Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-378
375. országos ülés 1912 május 21-én, kedden. -á6í fejez ki az alsóház elnökének hivatásáról, hogy ó egy »non partisan speaker«: pártok felett álló »prolocutor domus«. Már pedig abban a pillanatban, amikor minden egyéb elképzelhető ok nélkül a ház elnökének lemondása mögött az a czélzott rendszerváltozás áll, hogy ne a házszabályok rendelkezéseinek világos megtartása feletti őrködés legyen az elnök egyedüli hivatása, (Felkiáltások jobbról: Hogy vége legyen a komédiának!) hanem a ház egyik pártja akaratának az érvényrejuttatása tétesék az ő kizárólagos feladatává : abban a pillanatban a ház elnöki állásának a mostani konvulziv helyzethez hasonló állapotok kivételével eddig mindig szentül megőrzött tradicziói ellenére a ház elnöki tisztségét viselő képviselőnek változásával változás történik a törvény tiszteletében (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) és akkor lehetetlen, hogy mi efölött a premeditált terv fölött a magunk kritikáját ne gyakoroljuk, ugy amint az azt megérdemli, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) És e jogos kritika gyakorlása közben mindenekelőtt azt kell megkérdeznünk, hogy mi a czélja ennek az eljárásnak. (Felkiáltások jobbról: Hogy rend legyen! Hogy ne legyen komédia !) B. Podmaniczky Endre: Hogy véget érjen a diktátorság! Bakonyi Samu : önök azt fogják mondani — felteszem a t. többség minden tagjáról, hogy ha őszintén akar nyilatkozni, azt fogja mondani — hogy a tárgyalásra kitűzött véderő] avaslat elintézése. Senki sem vonja kétségbe a véderőjavaslat fontosságát, de ha még oly fontos volna is az : a mi alkotmányos helyzetünkben, amikor önök mindig azt emlegetik, hogy a magyar alkotmánynak legféltettebb kincse gyanánt a parlamentáris rend megóvását kell tekintenünk, alkotmányunk ilyen helyzetében, még ha a véderőj avaslatnál sokkal fontosabb javaslatnak a törvényerőre emelése érdekében történnék is egy olyan tervnek a foganatbavétele, rnint amely az elnök lemondása mögött áll, éppen a parlamentarizmus törvényeire való hivatkozással kell önöknek azt szivükre kötnünk, hogy miképen felelnek arra a kérdésre, hogy a véderőj avaslatnál nincs e mégis, különösen a mi helyzetünkben sokkal fontosabb kérdés: az alkotmányosság élő szabályainak megtartása ? (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Allithatja-e azt bárki is, hogy Magyarország mai államjogi helyzetében rendelkezik, hacsak a 67-es alkotmányt veszszük is, az igazi önrendelkezés mindazon atributumaival, amelyek a független államot megilletik. Állithatja-e valaki, hogy mindazon küzdelmekben, amelyeket ezen attribútumok megszerzése érdekében folytattunk, nem folyton-folyvást kudarcz kudarcz után ér bennünket ? Ily helyzetben, amikor egy konkrét törvényjavaslat törvényerőre emelése érdekében önök ilyen eszközökhöz fordulnak, akkor mi teljes joggal kívánhatjuk meg mindenkitől, hogy mindenek fölött álló fontosság u . KEPYH. NAPLÓ. 1910 1915. XVI. SÖTÉT. nak tekintsék azt, ami alkotmányunk roncsaiból még megmaradt és ami, fájdalom, nem egyéb, mint a magyar parlament szuverenitásának egyetlen garancziája : az érvényben levő házszabályok. (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Amitől várjuk mi, alkotmányos erőnk megújhodását, a demokratikus választójog meg valósításának önök még most is útját állják. Ami roncs pedig megmaradt, (Zajos ellenmondás a jobboldalon.) azt ezzel az eljárással porrá zúzzák. (A karzatról papírlapokat, szórnak a terembe. • Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ez az önök müvei Justh Gyula barátai!) Kovács Gyuia: Igaza van ennek az Írásnak ! (Folytonos zaj a ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Kovács Gyuia : Igaza van, akárki dobta ide ! A kabinetirodába kellene felküldeni egyet! (Nagy zaj.) Elnök : Kovács Gyula képviselő urat közbeszólásáért rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelől.) Bakonyi Samu : T. képviselőház ! önök... (Nagy zaj a ház minden oldalán. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ráth Endre (közbeszól). Elnök: Ráth Endre képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólásaival a szónokot zavarni. Bakonyi Samu: önök, t. többség, azt fogják mondani. . . Gr. Pongrácz János: (felmutat egy ledobott czédulát) : Mi volt Angliában erre a válasz ? (Nagy zwj a ház minden oldalán. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaz. ami abban van! Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Hoch! Hock ! Uhu ! Uhu! Elnök csenget.) Eitner Zsigmond: Törvénytelenül létrejött törvény nem is törvény ! Lovassy Márton : Erőszakkal hozott törvény nem törvény ! (Folytonos nagy zaj a ház minden oldalán. Elnök csengd..) B. Podmaniczky Endre (a szélsőbal felé) : Ott van a szerző ! (Nagy zaj és közbeszólások. Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Nem fogunk engedelmeskedni ! Nem létezik ! (Nagy zaj,) Bikády Antal: Mindenki vigye el emlékül magával ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Félkiáltások a baloldalon : Helyre! Helyre!) Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Bakonyi Samu : önök, t. többség, arra, amit a házszabályoknak erejéről mondottam volt, igen sokszor azt felelik, hogy sarus rei publicae suprema lex esto. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt halljuk most is minduntalan. Pedig ezzel szemben nem volna nagyon nehéz annak bizonyitása, hogy a világtörténelemben soha annyi visszaélés még nem történt, (Igaz 1 Ugy van ! a jobboldalon.) mint ezzel a principiummal. (Felkiáltások a jobboldalon : 33
