Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-401

401. országos ülés 1912 június 22-én, szombaton. 31 vák és azonkívül bélyeg- és illetékmentesség illeti meg azon szerződést, melylyel a megnevezett bankcsoport, a maga kötelezettségét egy külön alapítandó részvénytársaságra fogja átruházni. Tisztelt ház! Ezek a törvényjavaslat diszj)Ozie,ziói, melyeknek segítségével a dalmát vasutaknak régóta húzódó ügye. azt hiszem, közmegnyugvásra nyer elintézést. De nem tennék eleget előadói kötelességemnek, (Halljuk! Halljuk !) ha csak ennyinek előterjesztésére szorítkoznám, mert meg kell világitanom, hogy mi kényszeritette a kormányt arra, hogy ezen nagyjelentőségű állami fővasut biztosítását versenytárgyalás mellőzésével és a regieéjjitkezés mellőzésével egy bankcsoportra bizza. (Halljuk ! Halljuk !) Ennek a szokatlan jelenségnek különös okai, illetve előzményei vannak, (Halljuk ! Halljuk !) melyeket a t. ház engedelmével röviden ismertetni fogok. (Halljuk ! Halljuk !) Magyarországnak azon részében, mely a fiumei vasúttól délre húzódik el Bosznia és Herczegovina irányában, vasút még eddig egyáltalában nem épült. Körülbelül 8000 kilométer területről van szó, mely nincsen bekötve a nemzetközi vasúti hálózatba, amely most fogja az első vasúti vonalat megkapni. 1874-től kezdve kisért ezen vasút megépítése, de a kísérlet stádiumából csak most jut el a megvalósulás stádiumába. 1874-ben készült ezen vasútnak megépítésére egy általános építési tervezet, amely az akkori viszonyok szerint ezen vasútnak építési költségeit 64 millió koronában irányozta elő. 1874-től 1904-ig nem történt semmi ebben az ügyben, mig az 1904: XTV. t.-czikk 6. §-ának 1. bekezdésével 10 millió korona, bocsáj tátott a kormány rendelkezésére az Ogulintól Biac irányában vezetendő keskenyvágányu vasút létesítésére. Ezen vasút létesítésére a kezdő lépések 1905ben történtek meg, amidőn az akkori kormány ugy tervezte, hogy a vasutat helyiérdekű vasút alakjában fogja létesíteni. Ez az idea 1906 április 6-án egy jegyzőkönyv felvételére vezetett, amelyben a magyar kormány — nem tudni miért — Cserny Károly: Ki irta alá ? Heltai Ferencz előadó : ... hogy ki irta alá, azt nem tudom, kötelezettséget vállalt, illetőleg jogot adott a Magyar Agrár és Járadék Banknak és a bécsi Union Banknak ezen vasútnak létesítésére. A részletes megállapodások az 1906. augusztus 30-án felvett jegyzőkönyvben foglaltatnak, amely jegyzőkönyv már nem tisztán az Agrár és Járadék Banknak és az Union Banknak, hanem a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak is, amely az üzletben szintén részt vesz, tehát ennek a háromtagú bankcsoportnak ad jogot és pedig kizárólagos előjogot arra, (Halljuk ! Halljuk ! Ez érdekes !) hogy a vasutat öt esztendőn belül — majd erre az öt esztendőre még vissza fogok térni — létesítse olyan, az állam által elvállalt korlátozással, hogy ezen határidő alatt senki másnak vasút épitésére jog adatni nem fog, sem pedig a magyar állani ezt a vasutat államvasút alakjában létesíteni nem fogja. (Felkiáltások jobhfelől: Hallatlan I Gyönyörű dolog!) Ennek az előjognak gyakorlására nézve — igy szól a megállapodás — következő határozmányok lesznek mérvadók. (Halljuk ! Halljuk !) A vasútnak tervei 1906. év augusztus 18-ától számított két esztendőn belül elkészítendők. Azután kérelmezendő lesz a közigazgatási beamelynek alapján további félév alatt elkészítendő (Halljuk ! Halljuk !) és az engedéh-ezési tárgyalás czéljaira előterjesztendő lesz a részletes költségvetés. A bankok azonban a vasút épitésére kötelezettséget csak akkor vállalnak. (Halljuk ! Halljuk I) hogyha a köztük és az állam között egyetértő megállapodások fognak létrejönni a vasút építési tőkéjéről. Ennélfogva, ha ezt a rendelkezést kapcsolatba hozzuk az előjog rendelkezésével, akkor azt látjuk, hogy a bankcsoport tulaj donképen egy végnélküli előjogot nyer, örök időig, ezen vasútnak létesítésére. (Felkiáltások : Nagyon szép !) Cserny Károly : Kötelezettség nélkül! Heltai Ferencz : Igenis, mindennemű kötelezettség nélkül. A jegyzőkönyvi megállapodások szerint, amelyeket a kereskedelemügyi minister 1907 január 18-án hagyott jóvá, a vasút épitési költsége körülbelül 62,500.000 koronával volt — az 1874. évi tervezethez képest — előirányozva, oly megj egyzéssel, hogy ez az épitési összeg a részletes terv és költségvetés eredménye alapján felemelhető vagy leszállítható lesz. Az állam kötelezte magát — méltóztassék figyelni — arra, hogy biztosítja a tényleges tőkének törzsrészvények kibocsátása utján beszerzendő 35%-át. Az állam tehát egész fix kötelezettséget vállalt arra, hogy a megállapítandó tényleges tőkének 35%-át törzsrészvények ellenében készpénzzel fogja fedezni. (Mozgás.) * -.< A továbbiakra nézve a jegyzőkönyv a következőket tartalmazza. Méltóztassék megengedni, hogy ezt a ministeri indokolásból szószerint felolvassam (Halljuk ! Halljuk! Olvassa:) >>A helyiérdekű vasúthálózat üzletét a magyar kir. államvasutak az összes személyforgalomból és a helyi áruforgalomból eredő bevételek feles megosztása mellett fogják kezelni, mig az átmeneti áruforgalmakból származó bevételek a magyar királyi államvasutakat illetik meg.« Hogy az államvasút ezt a vasutat a forgalom feles megosztása mellett fogja kezelni, az megfelel a szokványos szerződési pontozatoknak. Következik azonban egy pont a jegj^zőkönyvi megállapodásokban, hogy miként fog megosztatni az átmeneti forgalom (Olvassa) : »Az átmeneti áruforgalomból eredő bevételek fejében a magyar kir. államvasutak a helyiérdekű vasútnak évi általányösszeget fognak fizetni — tehát semmi feles megosztás többé nincs — és pedig a vasút közforgalomba helyezésének időpontjától számítandó 60 év tartamára oly évi átalányösszeget, mely a tényleges tőke 65%-ának 80%-os árfolyamon számított névértékű elsőbbségi részvények 3%-os osztalékának felel meg. (Nagy mozgás. Zaj és felkiáltások : Gyönyörű!) A 60 évletelte után pedig a helyiérdekű vasútnak az enge-