Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-363

363. országos ülés 1912 április 3-án, szerdán. 67 azzal semmi más nem lesz, mint a levéltárba fog elhelyeztetni. Más nem lehet. Erről lehet csak szó. Hisz nem lehet határozni a királyi kézirat kapcsán. A királyi kézirat felolvastatott, az a királynak egy személyes nyilatkozása volt, a melyet a ház­hoz intézett. Gr. Batthyány Tivadar: Tudomásul vesszük-e, vagy nem % Elnök : Az természetesen azután jön, hogy a királyi kézirat tudomásul vétetik-e vagy nem. (Zaj és felkiálások a szélsőbaloldalon : Most nevesse­nek vissza!) Arról van szó, hogy a határozati javaslatról külön kell dönteni. (Helyeslés.) Hogy a királyi kézirat tudomásul vétetik-e, arra nézve természetesen később fog határozat hozatni, de ez a határozati javaslattól teljesen független. __\ Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e Kos­suth Ferencz képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem I) Azok, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a határozati javaslatot nem fogadja el. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a legfelsőbb királyi kéziratot, a mely szerint a kor­mány kinevezése bejelentetett, tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a királyi kéziratot tudo­másul veszi. Ezzel a napirend letárgyaltatván, az inter­pellácziókra fogunk áttérni. Ezt megelőzőleg azon­ban bátorkodom a háznak javaslatot tenni a leg­közelebbi ülés idejére és napirendjére nézve (Ralijuk ! Halljuk !) Javaslom a tisztelt háznak, hogy a húsvéti ünnepekre való tekintettel, üléseit április hó 12-ig, péntekig napolja el és ennek a pénteki ülésnek napirendjére javaslom a rendes bejelen­tések megtétele után a véderő javaslat napirendre tűzését. (Helyeslés a jobboldalon.)' Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen napirendi javaslatom­hoz hozzájárulni ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják napirendi javaslatomat, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Egyúttal jelentem a t. háznak még azt is, hogy április hó 15-én délután egy órakor óhaj­tom kisorsolni az összeférhetienségi zsűrit gróf Széchenyi Emil összeférhetlenségi ügyében, a melynek határnapja már ki volt tűzve, de elmaradt. Ezt méltóztassék tudomásul venni. Egyúttal kérem a ház felhatalmazását, hogy az esetleg bekövetkezendő időközi választások iránt elnöki hatáskörömben intézkedhessem. (Helyeslés.) Mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, az ülést öt per ezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következnek az interpellácziók. Van szeren­csém jelenteni a t. háznak, hogy Ráth Endre képviselő ur mindkét interpellácziójának elhalasz­tását kérte. (Helyeslés.) A ház hozzájárul. Vermes Zoltán jegyző: Preszly Elemér! (Nincs itt!) Szabó István (nagyatád)i; (Nincs itt '.) Nóvák János ! (Nincs itt !) Gr. Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Van szeren­csém a következő interpellácziót a ministerelnök úrhoz intézni (olvassa) : Interpelláczió a minister­elnök úrhoz. Tisztelettel kérdem a ministerelnök urat, hajlandó-e a képviselőházat és ez utón a nemzetet a horvát politikai viszonyok és a köve­tendő lépések tárgyában tájékoztatni.* A mint felolvasott interpellácziómból látni méltóztatnak, annak egyedüli czélja, hogy felkérem a ministerelnök urat, a mai Horvát-Szlavon­országok életére oly nevezetes napon, hogy méltóz­tassék tájékoztatni a nemzetet és elsősorban ter­mészetesen a törvényhozást a kormány azon poli­tikájáról, a melyet Horvát-Szlavonországokban a legközelebbi időben követni akarnak. A mai nap, a mint említem, különös fontos­sággal bir Horvát-Szia vonországok életében, mert ez az utolsó nap, a melyen, az alkotmány értel­mében Horvát-Szlavón- és Dalmátországok or­szággyűlése egybehívandó. Teljes tudatában va­gyok és azt hiszem, ebben a ház minden tagja egyetért velem, hogy Horvát-Szlavonországokra nézve is mi, a magyar törvényhozás követeljük, hogy szigorúan az alkotmányosságnak és a tör­vényeknek megfelelő kormányzás alkalmaztassák. A horvát autonóm 1870:11. t.-cz., a mely Horvát­Szlavón- és Dalmátországok országgyűlésének szer­vezéséről szól, 3. §-ában a következőket rendeli. (Olvassa) : »Az országgyűlés ülésszakait Ö felsége rekeszti be, kinek jogában áll ai őrsi ággyülést el­napolni, vagy a törvényhozási időszak letelte előtt fel is oszlatni. Ez esetben azonban az uj választások azonnal elrendelendők és az uj országgyűlésnek az előbbi országgyűlés feloszlatása után legkésőbb három hónap alatt össze kell ülnie.« Én azokra az egymással ellentmondó hirlapi közleményekre, a melyek szerint a kormány királyi biztos kiküldését akarja elrendelni, az országgyűlést nem akarja összehívni, vagy hogy összehívja és a királyi biztos utján a választások kiírását felfüggeszti, továbbá, hogy a választá­sokat kiíratja, de a megválasztandó horvát-szlavon­dalmátországi országgyűlést összehívni nem engedi. Mindezekre én nem adhatok semmit, azoknak én hitelt nem adhatok. A törvény egész nyíltan és világosan rendelkezik, hogy a horvát ország­gyűlés feloszlatásától számítandó legkésőbb három hónapon belül az uj választások kiirandók, az országgyűlés összehívása elrendelendő és eszköz­lendő. Ezen törvényeknek megtartását én minden körülmények között tiszteletben kívánom tartani és nem kételkedem és nem szabad kételkednem abban, hogy a t. ministerelnök ur és a t. kor­mány e tekintetben más eljárást akarna követni­mint a mit a törvény előir. Minthogy azonban, mondom, ugy Horvát­Szlavonországokban, mint itt a szűkebb értelem­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom