Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-382

382. országos ülés 1912 május %9-én, szerdán. 321 meginog az alkotmány erejében (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és félni lehet attól, hogy végül odadobja magát a szélső forradalmi, a mindent felforgató eszméknek. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezért nálunk ma már egyedüli kormányzati programm az összhang fentartása nemzet és király között. Csakhogy ez alatt megint azt értik, hogy a nemzet mindig azt akarja, amit a király. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ehhez az egyedül üdvözítő királyi akarathoz keresik azután az önök többségét, ha lehet, alkotmányos utón, — jó —de ha nem lehet, akkor elő a korrupczióval és a hatalmi visszaélésekkel! (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A parlament tehát megszületik a kormány kegyéből. Nem a kormány függ a parlamenttől, de megforditva. Nincs képviselői függetlenség, de van az uralkodó pártnak abszolutizmusa, amely fedezni kívánja a királyi hatalom abszolutizmusát. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nincs meg, s ez a fő bajunk, a többségben az ellenállási erő Bécscsel szemben. Amit önök oly szívesen hangoztatnak, hogy nem volt meg a koaliczióban sem ; jó, legyen önöknek is igazuk. Két esetben elismerem, hogy nem volt: a kvóta felemelése és Bosznia-Herczegovina annexiója tekintetében. (Mozgás a jobboldalon.) De ennek alapja az a hazafias kísérlet volt, hogy nem lehetne-e túlzott lojalitással, túlzott áldozatkészséggel megfordítani a dinasztia politikáját Magyarországgal szemben. A kísérlet nem sikerült. Bebizonyult újra, hogy a 400 éves történelem megismétli önmagát : Bécsben csak akkor engednek, ha kénytelenek vele, ha az események, a viszonyok ereje kényszeríti őket. Ebből SbZ Sí tanulság, hogy nekünk is őseink bevált, régi politikáját kell követnünk és minden alkalmat meg kell ragadnunk jogaink biztosítására. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De épen ez a pont az, ahol a mindenkori többségekben nincs meg az ellenállási erő a kormánnyal szemben és Bécscsel szemben. S ez követeli meg tőlünk, a magyar parlament kisebbségétől azt, hogy legyen meg berniünk az ellenállási erő a többséggel szemben. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondják erre, — a t. ministerelnök ur is hangoztatta néhány nap előtt és a t. túloldal minden szónoka — hogy ha a többség akarata nem érvényesül, vége a parlamentarizmusnak. (Ugy van a jobboldalon.) Engedjék meg, hogy erre vonatkozólag oly férfiú nézetét czitáljam, aki teljesen illetékes e kérdésben, mert ő a magyar parlamentarizmus megteremtője, édes atyja és ezt a nézetet oly időben fejezte ki, amikor a nagy obstrukcziók még nem voltak ismeretesek. • Kossuth Lajos Helfy Ignáczhoz 1872 május hó 18-án a következőket írja: (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) »A parlamentarizmus lényege angol fogalom, angol intézmény, melynek alapja a representativ government-ben, a képviseleti rendszerében rejlik. Nem az a parlamentarizmus lényege, hogy egy teremben levő képviselők többségének akarata KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XVI. KÖTET. legyen döntő, hanem az, hogy azok, kik a nemzet nevében cselekedni vannak hivatva, határozataikban a nemzet akaratát képviseljék, abban választóik akaratának legyenek kifejezései. Ilykép a representativ government szempontjából nem az ellenkezik a parlamentarizmus fogalmával, ha a kisebbség a házszabályok korlátain belül ellenzi a nézete szerint káros törvényeket, de ellenkezik az, ha a többség oly törvényeket akart keresztülerőszakolni, amelyek nem képviselik a nemzet, a választók akaratát. (Ugy van ! a bal- és a szélső baloldalon.) Ha a képviselők a jóhiszemű választók ezreit azok tudta, nélkül, sőt igéretök ellenére, jogaiktól megfosztják, a nemzet akaratát nem képviselhetik. Képezhetnek ugyan többséget egy házban, de ez a többség nem parlamentáris többség, nem representativ government, de egy konvent és alkotmányos mezbe bujtatott abszolút polykráczia«. (Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) De, t. képviselőtársaim, ne felejtsék el, hogy nemcsak mi nem respektáltuk a többségi akaratot; nem respektálták azt felülről sem 1905-ben. Hiába itélt a nemzet, pedig erre hivták fel, — Ítéletét nem honorálták. (Igaz! Ugy van I balldől.) Trónbeszéd nélkül kellett megnyitni a parlamentet, hivatalos válasz sem jött a többség feliratára, privát úriemberektől kellett megtudni azt, hogy tulajdonképen azért mellőzték a nemzetnek döntését: mert a parlamentet nem tartják a nemzeti akarat kifolyásának, mert osztályparlament és felülről követelték a szélső választói reformot. Hát, t. képviselőtársaim, ez a parlament most már nem osztályparlament ? Sümegi Vilmos : Pénzparlament! Thaly Ferencz: Ennek a parlamentnek most már mindenre joga van ? Hiszen szerintem 1905-ben nemcsak afelett döntött a nemzet, hogy erőszakos politikát Magyarországon nem szabad inaugurálni, hanem döntésével helyeselte azt is, hogy az ujónozok létszámának felemelését feltételekhez kell kötni és csak akkor járuljunk hozzá ennek a hadseregnek megerősítéséhez, ha ez a hadsereg is megszűnik a mi önállóságunknak akadálya lenni. Most pedig szabad valóságos flottaőrületbe esni: szabad elvonni a nemzeti czélokra feltétlen szükséges eszközöket nagyhatalmi czélokért ? Bocsánatot kérek, csak teljesen normális viszonyok közt, csak teljesen parlamentáris országokban, csak teljesen alkotmányos nemzeteknél megengedhetetlen az obstrukczió, míg nálunk egy szükséges rossz az, mellyel megakadályozzuk a még rosszabbat. (Helyeslés balfelől.) Nem akarnék félreérteim, t. képviselőtársaim. Én is kizárni akarom azt, hogy a magyar parlamentben megakadályozhassa a nemzet tanácskozását egy törpe kisebbség, de igenis, egy nagy magyar kisebbség számára az ellenállási jognak lehetőségét mindenkor fenn akarom tartani. (Helyeslés balfelől.) En nagyon kérem a t. többséget és a kormányt, hogy tekintsen el minden erőszakos eszköz használatától. Ne felejtsük el, hogy a házszabályok liberá41