Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.
Ülésnapok - 1910-421
326 'i21. országos ülés 1912 deczember 7-én, szombaton. akkor is csak egy bizonyos, rövid órákra terjedő időközről van szó, amelyen belül e lehetőség megadatik. A külföldi lapok kitiltására vonatkozó rendelkezések szintén oly kivételes intézkedések, amelyek tekintetében háborús időkben lehetetlen, hogy a kormánynak erre vonatkozólag a jog meg ne adassék. (Helyeslés.) Mert hiszen az izgalmak és izgatások jöhetnek oly részről is, amelyet csak e lapok kitiltása utján lehet ártalmatlanná tenni. (Igaz! Ugy van !) Nagy jelentőséggel birnak azok a rendelkezések, amelyek a bírói hatáskörre és illetékességre vonatkoznak és amelyek különösen az anyagi büntetőtörvénykönyv módosítását tárgyazzák. A birói hatáskör tekintetében is már előre felhangzott az a vád, (Mozgás. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) és meggyőződésem szerint teljesen alaptalanul, hogy a kivételes intézkedések alapján veszedelemben van a birói függetlenség, felforgatás tárgyát képezi a törvényben statuált birói hatáskör Ebből, t. ház, egy árva szó sem igaz. A törvényjavaslat nem statuálja azt, hogy általában véve a müveletek egész ideje alatt és minden körülmények közt az esküdtbiróságok megszüntettetnek. Statuálja igenis azt, hogy bizonyos büntetendő cselekménvekre, amelyek az állam érdekében az állam közbiztonságával az uralkodó, a kormányzat és a hadviselés legmesszebbmenő érdekeivel állnak kapcsolatban, hogy ezekre nézve az esküdtszék institucziója, hatásköre arra az időre nézve megszüntettessék. A büntetendő cselekmények, melyek ezen hatáskör alá esnek, oly természetűek, hogy e gyorsabb eljárást feltétlenül igénylik; már most csak arról lehet szó, vájjon a magyar biró hatásköre alól vonják-e el ezeket a büntetendő cselekményeket ? Á felelet rá az, hogy nem, mert ez esküdtbirósági intézmény helyébe a rendes bíróság intézménye lép, és azt hiszem, nehéz és háborús időkben legteljesebb joggal meg lehet bízni a magyar bírónak függetlenségében akkor is, ha nem a szabad meggyőződés verdiktje áll ott, mint az esküdtszéknél, hanem a becsületes ós önálló felfogás, mely a szakbiróság keretében legnagyobb mértékben, legteljesebben megnyilvánul. (Igaz! Ugy van !) Lehet, hogy bizonyos körülmények közt a terror annyira kifejlődik egy bizonyos területen, hogy ott lehetetlen az esküdtszéket összehívni. Megtörténhetik az, hogy a terror oly mértékben nyilvánul rneg ott, hogy a biró is és a biró elő meni személyek is annak a kellemetlenségnek vannak kitéve, hogy külbehatások alatt a törvénykezés szabad menetét nem indíthatják meg. (Igaz 1 Ugy van !) Erre nézve meg kellett adni azon garancziát, hogy hasonló természetű más bíróságok területére tétessenek át a törvényszékek és bíróságok és meg kellett adni végül azt, hogy okyan esetben, mikor a már életben évő katonai — honvédségi és közös hadseregi — bűnvádi perrendtartás a katonai bíróságok hatásköre alá utalt bizonyos egyéneket, de más büntetendő cselekmények esetében is, melyek ezekkel rokontermészetüek és feltétlenül a hadviselés érdekét érintik, a gyorsított birói eljárást kell életbe léptetni és szükség esetére, mindig a már létező bűnvádi perrendtartásoknak garanczionális elvei mellett a rögtönbiráskodás is életbeléptessék és pedig a törvényjavaslat szerint azon cselekmények megnevezése mellett, melyek a rögtönbiráskodás hatáskörébe tartoznak. T. képviselőház ! E tekintetben megadatik a javaslat szerint az igazságügyministernek a felhatalmazás, hogy ezen gyorsbiráskodási és rögtönbiráskodási intézkedéseket életbe léptethesse, melléje állíttatván az a garanczia, mely kötelezi őt azon garanoziális elveknek szem előtt tartására, melyek a már létező bűnvádi perrendtartásoknál a modern liberális elvek teljes fentartásában nyilvánulnak. A büntetőtörvénykönyv anyagi része tekintetében nem kell bővebben magyaráznom, hogy háború esetén azok a büncselekvények, melyek a háború viselésével összefüggnek és melyek az államnak integritása ellen, egyes állampolgárok ellenében, külső, rossz befolyások alkalmazására irányulnak, háború idejében súlyosabb büntető szankezió alá helyeztetnek. Talán felesleges hangsúlyoznom, hogy a kémkedés, a katonai titkok elárulása, a venabilis emberek tényei, kik az adott körülmények között a kikémlelés eszközeit akarják használni, e büntetőjogi rendelkezések alapján sokkal súlyosabb büntetés alá kerülnek, mint akkor, ha ilyen cselekedetről béke idején lenne szó. És szükséges e szigorított rendelkezéseket életbeléptetni azokra a sui generis delictumokra, melyek csak háború esetén merülhetnek fel és a dolog természete szerint a háború esetében szigorú büntetéssel sújtatnak. Még két intézkedés van, amelyről röviden megemlékezni kívánok. (Halljuk !) Az egyik az a kivételes hatalom, amely megadatik a kormánynak arra nézve, hogy a polgári törvénykezés terén bizonyos czivilis jogok tekintetében meghatalmazást nyerjen arra, hogy akkor, amidőn a közállapotok kívánják s az állampolgárok érdeke követeli, bizonyos könnyebbségek adassanak meg. Azt hiszem, a háború veszedelmeinek pusztítása alkalmával az eminens humanitárius érdek s a kormány legmesszebbmenő, gondoskodását igényli az, hogy akik közgazdaságilag is szenvednek, bizonyos szabadabb lélegzéshez juthassanak. Nem ismerek, nem is képzelek esetet, ahol ez a kivételes hatalom megadva ne volna. Végül nem szenvedhet kétséget, hogy a meghatalmazások körébe be kell vonni a kormánynak azt a hatalmi körét is, hogy háború veszedelme esetén vagy amikor a háború már kiütött, a hadi előkészületekre szükséges pénzösszegeket előlegezhesse és megtehessen minden szükséges hitelműveletet, (Helyeslés.)
