Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-416

214 416. országos ülés Í912 böző vármegyei és állami állásokra, hova ők a köz­életből tudást, tapasztatatot, gyakorlatot visznek be, ami a közügynek csak hasznára válhat. (Élénk helyeslés.) A pénzügyi bizottság behatóan foglalkozott ezen kérdésekkel, és a legnagyobb megnyugvással és örömmel vette tudomásul a belügyminister ur­nak aziránt tett kijelentését, hogy ismeri és mél­tányolja ezen kérdés teljes jelentőségét, azzal ér­demileg foglalkozni kivan és pedig a jegyzők és segédjegyzők iránti legnagyobb jóakarattal, és máris intézkedett, hogy az e ezélra szükséges ada­tok összeirassanak és tanulmányoztassanak. De a jegyzők ügyén kivül foglalkoznunk kell maguknak a községeknek anyagi helyzetével is, (Halljuk ! Halljuk !) mert a községi közigazgatás terhei folyton és hihetetlen mértékben szaporod­nak. (Igaz ! ügy van !) Ebben a tekintetben le­gyen szabad csak röviden hivatkoznom azon nagy­értékü és nagyérdekü adatokra, melyeket a sta­tisztikai hivatal, ez a csendben, de hangyaszor­galommal dolgozó érdemes hivatalnok-testület összeállított és most foglalt egybe. Egy pillantás (ízekbe az adatokba azt mutatja, hogy mikor az államnál a betegápolási pótadó 5%-nyi emelése a legnagyobb aggodalmakat okozza, mikor a vár­megyéknek 3%-os pótadókivetési jogát törvény utján kívántuk biztositani, akkor a községek szinte, minden ellenőrzés nélkül hihetetlen összegű pótadókat vethetnek ki. Erre nézve legyen sza­bad felhoznom, hogy van az országban olyan köz­ség is, mely 593% pótadót fizet. (Felkiáltások : Hallatlan !) 2—3—400%-os községi pótadók egy­általában nem tartoznak a ritkaságok közé, és százával vannak olyan községek, melyeknek pót­adója 100%-on felül van. (Zaj és mozgás.) T. ház ! Ezzel a kérdéssel érdemes is, kell is foglalkoznunk az adózó közönség anyagi erejének fentarthatása szempontjából és gondoskodnunk kell, hogy ezek a költségek lehetőleg apasztassanak megfelelő takarékosság, szigorú ellenőrzés gyakor­lása által vagy pedig végső esetben azáltal, ami más szempontból is csak kivánatos volna, hogy olyan kis helységek, amelyeknek nagyobb jelentő­sége nincs és közelfekvő más községekhez csatol­hatok lennének, ne tartsanak fenn külön közigaz­gatási szervezetet, hanem egj^esittessenek oly­módon, hogy könnyebben viselhessék a terheket. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A községi és körorvosi nyugdíj intézet állami támogatására a múlt évben 250.000 koronát vet­tünk fel; ez az összeg ez évben 100.000 koronával szaporodott és ez a 350.000 korona körülbelül ele­gendő is lesz e nyugdíjintézmény megalkotására. Ez mindenesetre hozzá fog járulni ahhoz, hogy a körorvosi állások keresettebbek és könnyebben betölthetők legyenek, amit bizony a körorvosi tör­vény által nem érünk el, mert amig a törvény meg­hozatala előtt volt 1853 községi és körorvosi állás s ezekből 190 volt állandóan üresedésben, addig most van ugyan 1821 állás, de még mindig 405 üres, és ezek között vannak olyan távoli és szegény vidéken deczember 2-án, hétfőn. fekvő körorvosi állások, amelyekre minden pótlék és minden kedvezmény megadása mellett sem lehe­tett ]3ályázót kapni. Egyetlenegy örvendetes j elenség van, amelyet részben talán a körorvosi intézmények terén tett intézkedéseknek tudhatunk be, és ez az, hogy az orvostanhallgatók száma, amely az 1908/9, tan­évben 1734 volt, az 1912/13. tanévben 2824-re emelkedett, tehát ezerrel több orvosnövendék van. Remélem, hogy ebből jut majd a körorvosi állá­sokra is. Ha azonban nem jutna, akkor át kell térnünk a körorvosi és minden hatósági orvosi állásnál arra az intézkedésre, amely az állatorvosi közszolgálat rendezésénél oly szépen bevált, t. i. az államosításra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az általános közigazgatási kiadásoknál uj tétel a főispánok uti átalánya, amelynek felvételét szükségessé tette az, hogy a főispánoknak egye­nesen törvény írja elő azt. hogy a főszolgabirák és községek ügykezelését a helyszínén megvizsgálni tartoznak. Méltányos volt tehát, hogy felmerülő költségeik annál inkább megtéríttessenek, mert az állami és vármegyei közigazgatásban ez mindenki mással szemben megtörténik, igy a, főispáni titkár­ral szemben is, aki a főispán mellett eddig külön uti átalányt élvezett akkor, amikor a főispán nem. (Helyeslés.) E rovat átmeneti kiadásai között a folyó év­ben a választói reform által szükségessé vált sta­tisztikai adatok feldolgozására 100.000 korona volt felvéve, és ennek segélyével össze is állították statisztikai adatokat ugy, hogy amint a t. belügy­minister úrtól tegnapelőtt hallani szerencsénk volt. már a javaslat is készen volt, sőt legközelebb be­terjeszthető is lesz. Ennek az összegnek a költség­vetésben való meghagyása azonban szükséges továbbra is azért, mert a választói refomról szóló javaslatot követnie kell a kerületek uj beosztásá­ról szóló törvényjavaslatnak, amelynek statisz­tikai adatai szintén feldolgozandók lesznek. (He­lyeslés.) Közegészségügyi kiadásainknál a többszük­séglet 669.000 korona, amelynek legnagyobb részét, 500.000 koronát, a gyógykezelési költségek vesznek igénybe, azért, mert a kórházak szaporítása folytán szaporodtak az ágyak, több beteg vehető fel s ennek megfelelően nagyobbak a költségek, amit külön­ben az általános drágaság is okoz. Egészségügyi intézményeinknél a többszük­séglet 389.723 korona, amelyből sok esik ugyan családi és személyi pótlékokra, legnagyobb tétel azonban az a 104.892 korona, mely azért válik szükségessé, mert a belügyminister ur a közegész­ségügyi felügyelői intézményt végre visszaadja a maga eredeti rendeltetésének. Ez az intézmény annak idején azon czélból alkottatott, hogy a belügyministernek szakközegek álljanak rendel­kezésére, kik a vidékre kiutazván, a legkisebb községekben a helyszínén ellenőrizzék a közegészség­ügyi törvények és rendeletek végrehajtását, meg­bízható pontos jelentéseket tehessenek fölfelé, kifelé pedig tanácsokat és útmutatást adhassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom