Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-421

330 'i21. országos ülés 1912 deczember 7-én, szombaton. méltóztassék a beszédemben és az igen t. ministerelnök ur által is emiitett további garancziális feltétellel való kiegészítésül a törvényjavaslat 1. §-ának utolsó bekezdése helyébe 3., 4. és 5. bekezdés gyanánt a következőket felvétetni (olvassa) : »Ha a háború a kivételes hatalom alapján tett első intézkedéstől számitott négy hónapon belül nem tört ki, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket hatályon kivül kell helyezni, ha csak fentartásukhoz az országgyűlés hozzá nem járul. A hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mindkét háza vita nélkül határoz, ha a kormány, hivatkozással az államérdekre, a vita mellőzését kivan ja. Ha a háború fenyegető veszélye megszűnt, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket a katonai előkészületek megszűnésével hatályon kivül kell helyezni«. T. képviselőház ! E módosítások szövege oly határozottan és minden kétséget kizáróan preczizirozza magát a tartalmát, hogy erre további szót vesztegetni felesleges. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassanak indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozás befejeztetvén, következik a szavazás. Mivel az előadó ur által előterjesztett szöveg a szakasz eredeti szövegének utolsó bekezdésével ellentétben áll, a szöveget a beterjesztett módosítással szemben kell szavazásra feltennem. Ugy fogom tehát a kérdést feltenni, hogy elfogadja-e a ház a szakaszt eredeti szövegében, szemben az előadó ur által előterjesztett két módosítással, (Felkiáltások : Nem !) s amennyiben a ház az eredeti szöveget fogadná el, a módosítás esnék el, ha pedig a ház az eredeti szöveget változatlanul nem fogadja el, akkor a módosítással fogom azt elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés feltevéséhez igy hozzájárulni ? (Felkiáltások : Igen!) Ennek folytán felteszem a kérdést : Elfogadja-e a ház az 1. §-t változatlanul, eredeti szövegében, szemben az előadó ur által ajánlott két módositással, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Nem!) A ház az eredeti szöveget mellőzi, ennek folytán az 1. §. az előadó ur által javasolt módosított szövegben fogadtatik el. Következik a 2. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 2—4. §§-aí. melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Darvai Fülöp előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az 5. §-hoz a közigazgatási bizottság módosítást ajánlott. A közigazgatási bizottság jelentésében ezen módosítás szövege is előfordul. Az ott előadott indokoknál fogva, tisztelettel indítványozom, méltóztassék az 5. §..első bekezdéseként a következő uj szöveget felvenni (olvassa) : »A ministerium felhatalmazhatja a belügyministert, hogy városok teTŰletén a csendőrség igénybevételét elrendelj e.« Ezen módosítás lényege és jelentősége abban áll, hogy a csendőrség igénybevételének módját, határát és terjedelmét törvény állapítja meg. Ezzel szemben zavaros, nehéz időkben szükséges volt a központi kormányzatnak módot és alkalmat szolgáltatni arra nézve, hogy a saját hatáskörén belül is alkalmazhassa a csendőrséget. Ezen indokolás mellett hangsúlyozom, hogy az indítványozott szövegben ép ugy, mint a javaslatban más helyütt, »városok<< alatt mindig Budapest székesfővárost, valamint Fiume városát és kerületét is érteni kell. Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék javasolt indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Senki !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozás befejeztetvén, következik a szavazás. Minthogy az előterjesztett módositvány szövege a szakasz eredeti szövegét nem érinti, hanem csak egy uj első bekezdés elfogadását ajánlja, az a a szakasztól függetlenül tehető fel szavazásra. (Helyeslés.) Ennek folytán mindenekelőtt maga a szakasz eredeti szövege felett kell a háznak határoznia, minthogy pedig az eredeti szöveg meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Következik a határozathozatal a beterjesztett módositvány fölött. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-hoz a közigazgatási bizottság által e szakasz első bekezdéseként javasolt uj szöveget elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Következik a 6. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 6—11. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Darvai Fülöp előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A 12. §. utolsó bekezdéséhez a közigazgatási bizottság jelentése alapján egy módosítást vagyok bátor ajánlani. T. i. a közigazgatási bizottság jelentésében előadottaknál fogva az u. n. rögtönitélő bíróság hatáskörébe tartozó büntetendő cselekmények itt fel vannak sorolva ; ezek azok a közbiztonság ellen elkövetett büntetendő cselekmények, minők a rablás, gyújtogatás, vizáradás okozása, vaspályákon vagy hajókon elkövetett közveszélyü cselekmények. Itt a »vaspályákon« szó után beszúrandó lenne e két szó : »távirdákon (távbeszélőn)« — az utóbbi (zárjelben, — hogy az ily módon elkövetett közveszélyü cselekmények büntetése is kivételes, rögtönitélő bíróság elé tartozzék. Minthogy ez a fogalom itt kimaradt, tisztelettel kérem, méltóztassék módositványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom.