Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-421

42-7. országos ülés 1912 deczember 7-én, szombaton. :m nézve a javaslat 2. §-a. amely kötelességévé teszi a kormánynak, hogy ä legközelebbi ülésen bejelentse a tett intézkedéseket. (Élénk helyeslés.) A legszorosabban vett parlamenti ellenőrzés alá helyeztetik tehát ennek a kivételes törvénynek alkalmazása. A parlamenti ellenőrzés alá azon okból, mert a kormány a képviselőház előtt tartozik megindokolni a tett intézkedéseket; tartozik azokat bejelenteni. (Halljuk ! Halljuk !) Megerősíti ezt a garancziát az alaptörvénynek, az 1848 : III. t.-czikknek rendelkezése, amely az összministerium felelősségét minden irányban megállapítja. Ha a parlamenti ellenőrzés folyamán megállapitható az, és eszközök találtatnak arra nézve, hogy a kormány e kérdésben is teljes ellenőrzés alá helyeztessék ; ha megvan a felelősségről szóló törvénynek egész erős intézkedése, akkor nem foroghat fenn aggály arra nézve, hogy ugy a kezdő-, mint a végponton minden tekintetben és minden irányban meg vannak adva a garancziák. De, t. ház, h ilyen kivételes hatalom alkalmazása mellett aggályoskodások merülnek fel, akkor én is helyesnek tartom, hogy a strikt, rövid törvényeszme mellett akadjon egy bővebb magyarázat is, amely minden egyes visszaélést egyszersmindenkorra lehetetlenné tesz. És itt lesz alkalmam a kedélyek megnyugtatására, az aggódok megnyugtatására azt a módositó javaslatot beterjeszteni, (Halljuk! Halljuk!) amely egész struktúrájánál, egész tartalmánál fogva a nemzeti akarat hozzájárulásának minden feltételét és minden garancziáját magában foglalja. (Elénk helyeslés.) A maga teljes formájában a részleteknél fogom ezt a javaslatot benyújtani, itt csak azon garaneziális eszközöket akarom megjelölni, amelyek törvénybe iktattatni fognak. (Halljuk ! Halljuk !) Az a módosítás fog proponáltatni, hogy a végpontra nézve — miután a kezdőpont tekintetében, azt hiszem, egészen alaptalan aggály jelentkezik arra nézve, hogy ez a kivételes állapot bizonytalan határok között mozog — meg lesz adva a legteljesebb garanczia abban a tekintetben, hogy megállapítást fog nyerni az, hogy ha a háború kivételes hatalom alapján tett első intézkedésétől számított négy hónapon belül nem tört ki, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket hatályon kivül kell helyezni, hacsak fentartásukhoz az országgyűlés hozzá nem járul. (Helyeslés.) A hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mindkét háza vita nélkül határoz, ha a kormány az államérdekre való hivatkozással a vita mellőzését kivánja. A korábbi megszűnésre nézve pedig kimondandó lesz. hogy ha a háború fenyegető veszélye megszűnt, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket a katonai előkészületek megszűnésével hatályon kivül kell helyezni. (Élénk helyeslés.) A kormánynak előrelátó gondoskodása tehát, amelv súlyt helyezett arra, hogy e tekintetben is minden aggály eloszlattassék, megtalálta a bővített garancziáknak azt a fokát és azt a formáját, amely meggyőződésem szerint minden nyugtalankodást, minden aggályt megszüntethet. (Helyeslés.) T. képviselőház! Ezen általános elveknek előrebocsátása után legyen szabad egész röviden és tömören a t. házzal megismertetnem a javaslatnak legfőbb intézkedéseit, amelyek a kivételes hatalom alkalmazásának módjára és a kivételes hatalom tartamára és terjedelmére vonatkoznak. (Halljuk! Halljuk !) A törvényjavaslat az igazságügyi bizottságnak szövegezésében három részre oszlik : az első rész tartalmazza a kivételes hatalomra vonatkozó intézkedéseket, a második rész a büntetőtörvényre vonatkozó módosításokat és a harmadik rész a záró határozatokat. Elvi szempontból fontossággal bír reánk nézve az, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekre a kivételes hatalom köre és tartama kiterjed. Elsősorban a közigazgatási kérdések jönnek figyelembe. A közigazgatási kérdések tekintetében a javaslat megállapítja azon orgánumnak együttműködését, esetleg a katonai parancsnokságokkal is, amely orgánumnak közreműködése válságos, nehéz időkben elkerülhetetlen. Ennek alapján statuálja a kormánybiztosi intézményt, koordinálva esetleg a katonai parancsnokok mellé, azzal a hivatással és rendeltetéssel hogy bizonyos terület, bizonyos körre nézve a közigazgatásnak legsürgősebb intézkedéseit, amennyiben a katonai érdekekkel és a hadviselés érdekével összefüggnek, ellenőrizze. A közigazgatási intézkedések további folyamatában korlátozások állíttatnak fel a belföldieknek bizonyos helyen való lakhatása tekintetében az 1903 : V. t.-cz. rendelkezéseinek alapul vétele mellett. Itt vannak továbbá : a belügyministernek megsemmisítési joga a törvényhatóságok határozataival szemben azon esetben, hogy ha az állam érdeke megkívánja ; a veszedelmes tárgyak beszolgáltatására és elkobzá.sá.ra. vonatkozó intézkedések ; a posta, távírda és távbeszélő ellenőrzése azon garaneziális feltételek mellett, amelyeket ebben a tekintetben a büntetőtörvénykönyv a hivatalos titok elárulására vonatkozólag megszab ; az egyesülési jog korlátozása veszély idejének esetében az ország biztonsága érdekében ; a népgyűlések és körmenetek korlátozása ismét mindig azon garaneziális alapfeltétel mellett, hogy a közbiztonság veszélyeztetve van. hogy a közérdek kivánja. És végül a sajtónak közigazgatási prevencziójára vonatkozó szabályok. Nem kívánok e kérdésnél bővebben immorálni, csak azt kívánom kiemelni, hogy a sajtóra vonatkozólag azon elengedhetetlen főfeltétel mellett, hogy a hadviselés érdekére nézve sérelmes közleményekről van szó, állapittatik meg a közigazgatási prevenczió azon szempontból, hogy a mostani köteles példányok rendszere mellett be kell mutatni a sajtóterméket ugyan ugy, mint eddig, csupán csak a közérdek szempontjából, a hadviselési érdek szempontjából állapithatja meg az illető közeg azt, hogy szétküldhető-e, vagy nem, és