Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-381
381. országos ülés 1912 gás.) és igy a zavargásokat állandósítsák a székesfőváros területén (Mozgás. Elnök csenget.) és akkor, t. képviselőház mindenkin áll a felelősség súlya és mindenkit terhel, csak őket nem. (Ellenmondás a jobboldalon.) Szilassy Zoltán: Biztassa őket! (Felkiáltások a jobboldalon: Csillapít!) Mándy Samu közbeszól. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Győrffy Gyula: A munkások kizárása az izgató és nem az, amit én itt tiszteletteljesen elmondok. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek. Mándy Samu képviselő urat felkérem, ne zavarja a szónokot. Győrffy Gyula: Ennek folytán értesültem végezetül arról, hogy azok a munkások, akik rendkívül nagy számban vannak, t. i. a vas- és fémmunkások, valamint az építőmunkások, engedélyt kértek a hatóságtól, hogy a kizárás folytán saját ügyük megbeszélése végett gyülekezhessenek és a hatóság, értesülésem szerint ezt az engedélyt is megtagadta. Ebből pedig feltétlenül, okvetlenül, minden izgatás nélkül, természetes folyományként súlyos zavargások támadhatnak, a mozgalmak súlyos zavargássá is fajulhatnak. Mindezeknél fogva még a következő kérdéseket is intézem a ministerelnök úrhoz, mint belügyministerhez: »Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy az általános sztrájkot a munkások már tegnap este megszüntették és midőn ennek folytán ma reggel munkába akartak állani, a gyárak kapuit bezárva találták és értésükre adatott a vas- és fémmunkásoknak, továbbá az ópitőmunkásoknak, hogy kizárattak, s igy a már kizárt munkások most már mesterségesen kényszeríttetnek a zavargásokra, mert a hatóság a a gyülekezést sem engedi meg a kizárt munkásoknak, hogy teendőiket megbeszélhessék. Végezetül ezen kizárással szemben és káros következményeinek elhárítására minő intézkedéseket fog tenni a t. ministerelnök ur és megnyugtathatja-e a házat, hogy további zavargások nem lesznek ?« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbáloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak, mint belügyministernek. Következik Mezőssy Béla képviselő ur. Mezőssy Béla: T. ház! Mi is mindnyájan igaz mély részvétet érezünk a tegnapi szomorú események áldozataival szemben és azon őszinte fájdalomhoz, amelyet ebben a tekintetben én is kinyilatkoztatni bátor vagyok, csatolom még a részvét érzetét azokkal szemben is, akik egy kapott parancs folytán kötelességteljesitése közben vesztették el életüket. (Általános helyeslés.) De azt hiszem, a tekintetben nem lehet különbség magyar képviselők közt, hogy a kormánynak igenis kötelessége őrködni a jogbizKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XVI, KÖTET. május %-én, pénteken. 3Ö5 tonság, a vagyon- és személybiztonság felett (Helyeslés jobb felöl.) és én csak ebből a szempontból mórlegelem a kérdést. Mérlegelem a kormány felelőssége szenrpontjából, vájjon nem előzhette volna-e meg a kormány helyes ós czólszerü intézkedésekkel a tegnap bekövetkezett nagyon is sajnálatos eseményeket. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Ha t. képviselőtársam Antal Géza felszólalásában keresi az indokokat, melyek a tegnapi sajnálatos eseményeket előidézték, csodálom, hogy ez indokokban a kormány hibáit és felfogásom szerint a t. ministerelnök urnak mint belügyministernek mulasztásait egészen figyelmen kívül hagyta. Miről volt szó, t. képviselőház ? Arról, hogy az országos szocziáklemokrata párt kijelentette, hogy az általános választójog érdekében egy esetleg több napra terjedő sztrájkot rendez és a választói jog érdekében, kifejtendő álláspontját körvonalozandó, egy vagy talán több helyen is felvonulást vagy népgyűlést fog rendezni. Ez a világ minden kulturállamában előfordult és nem szokatlan. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha lehetséges volt az, hogy akkor, mikor még Ausztriában az általános, egyenlő és titkos választói jog törvénybe nem volt iktatva, a munkásoknak százezrei vonulhattak a Burg kapuja elé, (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) ha lehetséges volt, hogy Poroszországban, hol a nagy munkástömegek a hármas választói rendszer nyomása folytán szintén a választói keretek tágítását tűzik ki feladatul, egészen a császár erkélye alá vonulhattak tüntető tömegekben, (Igaz! TJgy van ! a baloldalon.) akkor nem tudom megérteni, hogy a demokrácziának és a liberalizmusnak, melyre t. barátom, Antal Géza hivatkozott, micsoda fattyuhajtása az, mely fél a néjrtöniegektől (Élénk éljenzés és taps a bal- és szélsöbáloldalon.) és nem meri megengedni azt, hogy a magyarországi szocziáklemokrata párt az általános választői jog kivívása érdekében egy népgyűlést, szükség esetén a parlament elé való felvonulást tartson. Szmrecsányi György: Meg is csinálták már többször. Mezőssy Béla: Ha a t. ministerelnök urnak, illetőleg a rendőrségnek, melynek ntján a kellő informácziókat meg kellett kapnia, az volt a meggyőződése, hogy a munkásság hangulata talán annyira izgatott, hogy ezen felvonuló tüntető tömegnek a parlament elé való jövetele. . . Szüllő Géza: Ezt a koaliczió alatt sem engedték meg. (Nagy zaj és ellenmondás a baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Hosszul emlékszik !) Sümegi Vilmos: Ön is benne volt. (Zaj.) Szmrecsányi György: Te is benne voltál! Héderváry Lehel: Szüllő Géza is koalicziós volt. (Derültség balfelöl Folytonos zaj.) 39
