét adjuk meg. Valamint a kongrua a nagyobb képesítésű papoknál 1600 K, a kisebb képesítésű papoknál 800 K, ugy a korpótlékot is igy kellene kiegészíteni, hogy a kisebb képesítésű papoknak, szolgálatuk arányában, a felét adjuk korpótlék czimén annak, amit a nagyobb képesítésű papok kapnak. Másrészről is feltétlenül szükséges, hogy ezeket a papokat megelégedetté tegyük, már papi mivoltuk szempontjából is, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a községekben, ahol ilyen felekezeti iskolák vannak, ezek a kisebb képesítésű papok egyszersmind igazgatók is. Én nagyon tudom helyeselni, amit az előadó ur bejelentett, hogy a minister ur ő exczellencziája nemsokára törvényjavaslatot fog beterjesztem az állami és felekezeti tanítók fizetésrendezéséről, De 57
