Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-395
395. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 június 10-én, hétfőn. gr. Tisza István elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1887 : XL VII. t. ez. 3. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Az államvasutak alkalmazottai számára létesítendő lakóház-telepről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A királyi leiratok késedelmes átküldéséről szóló főrendiházi üzenet tárgyalása. — A mentelmi bizottság előterjesztése. — A ministerelnök előterjesztése el nem intézett törvényjavaslatok visszavonása iránt. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesit.ge. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Teleszky János, Beöthy László, gr. Serényi Béla, Székely Ferencz, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. u. 4 óra 10 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Mihályi Péter jegyző ur vezeti. A javaslatok mellett felszólalókat Vermes Zoltán jegyző, a javaslatok ellen felszólalókat Beszkid Antal jegyző ur jegyzi. Jelentem a t. háznak, (Halljuk ! Ralijuk!) hogy tekintettel arra, miszerint itt már rendszerré vált a rendzavarás a házhói kitiltott egyes képviselő urak részéről, (Elénk felkiáltások : Igaz! TJgy van ! Halljuk! Halljuk !) intézkedtem róla, hogy ezek a képviselő urak a házha többé addig, amig kizárásuk tart, be ne eresztessenek. (Általános élénk helyeslés és felkiáltások: Nagyon jól van!) Jelentem ezt a t. háznak, hogy amennyiben más intézkedést tartana helyénvalónak, ebben az irányban inditványnyal méltóztassanak előállani. (Általános élénk helyeslés és felkiáltások: Nem kell más! Nagyon helyes!) Gondolom, kijelenthetem, hogy a ház az elnöknek ezt a jelentését tudomásul veszi. (Általános helyeslés.) Következik a napirend, amelynek első tárgya a bor-, hus- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1887 : XLYII- t.-czikk 3. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Heltai Ferencz előadó: T. képviselőház! Budapest székesfővárostörvényhatóságal905-tőlkezdve ismételten kérelmezte, hogy az 1887 : XL VII. t.-czikk 3. §-a alapján Budapest székesfőváros zárt fogyasztási adóterületén szedett állami fogyasztási adók a házi szárnyasok, vadszárnyasok és vadhús után szüntettessenek meg. (Halljuk! Halljuk!) Ezek a fogyasztási adók, amelyek az egész országban csak Budapest területén szedetnek, rendkívül terhesek és nagy mértékben nehezítik és sújtják ugy a házi szárnyasok, mint különösen a vad szárnyasok és a vadak fogyasztását. Erre nézve bátorkodom utalni arra, hogy egy pulyka vagy egy lud után darabonként. 20 fillér állami fogyasztási adót és 5 fillér városi fogyasztási adót szednek, egy nyúl után pedig 30 fillér állami fogyasztási adó és 10 fillér városi fogyasztási adót kell fizetni. Ezen terhes fogyasztási adók szedésének következménye az, hogy a vadszárnyaskereskedelem teljesen elkerüli Budapestet és még azon vidékekről is, amelyek Budapest mögött feküsznek, ezen czikkek kereskedelme Bécsbe terelődik. (Igaz! Ugy van !) Különösen nehezíti ezen fogyasztási adok szedése az utolsó időben a hus fogyasztását, amidőn a hus általános drágulása állott be. (Igaz! TJgy van! Halljuk! Halljuk!) Hogy milyen jelentősége van ezen czikkek fogyasztásának a főváros közólelmezésére, arra nézve utalhatok arra, hogy amidőn az utolsó télen Budapest székesfőváros a hatósági husszékek segítségével igyekezett a vadat és vadszárnyast forgalomba hozni, akkor a terhes fogyasztási adók ellenére is megtörténhetett, hogy elsőrendű nyulak^ körülbelül 3 kiló súlyban, 3 koronáért voltak forgalomba hozhatók, tehát 1 koronáért 1 kilogramm egészséges köz65*