Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-401

hüi. országos ülés 1912 nagyobb nehézséget a vasul, építkezésénél a viz hiánya fogja okozni. A vasútvonal mentén sehol sincs viz ; messze távolban fekvő völgyekben kell a vizet felkutatni és 235 kilométer hosszban kell vízvezetéket épiteni. Ennek költsége 6,760.000 koronával van előirányozva. A munkások elhelyezése czéljából barakkokat és más férőhelyeket kell épiteni, amelyek költségei 4.273.000 koronával vannak előírva. Az egészségügyi szolgálat költségei 3,149.000 koronával terhelik a vasútépítési költséget. Azonkívül megjegyzem, t. ház, hogy létesíteni kelk47O.O0O köbméter földmunkát; 5,250'000 sziklamunkát. Epiteni kell 49 nagy hidat, 336 kis átereszt, két viaduktot, tiz alagutat, aminek költségei 11.800.000 koronával terhelik meg a vasút építését. Mindezen adatok eléggé igazolják, hogy ezen vasút építése rendkívüli körülmények között fog folyamatba- tétetni és igazolják azt a relatíve nagyon magas építési költséget is, a melybe — ezt sem lehet elhallgatnom a t. ház előtt, annál kevésbé, mert maga a ministeri indokolás is utal arra, hogy a vasút építési költségeiben szerej)el az a vállalkozói nyereség is, amelynek fejében a bankcsoport előjogáról lemondott. Azt a körülményt, miszerint ezen vasúti építése átalányösszeg fejében adatik át a vállalkozóknak, indokolja az a körülmény is, hogy itt egy rendkívül koczkázatos vasutépitkezésről van szó és a bank-konzorczium a koczkázat egész terhét magára vállalta, ugy hogy az állam semmi körülmények közt, még abban az esetben sem fog a megállapított átalányösszegnél nagyobb költséget fizetni, ha tervváltoztatás szüksége merülne fel és a részletes tervektől eltérően nagyobb építési nehézségek stb. forognának fenn. Az állam tehát a vasútépítés minden koczkázatát áthárította a bank-konzorcziumra. A vasut-épitésnek részletes feltételei abban a szerződésben foglaltatnak, amelyet a törvényjavaslat mellékleteként a kereskedelemügyi ministerium tudomásulvétel czéljából bemutat a háznak. Én, t. ház, az előadottak alapján, amelyek szerint az állam érdekei ebben a törvényjavaslatban teljes mértékben meg vannak óva, amely törvén yj avaslat szerint biztosan számithatunk arra, hogy a vasút hat és fél év alatt kiépül és ezáltal Horvátország régtől fogva fenforgó jogosult kívánságának, mondhatnám : követelésének tétetik elég, amellett pedig az állam abba a helyzetbe jut, hogy teljes mértékben beválthatja az osztrák kormánynyal szemben vállalt kötelezettségeit, meggyőződésem egész erejével ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását és azon szerződésnek tudomásulvételét, amelyet a kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslata kapcsán a képviselőháznak bemutat. (Helyeslés.) Nem fejezhetem be azonban előadásomat anélkül, hogy elismerésemet és köszönetemet ne fejezzem ki a kereskedelemügyi minister urnak azért, hogy a törvényjavaslat indokolásában a tényleges helyzetnek és a valóságnak megfelelően teljes őszinteséggel feltárta mindazon körülményeket, (Lelkes éljenzés.) KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XVII. KÖTET. június 22-én, szombaton. 33 j amelyekről az országnak tudomást kell vennie, amidőn ezen törvényjavaslatot elbírálja. Még egyszer ajánlom a javaslatot elfogadásra, (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kivan szólni. Lukács László ministerelnök: T. képviselőház ! Én csak egy rövid nyilatkozatra kívánok szorítkozni, ami nincs összefüggésben magának a törvénjrjavaslatnak meritumával, de, megvallom, nem igen találok más alkalmat és alkalmasabb momentumot ennek megtételére, mint azt, hogy kapcsolatba hozom ezzel a törvényjavaslattal, amely, mint az előadó ur is szives volt megemlíteni, elsősorban Horvát-Szlavon országokat érdekli. (Halljuk ! Halljuk !) Amidőn a kormány bemutatkozása alkalmával szerencsém volt a kormány programmját előadni, a dolog természeténél fogva a Horvátországgal szemben követendő irányzat tekintetében csak nagy általánosságban mozogtam és jeleztem, hogy a kormány természetszerűleg törekedni fog, épen ugy, mint az ország többi részeivel szemben, Horvát-Szlavon országokkal szemben is nemcsak a jogosság, hanem egyszersmind a méltányosság álláspontjára lépni és minden lehetőt elkövetni ezen országrész anyagi, erkölcsi és kulturális fejlesztése érdekében. Amint ennek a történetnek a históriájából méltóztatnak látni. . . Szent-lványi Gyula : Szép história! Lukács László ministerelnök: ... ez a hosszú ideig vajúdott ügy most már aránylag rövid idő alatt megoldást nyer és azt hiszem, ezzel a kormány dokumentálta, hogy a Horvátországgal szemben fennálló obiigóinak egyikét máris teljesítette. (Élénk helyeslés.) Expozém után a t. horvát képviselő urak nevében itt nyilatkozatot tétettek, melyekben különböző kívánalmak jutottak kifejezésre. Akkor nem volt alkalmam ezekre a nyilatkozatokra reflektálni és épen ezért felhasználom ezt az alkalmat, hogy ezt megtehessem és ez alkalommal is csak egész röviden annak az álláspontnak kívánok kifejezést adni, amelyet a kormány elfoglalt és amely abban foglalható össze, hogy ama kívánságokkal, amelyek adminisztratív utón teljesíthetők és megoldhatók, a kormány a legközelebbi időben fog foglalkozni és igyekezni fog egymásután, mihelyt lehet, azok tekintetében a kérdések eldöntését kedvező irányban provokálni. (Elénk helyeslés.) Ami a főkérdést illeti, t. i. a vasúti szolgálati pragmatika kérdését, erre nézve is igen szívesen hajlandó vagyok kijelenteni, hogy ezt a kényes és fontos ügyet a kormány nem akarja halogatni, (Élénk helyeslés.) hanem kész az őszi ülésszakban erre vonatkozólag a szükséges előterjesztéseket megtenni és pedig olyképpen, hogy azok ugy a törvényszerűség kívánalmainak, valamint a czélszerüség kivánalmainak is teljesen meg fognak felelni. (Élénk helyeslés.) Ez az, amire ez alkalommal szorítkozom és ő