Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-373

226 373. országos ülés 1912 májas-8-án, szerdán. Mindnyájan sajnálattal tapasztaltuk ezt a felszólalást, amellyel az osztrák ministerelnök ur jónak látta a mi belső ügyeinkbe avatkozni. Azonban most sem hallgathatom el azt, amire már a delegáezióban is JDÉT szóval utaltam, hogy t. i. a dolognak nem szabad nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint amennyivel az bir. Hiszen az osztrák ministerelnök ur beszéde elején kijelentette és elismerte, hogy ő olyanvalamiről beszél, amihez neki tulaj donképen beleszólási joga nincsen. Sztnrecsányi György: Akkor minek fecseg ? (Nagy zaj. Felkiáltások jobbjelől: Halljuk! Halljuk !) Lukács László ministerelnök:... és ezáltal ő maga devalválta az ezután következő összes nyilatkozatainak értékét. Szmrecsányi György: Captatio benevolentiae. (Zaj. Elnök csenget.) Lukács László ministerelnök: Hát, t. képviselőház, én tudok olyan állapotot képzelni egy ministerre nézve, ahol az illető, hogy a vele szemben felhalmozódott parlamenti villámokat levezethesse, igyekezik azokat egy idegen terrénumra levezetni. (Helyeslés' és tetszés jobbjelől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Magyarország területére! A mi bőrünkre! Halljuk! Halljuk,! Zaj. Elnök csenget.) Tudok én ilyen állapotot. . . (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : (többször csenget) : Csendet -kérek, t. képviselőház ! Lukács László ministerelnök: Tudok én ilyen állapotot elképzelni, (Folytonos zaj. Elnök csenget.) ami, ha magyarázza is, semmi esetre sem mentheti az eljárást. (Igaz! Ugy van fa jobboldalon.) És épen azért, anélkül, hogy én az osztrák ministerelnök úrral ebben a kérdésben vitatkozásba akarnék bocsátkozni, inert nem ismerem el az ő felszólalásának jogos voltát, (Általános helyeslés.) kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mi az ilyen természetű felszólalások ellen a leghatározottabban óvást emelünk. (Általános helyeslés.) És kijelenteni azt is, t. képviselőház, ha az osztrák ministerelnök ur, amint beszéde végén emlitette, el tudja magának képzelni, hogy bekövetkezhetik az az eshetőség, hogy ő hivatalosan is majd ingerálni lesz kénytelen, ezen dolognak külügyi hatása miatt, ami horvát kérdésünkre, (Zaj. Elnök csenget.) én részemről kijelentem, hogy nem tudom elképzelni azt az esetet, hogy ennek az ingereneziának bármiféle praktikus eredménye lehetne. (Általános élénk helyeslés. Taps jobbjelől.) T. képviselőház ! Bakonyi Samu t. képviselőtársam egy pár konkrét kérdést intézett hozzám, hogy miért nincs felvéve a kormány programmjába a telepítési törvényjavaslat és közbevetőleg valaki szintén kérdezte, hogy a városi tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó javaslatok miért hiányoznak ? Ami a telepítési javaslatot ületi, t. képviselőház, ez azért hiányzik a mi programmunkból, mert a kormány meggyőződött arról, hogy azon az alapon, amint azt az eddigi telepítési javaslatok kontemplálták, a telepítési kérdést czélszerüen megoldani nem lehet és épen ezért alkottuk meg azt az intézetet, amely ezekkel a birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozni hivatva van és amely, a mi meggyőződésünk szerint, azon feladatokat, amelyeket különben a telepítési törvénynek kellene megoldani, sokkal czélszerübben fogja megoldani. (Helyeslés jobbjelől.) Ami pedig a városi tisztviselők fizetésrendezési kérdését illeti, ez tisztán csak az én feledékenységemből maradt ki a tárgyak felsorolásából, mert a javaslat készen van, tárgyalta tik és rövid idő alatt a törvényhozás elé fog terjesztetni. (Helyeslés.) T. képviselőtársam az általam csak vázlatosan előterjesztett választójogi törvényjavaslatnak tárgyalásába is belebocsátkozott. En nem kívánom őt ez alkalommal erre a térre követni, mert hiszen már akkor szerencsém volt kijelenteni, hogy sokkal rövidebb idő óta foglalkozom e kérdéssel, semhogy kész tervezetem volna. Én csak az alapelveket terjesztettem elő és azon fix pontokat jelöltem meg, amelyek között nekem mozognom lehet és ezen alapelvekre és fix pontokra nézve ma is kijelenthetem, hogy azokhoz, a reám háruló felelősség tudatában, ragaszkodni vagyok kénytelen. A részleteket illetőleg már akkor kijelentettem, hogy én azokhoz nem kötöm magamat feltétlenül. Hogyha valaki e fokozatos megvalósításnak más, helyesebb eszközeit tudja javaslatba hozni, én szívesen hajlandó vagyok azok felett tárgyalásba és alkud oi.ásba bocsátkozni. Én, t. képviselőház, azóta is foglalkoztam és foglalkozom szakadatlanul ezzel a kérdéssel és nem adom fel a reményt, hogy sikerül nemsokára olyan alapot nyújtani, amelyen a békés megegyezés és a kibontakozás lehetővé fog válni. (Helyeslés jobbjelől.) Épen azért, t. képviselőház, bármennyire hehelyeslem Bakonyi t. képviselőtársam határozati javaslatánakíintenczióit és azt a czélt, amelyetel akar érni, ki keU jelentenem, hogy kizárólag azon oknál fogva nem tehetem magamévá határozati javaslatát, mert az abban foglalt egypár meghatározás olyan elasztikus természetű, hogy utólagosan kontroverziákra és szemrehányásokra adhatna alkalmat: egyik igy, másik ugy magyarázhatná azokat a jelzőket, amelyek abban a határozati javaslatban fel vannak véve. Miután pedig én sem a t. ellenzéket, sem magamat annak a vádnak, hogy utólagosan valamit visszaszívunk vagy megváltoztatunk, kitenni nem akarom, sokkal ezélszerübbnek tartom, hogy a határozati javaslat ebben a formában mellőztessék. Azt hiszem, megtaláljuk majd a módját annak, hogy a kormány által elvállalandó kötelezettség a választói jog megalkotása tekintetében a t. ház megnyugtatásáfa egy más formában jusson kifejezésre. (Helyeslés jobbjelől.) Ami a katholikus autonómia kérdését illeti, amelyet Zichy t. képviselőtársam vetett fel, e tekintetben annyit mondhatok, hogy a kormány