Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-419

kl9. országos ülés Í9Í2 deczember 5-én, csütörtökön. 281 tet, hogy maga a közönség is az ily állami intézménynyel szemben sokkal szigorúbb és annak a közönségnek igen sok tagja sokkal arrogánsabb, mint ami megengedtető, ugy bogy sokszor angyali béketűréssel kell az alkalmazottaknak és tisztviselőknek birniok, hogy a közönség molesztálásával szemben ne fakadjanak ki és ne veszítse el azt, amit mindnyájan könnyen elveszíthetünk, a higgadtságot. (Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés.) T. ház ! A kereskedelmi tárcza költségvetésének ez volt a két legfontosabb tétele, melylyel foglalkozva, á t. háznak türelmét igénybe venni bátorkodtam. De nem zárhatom be beszédemet anélkül, hogy reá ne mutassak ennek a tárczának egy igen fontos tételére, melylyel foglalkozva, bizonyos fokig kontaktusban vagyok az én t. barátommal Cserny Károlylyal, t. i. az ipari oktatás tételére, és ne fejezzem ki elsősorban is legteljesebb megelégedésemet afelett, hogy erre a czélra, az ipari oktatás czéljára, még soha költségvetésben egyik évről a másikra olyan nagy emelkedés nem volt, mint a folyó évi költségvetésben. (Helyeslés.) T. ház ! Ha van nemzetünk érdekében fontos kérdés, iparosaink képzése az, (Igaz! ügy van !) mert hiszen azzal, azt hiszem, minden közgazda tisztában van, hogy ha gyarmati állam maradni nem akarunk, nekünk az indusztrializálódás terére kell lépnünk, ennek pedig a mai viszonyok között más módja nincs, mint képzett iparososztály megalkotása, (ügy van ! ügy van !) Nem foglalkozhatom, bármennyire szeretném is, az idő előrehaladott voltára tekintettel, behatóbban ezekkel a kérdésekkel, és csak azt jelzem, hogy amint Cserny Károly t. képviselőtársam is felemiitette, a gyakorlatban már dolgozó iparosoknak képzésére és a mestertanfolyamok szervezésére — mert hiszen ez áll oly szoros kapcsolatban a technológiai iparmúzeum melegebb felkarolásával — ebben a tárczában is igen jelentékeny költségek vannak előirányozva. Ugyancsak jelentékeny költségtöbblet van előirányozva egy oly czimre, mely eddig még alig szerepelt e tárcza keretén belül, t. i. a vidéki ipariskoláknak modern laboratóriumokkal való felszerelésére. (Helyeslés.) Ebben ismét találkozik nézetem Cserny Károly t. barátom nézetével, mert a mai ipari és technikai fejlettség korszakában meg kell ragadnunk minden alkalmat, hogy a tanuló iparosnövendékeket vagy az ilyen mestertanfolyamokon a már kész mestert megismertessük mindazokkal a technikai eljárásokkal, melyek neki ipari szakmájában a boldogulást megkönnyitik. Mikor örömmel utalok ezen tételére a költségvetésnek, és mikor látom és általában ugy érzem, hogy a kereskedelemügyi tárcza élén ma egy olyan férfiú áll, ki minden tudását (Éljenzés és taps.) és teljes puritán becsületességét (Élénk éljenzés és taps.) viszi bele működésébe, én az ő tárczája költségvetését az iránta és az összkormány iránt való bizalomból is elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. KÉPYH. NAPLÓ. 1910—1915. XVII. KÖTET. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni, (Halljuk ! Halljuk 1) Beöthy László kereskedelemügyi minister: T. ház ! Méltóztassék nekem megengedni, hogy a tárcza általános vitájának berekesztése előtt kérjek szót, de teszem ezt azért, mert ha esetleg azokra, amiket elmondani szándékozom, a ház egyes tagjai még visszatérni óhajtanának, azt szeretném, hogy ezt még az általános vita keretében tehessék meg. Amikor felszólalok, méltóztassanak megengedni, hogy felszólalásomban ne szorítkozzam kizárólag arra, hogy a vita folyamán már eddig is felvetett egyes kérdésekre nézve adjam meg a szükséges felvilágosítást, hanem legyen nekem megengedve, hogy legalább is fő vonásaiban megjelölhessem azokat a szempontokat, amelyek engem ez előirányzat összeállításánál vezettek és amely szempontok megjelölése, azt hiszem, rá fog világítani azokra az irányelvekre, amely irányelvek szem előtt tartása mellett én a reám bizott érdekek gondozását végezni óhajtom. (Halljuk ! Halljuk !) Szükségesnek tartom ezt azért, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy ezzel a tárczával több olyan kérdés áll szoros összefüggésben, amely magában a házban is, de a házon kivül is teljes joggal tarthat számot nagyobb érdeklődésre, és igy kötelességemnek ismerem, hogy ezt a jogosult érdeklődést tőlem telhetőleg kielégíteni igyekezzem ; erre pedig kétségtelenül a legmegfelelőbb alkalom e tárcza költségvetésének tárgyalása. (Halljuk! Halljuk!) Azok a nagy állami érdekek, amelyek eme tárcza költségvetésével kapcsolatban várják kielégítésüket, szerintem a leghelyesebben négy főcsoportra oszthatók fel. Az első az állam közlekedési érdekeinek főcsoportja, a második az ipari érdekek csoportja, a harmadik a kereskedelmi érdekek csoportja és ehhez, mint negyedik önálló csoport sorozható az u. n. szocziális kérdés. Azért soroztam ezt egész külön csoportba, mert szerintem ennek egészen külön beállításban kell megmaradnia. (Helyeslés.) Az állam szocziáüs feladatait illetőleg, t. ház, jól tudjuk, hogy e kérdés nemcsak e tárczával kapcsolatban merült fel. Érintkezése van ennek tulaj donképen minden egyes közigazgatási ággal, hiszen hallottuk, hogy a belügyi tárczánál is igen érdekes erre vonatkozó kijelentéseket tettek. De én mégis azt tartom, hogy ez a kérdés legpregnánsabbul e tárcza költségvetésével lép előtérbe, mindentől eltekintve azért is, mert a munkásvédelem, amely a szocziális kérdésnek egyik igen lényeges része, ezen tárcza ügykörébe tartozik. (Igaz! ügy van!) Legyen szabad tehát nekem elsősorban a szocziális kérdésre térnem át. Es itt mindjárt egész őszintén kijelentem, hogy én a magam részéről nem vagyok híve az u. n. állami szocziálizmusnak, (Helyeslés.) amennyiben ugyanis ezalatt azt 36