Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-394

514 3Úk országos ütés 1912 június ÍO-én, hétfőn. a javaslatot általánosságban és részleteiben. Tisztán az 5. §. utolsó bekezdésére nézve van az az észrevételem, hogy ez a múlt tételes törvényekkel és rendelkezésekkel szemben bizonyos következetlenséget jelent. Nevezetesen a múltban akként történt intézkedés, hogy bizonyos körzetekben lakó tanítók és tanítónők részére működési pótlék volt megállapítva. Ezen tanítók és tanítónők közé voltak sorozva a Budapest környékén lakó tanítók és tanítónők. Bizonyosan abból indult eki az illetékes tényező, hogy a Budapest környéki tanítók és tanítónők különleges drágasági viszonyok között élnek, ezenkívül pedig — erről saját tapasztalatomból szólhatok — Budapest környékén, nemzetiségi vidéken teljesítenek kulturális feladatot, a mi rendkívüli haszonnal jár a magyarosodás szempontjából. Hiszen, ha 15—20 év óta ily intenziven tanítanák a magyar nyelvet, akkor a nemzetiségi kérdés — megjegyzem, hogy jó értelemben veszem a nemzetiségi kérdést, mert másképen szerintem nem is lehet, t. i. a magyar nyelv ismerete szempontjából — ezen a vidéken egyáltalában felvethető sem volna. Ha tehát régebben indokoltnak látta a törvényhozás, hogy különleges rendelkezéseket tegyen, épen a különleges viszonyokra való tekintettel épen a Budapesten lakó tanítók és tanítónőkre vonatkozólag és nekik működési pótlékot állapítson meg, akkor következetlenséget jelent az, ha ezt a működési pótlékot elveszi és csak családi pótlékot ad nekik, mert így nem részesülnek előnyben. Ennélfogva tehát arra kérem a t. pénzügyminister urat, hogy adjon az 5. §. utolsó bekezdésének más konstrukcziót, olyant, hogy a működési pótlék a családi pótlékba be ne olvasztassék és ne legyen megszüntetve. Ha azonban ez most nem is lenne lehetséges, talán méltóztassék odahatni, hogy a legközelebbi jövőben a tanítókra vonatkozó törvény megalkotásánál legyenek ezek a különleges viszonyok és igények tekintetbe vehetők. (Helyeslés.) Elnök : A pé:nzügyminister ur kivan szólani! Teleszky János pénzügyminiszter: T. ház! A kérdés történelmi oldalát az előttem szóló t. képviselő ur teljesen előadta és én azt hiszem, hogy épen a kérdésnek ebből a történelmi folyományából következik, hogy érmek az 5. §-nak utolsó bekezdése változatlanul föntartassék a törvényjavaslatban. Mert a helyzet ugy áll, hogy eddigi törvényeink nem ismerték a külömbséget a családos és a nem családos alkalmazottak között. Egy kivétel volt a Budapest környékén levő állami tanítóknál és tanítónőknél, akikre nézve a törvényhozás beismerte, hogy ezek aránylog rosszabb viszonyok között vannak és életfentartásuk nagyobb teherrel jár ; ezért nekik családi pótlékot engedélyezett. Azt hiszem, mi sem terHitélesitették : Tagányi Sándor s. k. naplóbiráló-l mészetesebb, mint hogy akkor, amikor ez a családi pótlék kiterjesztetik az összes állami alkalmazottakra, akkor ebbe beolvasztassék azoké, akik ezt eddig különleges viszonyoknál fogva élvezték. De megnyugtathatom a t. képviselő urat aziránt is, hogy ez az intézkedés tulajdonképen csak anticzipálása egy másik intézkedésnek, a melyet a kormány szintén tervez: az állami tanítók illetményei szabályozásának, a melynek kapcsán az van tervbe véve, hogy az állami tanítók a lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkkel egyforma elbánás alá jussanak, a mi eddig nem volt meg és a minek a részbeni pótlására rendelte volt a törvényhozás a családi pótlékot a Budapest környékén levő falvak tanítói számára, a kik aránylag igen kis lakáspénzzel rendelkeztek. Most az uj törvénnyel ez meg lesz szüntetve, e tekintetben a helyzet javulni fog, úgyhogy, azt hiszem, egész megnyugvással benmaradhat az 5. §. utolsó bekezdése, ugy, ahogy van a törvényben. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Maga a szöveg megtámadva nem lévén, gondolom, kijelenthetem, hogy a ház azt elfogadja. (Helyeslés.) Elfogadtatik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—22. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása és megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. (Élénk éljenzés.) Ezzel a mai ülés napirendje le lévén tárgyalva, a jövő ülés idejére és napirendjére nézve teszek javaslatot. Javaslom a t. háznak, hogy a ház jövő ülését ma délután 4 órakor tartsa ; annak napirendjére először a bor-, hus-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1887 : XLVII. t.-cz. 3. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot, másodsorban a m. kir. államvasutak alkalmazottai számára létesítendő lakóház-telepről a kereskedelmi minister által beadott törvényjavaslatot és végül az országgyűléshez intézett királyi leiratoknak a főrendiházhoz késedelmesen történt átküldéséről szóló főrendiházi üzenet tárgyában az igazságügyi bizottság jelentését tűzze ki. Nincs észrevétel? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Mihályi Péter jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Nincs észrevétel? (Nincs !) Hitelesíttetik. Ezzel —• egyéb tárgy nem lévén — az ülést bezárom. (Az ülés végződik A. u. 1 óra 50 perczkor.) Scitovszky Béla s. k. ági tagok.