Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-378
256 378. országos ülés 1912 május 21-én, kedden. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) kifejezni e feletti sajnálkozásunkat, megköszönni neki azt a buzgó, lelkiismeretes tevékenységet, amelyet a ház tanácskozásainak vezetésében tanusitott. (Zaj és je kiáltások a szélsőbaloldalon : Zárt ülést kértünk! Ráth Endre közbeszól.) Elnök: Ráth Endre képviselő urat rendreutasitom. (Helyesiái jobbfelől. Nagy mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Tessék a házszabályokat megtartani ! (ügy van ! balfelől. Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Justh Gyula képviselő urat rendreutasítom ! (Helyeslés jobbfelől. Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula : De azért még sem engedjük, hogy a házszabályokat megcsonkítsák! Ez ki van zárva ! (Nagy mozgás jobbfelől.) Elnök : Justh Gyula képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Lukács László ministerelnök: A ház tagjai ugyanazzal a tisztelettel és szeretettel, amellyel őt körülövezték elnöki minőségében, fogják követni az ő tevékenységét képviselői minőségében is. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldálon.) Szmrecsányi György: Szégyen-gyalázat! (Zaj. Felkiáltások jobbról: Halljuk az elnököt.') Elnök : Miután húsznál több képviselő zárt ülést kért, elrendelem a karzatok kiürítését és e czélból az ülést öt perezre felfüggesztem. (Nagy zaj.) (Zárt ülés után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Hammersberg László jegyző: Bakonyi Samu! (Zaj. Elnök csenget.) Bakonyi Samu : T. képviselőház! Ha a lapokból és abból, amit az ülés első részében történtekről barátaimtól hallottam, nem sejthetném, hogy most Návay Lajos képviselőházi elnök ur lemondása a tanácskozás tárgya, igazán azt sem tudhatnám, hogy tulajdonképpen mihez jelentkezem szólásra, (ügy van ! balfelől. Zaj jobbfelől. Egy hang a jobboldalon : Szép az őszinteség ! Zaj. Elnök csenget.) Mert, t. ház, ennek a helyzetnek sajátságos voltát még az is fokozza, hogy itt tárgyalnunk kell egy felolvasott lemondási nyilatkozatot, anélkül, hogy annak ebben a levélben foglalt indokairól hivatalosan csak a legkisebb tudomásunk is lenne. (Ugy van! balfelől. Zaj és felkiáltások jobbfelől: Felolvasták ! Ne lármáztak volna!) Kovács Gyula: Nem haüotta senki! (Zaj.) Bakonyi Samu: A legtermészetesebb dolog tehát az volna részünkről, ha arra kérnők a ház mostani t. elnökét, hogy legyen szives ezt a lemondólevelet újból felolvastatni. (Felkiáltások jobbfelől : Nem lehet 1) Gr. Battyhány Pál: Miért nem lehet ? Nem hallottuk! Rakovszky Iván : A »Magyarország«-ban benne lesz. (Zaj.) Bakonyi Samu : En azonban számolva a ház hangulatával és az idő előrehaladt voltával, nem szándékozom ez iránt indítványt intézni a t. házhoz, hanem ugy veszem, hogy megtörtént Návay Lajos elnök ur lemondólevelének felolvasása és magához a tényhez kívánok hozzászólni. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) T. képviselőház ! A magyar képviselőházban az elnökválságoknak mindig olyan hátterük van és mindig olyan következményük szokott lenni, amely egy szélesebbkörü, nagyobb fontosságú válságnak magvait foglalja magában. E tekintetben az utóbb történt elnöki lemondások között sincs különbség. Megegyezik ezzel a jellegzetes sajátságával a magyar parlament elnökválságainak Návay Lajos igen t. elnök ur lemondása is. Mégis, t. képviselőház, ugy tartom, hogy egy nagy különbség van az ő lemondásának körülményei és más elnökök lemondásának körülményei közt. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Emlékszik a t. képviselőház arra, milyen körülmények között jött létre Návay Lajos igen t. elnök urnak megválasztatása. Ez nem egy egyszerű többségi akarat megnyilatkozása volt, mert, t. képviselőház, ez az elnöki jelölés és ez az elnökváltozás a pártok között megbeszélés tárgyává tétetett. (Ugy van ! a baloldalon.) Mindenki által ismert tényt szögezek le annak elmondásával, hogy az összes pártok megegyezése alapján vált az lehetségessé, hogy Návay Lajos igen t. elnök ur úgyszólván ellenmondás nélkül az elnöki székbe ülhetett. Ennek a megegyezésnek a mi részünkről volt egy feltétele, amely feltételnek a teljesítésére hallottunk ígéretet Návay Lajos elnök úrtól ugy megválasztatását megelőzően, mint megválasztása után, helyének elfoglalásakor. Ez a feltétel az volt, hogy a véderővita során épugy mint a ház egyéb tanácskozási tárgyainak megvitatásánál Návay Lajos elnök ur a házszabályok kezelésében azt a gyakorlatot fogja folytatni, amelyet előző alelnöki tisztében folytatott volt és amelyet, egy pont kivételével, amelyre nézve eltérő véleménye volt, Berzeviczy Albert igen t. képviselőtársunk, volt elődje folytatott. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Most, mikor Návay Lajos igen t. elnök ur lemondását bejelenti, nem zárkózhatom el az elől a tény elől, amely emögött okvetlenül ott van, amely tény semmi egyéb, mint az igen t. többség megváltozott akarata, amely arra irányul, hogy az elnöki székben ezentúl a házszabályoknak ne az a kezelése folyjék tovább, amelyet Návay Lajos igen t. elnök ur folytatott volt, hanem hogjr a házszabályok kezelésében rendszerváltozás álljon be. (Ugy van 1 Ugy van ! a szélsőbaloldálon.) Ez a rendszerváltozás egyúttal abban csúcsosodik ki, hogy a többségnek akarata minden áron juttattassék itt érvényre, (Ugy van ! a jobboldalon.) holott az elnök hivatali tiszte nem ez, hanem a házszabályok megtartása feletti gondos őrködés, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) az, amit az angol parlamenti gyakorlat (Nagy derültség a jobboldalon. Elnök csenget.) akként