Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-376
376. országos ülés 1912 május 18-án, szombaton. 247 nak hozzájárulni % (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt határozatképes kimondom. Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a házszabályok 206. §-a értelmében a mai ülés előtt Justh Gyula, Désy Zoltán, Mezőssy Béla, Egry Béla és Benedek János képviselő urak a ministerelnök ur tegnapi felszólalása kapcsán napirend előtti felszólalásra kértek engedélyt; Ábrahám Dezső képviselő ur pedig a hitelügyek rendezetlensége tárgyában kért napirend előtti felszólalásra engedélyt. Az engedélyt nem adtam meg. (Élénk helyesléi, a jobboldalon.) Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy húsz aláirással zárt ülést kérő ivet nyújtottak be. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) A házszabályok 223. §-a értelmében a zárt ülést elrendelem. Mielőtt a zárt ülésre áttérnénk, elrendelem a karzatok kiürítését és az ülést öt perezre felfüggesztem. (A zárt ülés után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Mielőtt az interpelláeziókra áttérnénk, ezt megelőzőleg j avaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, folyó hó 20-án, délelőtt 10 órakor tartsa, és annak napirendje a véderő javaslatok tárgyalásának folytatása legyen. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 (Igen !) Akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét ekkép megállapítván, áttérünk az interpelláeziókra. Szólásra ki következik ? Nyegre László jegyző: Ivánka Imre! Ivánka Imre: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek, t. ház ! Ivánka Imre : T. ház ! Tudjuk, hogy a modern kriminológia mindenütt elismerte azt a tantételt, hogy a látás, a hallás, a környezet, amelyben az ember bizonyos dolgokról tapasztalat utján tudomást/szerez, olyankor, amikor az illető egyének talán nevelésüknél vagy származásuknál fogva, vagy individualizmusuknál fogva a bűnügyre úgyis hajlandók, roppantul fokozzák ezt a hajlandóságot és nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az illetők gonosztevőkké váljanak. Tapasztalhatjuk azt, hogy ahol valaki ily gonosztevő környezetben nőtt fel, hacsak egyénileg nem erős karakterű ember, rendesen maga is gonosztevővé lesz. Elismerte ezt már Loria óta az egész bűnügyi . irodalom és mindenütt igazságként, axiómaként tekintették ezt. Mégis azt látjuk, hogy a mozgóképes mutatványos szinházakban napról-napra történnek oly előadások, amelyekben a fővárosi kültelki ifjúságnak, amely úgyis nagyon hajlik az ily bűnügyekre és hasonló dolgokra, napról-napra bemutatják azt, hogy hogyan kell egy automobilt megszöktetni, hogyan kell valakit kirabolni, hogyan kell valakit meggyilkolni, hogyan kell átöltözni álruhába, azután megszökni. Ma az apacs-mozgalom körülbelül tisztán Francziaországra és Parisra szorítkozik, annak betegsége, de ne csodálkozzék senki, ha majd néhány hét múlva itt is találunk majd apacsokat Budapesten, akik ép ugy meg fogják állitani a robogó automobilt és megölik annak gazdáját, soffőrjét, aztán tovább mennek rabolni, akár párisi kollégáik. A Zigomár-féle történetek és egyéb ilyen rablóhistóriák előadása nagyban fokozzák ezt a hajlamot. Nemcsak a hírlapok közleményei, amelyek, sajnos, szintén túlságosan foglalkoznak ezekkel a dolgokkal, hatnak kártékonyán 1 ; hanem még inkább a mutatványosoknak a lélekre még jobban ható, látható képei fogják ezt előidézni, amikor a minden morális és karakteres érzék nélkül való kültelki fiatal suhancz látja, hogy hogyan rabolnak mindenféle dolgot, hogyan sietnek haza és öltöznek át a gonosztevők frakkba, smokingba, hogyan pezsgőznek ; ez semmi esetre sem fogja az illetők erkölcsi érzékét nagyobbítani és nem fogja fokozni a gonosztettek büntetésétől való félelmet. Mindezek alapján azzal a tiszteletteljes kéréssel járulok interpelláczió alakjában a t. igazságügyramister úrhoz és a t. belügyminister úrhoz, hogy méltóztassék az alantas hatóságokat ugy Budapest fővárosában, mint másutt odautasitani, hogy az ily detektív-, rabló- és betörő-históriáknak mozgófényképekben való előadását tiltsák meg. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezek szerint van szerencsém a következő interpellácziót előterjeszteni (olvassa) : »Interpelláczió a m. kir. belügyminister és a m. kir. igazságügyminister urakhoz, a kinematográf- (mozgó-) színházakban tartani szokott bűnügyi és betörő-történetek előadása tárgyában. 1. Van-e tudomása a minister uralmak arról, hogy egyes mozgó- (kineinatográf-) szinházakban, különösen a külvárosiakban, előszeretettel adnak elő olyan betörő- és rablótörténeteket, melyek alkalmasak arra, hogy a haligatóságban lévő külvárosi serdülő ifjúságot hasonló cselekedetekre csábítsanak 1 2. Ha igen, hajlandók-e a minister urak jövőben ilyen történetek előadását megtiltatni az illetékes alsó hatóságokkal ?« (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a belügyi és az igazságügyi minister uralmak. Nyegre László jegyző: Egry Béla! Egry Béla: T. képviselőház ! A kereskedelemügyi kormány, igen helyesen, 1907 április 20-ikán egy rendeletet adott ki a közszállitásokra vonatkozólag, mely szerint közszállitásokat kizárólag csak magyar czégek nyerhetnek el. Azt mondja ez a rendelet, hogy magyar czégnek az tekintendő, melynek szervezete és ügyvezetése magyar, ügy-
