Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-383

383. országos ülés 1912 májas 30-án, csütörtökön. 345 is a magyar nemzetnek ez az áldozatkészsége. (Ugy van! a baloldalon.) Lehetetlen önöknek elzárkózniuk attól, hogy Kossuth Lajos eszméivel • ne foglalkozzanak. Méltóztassanak csak arra a híres júliusi beszédre gondolni, mikor a nemzet egy pillanat alatt megadta a nemzet védelmére szükséges 200.000 ujonczot! (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Sokszor hallok hivatkozást arra is, hogy hiszen Machiavelli is, ez a nagy állambölcs, mennyire abszolutisztikus elveket hangoztatott. Én Machiavellinek csak egy iratát, az ő hadtörténeti tanulmányát hivom fel itt tanúságtételre. Ez az ember, aki annyira akarta erősíteni a fejedelmi hatalmat — megjegyzem : az ő züllött hazájának megmentésére — hadtörténeti munkájában kijelenti, hogy, igenis, nagy és erős csak egyetlen hadsereg lehet: a nemzeti hadsereg. ( Ugy van! balfelóí.) T. képviselőház ! Még csak egyetlen dologra fogok itt ráutalni, Michelin franczia történetíró azt a kérdést veti fel — szóról szóra kívánom idézni, mert nagyon fontosnak tartom, — hogy (olvassa) : »mikor fogják ezen állam« — t. i. a magyar nemzet — »iránti tartozásukat azért leróni, hogy saját testével életüket fedezte és ezen leonidaszi műveletben elpusztult.« Egy tárgyilagos, tőlünk teljesen idegen történetíró teszi fel ezt a - kérdést a müveit nyugat-európai nemzetekhez. Amikor a magyar nemzet ilyen kulturtörténelmi hivatást teljesített a múltban, van-e joga egyáltalában valakinek kételkedni abban, hogy a jövőben is teljesiti ezt a kultúrtörténeti hivatását és hogy joga van ahhoz is, hogy ezzel kapcsolatosan birtok állományába helyeztessék mindazon jogainak, amelyek egy nemzet összes jogait képezik, igy a hadsereg feletti teljes rendelkezés jogának is. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) T. képviselőház ! Szakitok a történeti fejtegetésekkel. Őszintén megvallom, nagyon sok anyag állott volna rendelkezésemre, hogy az igen t. honvédelmi minister ur álláspontját igyekezzem lehetőleg megérőtleniteni. De magam is azon a nézeten vagyok, hogy nem szükséges és nem kívánatos a történeti kérdések nagyon széleskörű tárgyalása. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Azonban méltóztassanak megengedni, hiszen az elnöklő képviselő ur sem fogja azt rossz néven venni, hogy az ő elhangzott beszédével polémiába bocsátkozzam. Elnök (csenget) : A t. képviselő ur most másodszor használja ezt a kifejezést: az elnöklő képviselő ur. Az első alkalommal nyelvbotlásnak tekintettem, de ugy látszik, ebben bizonyos czélzat rejlik. Ha tehát ismételni fogja ezt a kifejezést, kénytelen leszek rendreutasítani. Ábrahám Dezső: Nagyon sajnálnám, ha az igen tisztelt elnök ur azt gondolná, hogy ebben tendenczia vezet. Azonban abban a tiszteletteljes meggyőződésben vagyok, hogy ő vele most nem mint elnökkel, hanem mint képviselővel foglalkozom és azért tartottam szinte kötelességszerűnek ezt igy kidomborítani, mert hiszen tudom azt, hogy az XÉPVH. NAPLÓ- 1910 —1915. XVI KÖTET. elnökkel semmi irányban polemizálni nem szabad. Ne méltóztassék tehát ezt ilyen értelemben venni. Elnök : A képviselő urnak ezt a felvilágosítását tudomásul veszem. Tessék folytatni. Ábrahám Dezső: Hiszen elvégre tisztelettel kell tudomásul vennem a parlament határozatát és én egyike vagyok azoknak, akik ebben az irányban soha rekriminálni nem szoktak és nem akartak. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház ! Nagyon röviden kívánok ezzel foglalkozni. Azt mondta gróf Tisza István t. képviselő ur, — hangsúlyozni kívánom: mint képviselővel foglalkozom vele — hogy ezek a véderő javaslatok olyanok, amelyeket muszáj megszavazni. En ezzel szemben egy nagyobb dolgot említek : a lehetetlenséget. (Ugy van ! a haloldalon.) A mi felfogásunk szerint politikai lehetetlenség, hogy megszavazzunk egy olyan javaslatot, megszavazzuk legalább nagyobb ellenállás kifejtése nélkül, amely javaslat már nemcsak évtizedek, hanem, amint arra utaltam, évszázadok óta foglalkoztatja a magyar politikát. Hiszen nem kívánok ezzel hosszasabban foglalkozni, mert előttem szólott t. képviselőtársaim is, gróf Apponyi Albert és Tóth János képviselő urak is rámutattak arra, hogy a magyar nemzetnek törvényei vannak egész halomszámra, amelyek a magyar nemzeti hadsereghez való jogunkat kidomborítják és minden kétség nélkül fentartják. Hát akkor, amikor ilyen törvényes bázisra támaszkodunk, t. képviselőház, akkor talán csak jogos az az álláspontunk, hogy igenis, törvényes alapon állunk, amikor azt mondjuk, hogy ez az előttünk fekvő törvényjavaslat nem felel meg a magyar nemzet szive követelményeinek és nern felel meg a magyar nemzet közjogi óhajtásainak sem. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondotta gróf Tisza István képviselő ur. hogy minden fentartás és gondolkodás nélkül kell megszavazni ezt a törvényjavaslatot. En nagyon szerencsétlen helyzetnek tartanám azt, ha bármely törvény] avaslat, amely idekerül, minden fentartás és gondolkodás nélkül megszavaztatnék. (Igaz I ügy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton : Baj volna ! Ábrahám Dezső : Azt a kérdést is felvetette az igen tisztelt képviselő ur, gróf Tisza István, hogy mi talán abban látjuk a nagyobb hazafiságot, ha a hazát védtelenné tesszük, ha megakadályozzuk, hogy a hadsereg megfelelő módon fejlesztessék s hogy ezáltal a magyar nemzet és a monarchia is megfelelő védelemben részesittessék. Ha megengedi az igen t. képviselő ur, csak egy kérést intézek hozzá ezzel szemben. T. i. van ennek a helyzetnek egy megoldási módja : Méltóztassék azokat a pénz- és vérbeli áldozatokat, a melyeket önök olyan szükségszerűeknek és olyan elkerülhetetleneknek tartanak, a honvédségre és nem a közös hadseregre fordítani. (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt is említette az igen t. kép viselő ur, hogy hiszen a hadsereg nincsen készen a háborúra sem,