Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-378

256 378. országos ülés 1912 május 21-én, kedden. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) kifejezni e feletti sajnálkozásunkat, megköszönni neki azt a buzgó, lelkiismeretes tevékenységet, amelyet a ház ta­nácskozásainak vezetésében tanusitott. (Zaj és je ­kiáltások a szélsőbaloldalon : Zárt ülést kértünk! Ráth Endre közbeszól.) Elnök: Ráth Endre képviselő urat rendre­utasitom. (Helyesiái jobbfelől. Nagy mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Tessék a házszabályokat meg­tartani ! (ügy van ! balfelől. Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Justh Gyula képviselő urat rendre­utasítom ! (Helyeslés jobbfelől. Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula : De azért még sem engedjük, hogy a házszabályokat megcsonkítsák! Ez ki van zárva ! (Nagy mozgás jobbfelől.) Elnök : Justh Gyula képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Lukács László ministerelnök: A ház tagjai ugyanazzal a tisztelettel és szeretettel, amellyel őt körülövezték elnöki minőségében, fogják követni az ő tevékenységét képviselői minőségében is. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldálon.) Szmrecsányi György: Szégyen-gyalázat! (Zaj. Felkiáltások jobbról: Halljuk az elnököt.') Elnök : Miután húsznál több képviselő zárt ülést kért, elrendelem a karzatok kiürítését és e czélból az ülést öt perezre felfüggesztem. (Nagy zaj.) (Zárt ülés után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Hammersberg László jegyző: Bakonyi Samu! (Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : T. képviselőház! Ha a la­pokból és abból, amit az ülés első részében történ­tekről barátaimtól hallottam, nem sejthetném, hogy most Návay Lajos képviselőházi elnök ur lemondása a tanácskozás tárgya, igazán azt sem tudhatnám, hogy tulajdonképpen mihez jelent­kezem szólásra, (ügy van ! balfelől. Zaj jobbfelől. Egy hang a jobboldalon : Szép az őszinteség ! Zaj. Elnök csenget.) Mert, t. ház, ennek a helyzetnek sajátságos voltát még az is fokozza, hogy itt tár­gyalnunk kell egy felolvasott lemondási nyilat­kozatot, anélkül, hogy annak ebben a levélben foglalt indokairól hivatalosan csak a legkisebb tudomásunk is lenne. (Ugy van! balfelől. Zaj és felkiáltások jobbfelől: Felolvasták ! Ne lármáz­tak volna!) Kovács Gyula: Nem haüotta senki! (Zaj.) Bakonyi Samu: A legtermészetesebb dolog tehát az volna részünkről, ha arra kérnők a ház mostani t. elnökét, hogy legyen szives ezt a le­mondólevelet újból felolvastatni. (Felkiáltások jobb­felől : Nem lehet 1) Gr. Battyhány Pál: Miért nem lehet ? Nem hallottuk! Rakovszky Iván : A »Magyarország«-ban benne lesz. (Zaj.) Bakonyi Samu : En azonban számolva a ház hangulatával és az idő előrehaladt voltával, nem szándékozom ez iránt indítványt intézni a t. ház­hoz, hanem ugy veszem, hogy megtörtént Návay Lajos elnök ur lemondólevelének felolvasása és magához a tényhez kívánok hozzászólni. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) T. képviselőház ! A magyar képviselőházban az elnökválságoknak mindig olyan hátterük van és mindig olyan következményük szokott lenni, amely egy szélesebbkörü, nagyobb fontosságú vál­ságnak magvait foglalja magában. E tekintetben az utóbb történt elnöki lemondások között sincs különbség. Megegyezik ezzel a jellegzetes sajátsá­gával a magyar parlament elnökválságainak Návay Lajos igen t. elnök ur lemondása is. Mégis, t. kép­viselőház, ugy tartom, hogy egy nagy különbség van az ő lemondásának körülményei és más el­nökök lemondásának körülményei közt. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Emlékszik a t. képviselőház arra, milyen körülmények között jött létre Návay Lajos igen t. elnök urnak megválasztatása. Ez nem egy egyszerű többségi akarat megnyilatko­zása volt, mert, t. képviselőház, ez az elnöki jelölés és ez az elnökváltozás a pártok között megbeszélés tárgyává tétetett. (Ugy van ! a bal­oldalon.) Mindenki által ismert tényt szögezek le annak elmondásával, hogy az összes pártok megegyezése alapján vált az lehetségessé, hogy Návay Lajos igen t. elnök ur úgyszólván ellenmondás nélkül az elnöki székbe ülhetett. Ennek a megegyezésnek a mi részünkről volt egy feltétele, amely feltétel­nek a teljesítésére hallottunk ígéretet Návay Lajos elnök úrtól ugy megválasztatását megelőzően, mint megválasztása után, helyének elfoglalásakor. Ez a feltétel az volt, hogy a véderővita során épugy mint a ház egyéb tanácskozási tárgyainak meg­vitatásánál Návay Lajos elnök ur a házszabályok kezelésében azt a gyakorlatot fogja folytatni, amelyet előző alelnöki tisztében folytatott volt és amelyet, egy pont kivételével, amelyre nézve eltérő véleménye volt, Berzeviczy Albert igen t. képviselőtársunk, volt elődje folytatott. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Most, mikor Návay Lajos igen t. elnök ur le­mondását bejelenti, nem zárkózhatom el az elől a tény elől, amely emögött okvetlenül ott van, amely tény semmi egyéb, mint az igen t. többség megváltozott akarata, amely arra irányul, hogy az elnöki székben ezentúl a házszabályoknak ne az a kezelése folyjék tovább, amelyet Návay Lajos igen t. elnök ur folytatott volt, hanem hogjr a ház­szabályok kezelésében rendszerváltozás álljon be. (Ugy van 1 Ugy van ! a szélsőbaloldálon.) Ez a rend­szerváltozás egyúttal abban csúcsosodik ki, hogy a többségnek akarata minden áron juttattassék itt érvényre, (Ugy van ! a jobboldalon.) holott az elnök hivatali tiszte nem ez, hanem a házszabályok meg­tartása feletti gondos őrködés, (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) az, amit az angol parlamenti gyakorlat (Nagy derültség a jobboldalon. Elnök csenget.) akként

Next

/
Oldalképek
Tartalom