Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-373

373. országos ülés 1912 május 8-án, szerdán. 225 talán egy-két évtizedben egyszer fordul elő, és ennélfogva a leghelyesebb álláspont nézetem szerint ebben a kérdésben az, hogy minden kormány tartsa kötelességének, ba arra kerül a sor, bogy ez a törvény, vagy ebben a törvényben foglalt intézkedések alkalmazásba vétetnek, hogy soha ne javasoljon olyan intézkedést, amely ellenkezik annak a törvényhozásnak intenczióival, mely ezt a törvényt megalkotta. (Helyeslés jóbbfelől.) Ez esetben kollizió törvény és törvény között nem állhat elő. Ha azonban mégis előfordulna oly eset, amelyben valamely kormány a képviselőház, vagy a törvényhozás nézete szerint nem korrektül és nem a törvényhozás intenczióinak megfelelőleg alkalmazná az 1888. évi törvényt, akkor az illető eset körülményeihez képest van hivatva és jogositva a törvényhozás az illető kormányt felelősségre vonni, (Élénk helyeslés jóbbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) mert nézetem szerint egy ilyen kényes kérdésben akár általános magyarázatokat, akár speczifikáló szabályokat felállítani, olyanokat, melyek az élet minden eshetőségével szemben cinosurául szolgálhatnak, nézetem szerint nem lehet, és az ilyen kérdésnek feszegetése és tárgyalása, amint sajnálattal tapasztaltuk, az alkotmányos tényezők közti összhang megzavarására alkalmas, amit pedig, különösen a jelenlegi viszonyok közt, kerülni kell. (Igaz! ügy van! jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) A mi már most azt a kérdést illeti, vájjon szükséges-e és czélszerü-e arra az 1888 : XVIII. t.-czikkre az uj véderőtörvény 43. §-ában újból hivatkozni, illetőleg azt oda felvenni, az én meggyőződésem e tekintetben az, hogy akár ott van, akár nincs, az teljesen közömbös, mert hiszen a véderőtörvény nem szünteti meg az 1888. évi XVIII. t.-czikk érvényét, tehát ha nincs is reá hivatkozás a 43. §-ban, ez a törvény mégis érvényben marad tovább is. Teljesen közömbös tehát, hogy hivatkozunk-e reá a 43. §-ban, vagy nem hivatkozunk (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jóbbfelől.) és ebből a szempontból egész nyugodtan ki is hagyhatnék ezt a hivatkozást. De ne méltóztassék elfelejteni, hogy olyan törvényről van szó, melyet nem mi egyoldalúan alkottunk meg, hanem amelyhez hozzászólása van az osztrák törvényhozásnak is és ennek következtében minden változtatást, mely a mi részünkről tétetik, felhivja az ellenvéleményeket és bizonyos nehézségeket okoz vagy okozhat. De különben van egy technikai ok is, amely indokolttá teszi, hogy ez a hivatkozás a 43. §-ban fentartassék. A véderőtörvény és a közös hadsereg szempontjából, amint bátor voltam emliteni, közömbös, hogy ott van-e a hivatkozás a 43. §-ban vagy nincs ; de nem közömbös a honvédségi törvény szempontjából. A honvédségi törvénybe igenis szükséges, hogy ez az intézkedés felvétessék, mert különben az 1888. évi XVIII. t.-czikk rendelkezései a honvédségre nem nyernek alkalmazást. (ügy van ! jóbbfelől.) Miután pedig elv az, hogy a honvédségre és a közös hadseregre vonatkozó intézXÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XTI. KÖTET. kedések a lehetőségig egyformák legyenek, tisztán ebből a technikai szempontból indokolt az, hogy a hivatkozás a véderőtörvényben is benn maradjon. Egy másik igen fontos kérdést is méltóztatott gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak és többeknek a felszólaló képviselő urak közül pertraktálni és ez azon viszony kérdése, mely közöttünk és Horvát-Szlavonország közt van. (Halljuk !) En erre a kérdésre már voltam bátor programmbeszédemben nyilatkozni és megállapítani azt az álláspontot, amelyet a magyar kormány e tekintetben elfoglal és ugy találtam, hogy a t. ház minden pártja részéről ez az állásfoglalásom helyesléssel találkozott. Ennélfogva magára ennek a kérdésnek meritumára, lényegére nem kivánok ez alkalommal kiterjeszkedni, hiszen csak ismétlésekbe kellene bocsátkoznom. Azonban gróf Apponyi Albert igen t. képviselő ur egy kívánalmat fejezett ki, hogy t. i. miután rendkívüli nagy fontossággal bir az, hogy Szent István koronája országainak bármely részében az alkotmány habár csak kis részben is felfüggesztetik, a törvényhozást ennek az intézkedésnek az okairól alaposan kell tájékoztatni. Ezzel szemben tehát kijelentem, hogy teljesen elismerem a t. képviselő ur kívánalmainak jogosságát és nem is zárkózom el az elől, hogy erre a kérdésre vonatkozólag a törvényhozás elé jelentést terjesszek, amely annak idején tárgyalás anyagát fogja képezni. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a közéfen.) Egy további kérdés és illetőleg sérelem — konczedálom, teljesen jogos sérelem — volt, amely szóba hozatott, azok a kifakadások, amelyek az ausztriai delegáczióban ellenünk elhangzottak a horvát ügyből kifolyólag. (Halljuk! Halljuk!) Nekem szemrehányások tétettek, hogy én ugyancsak a delegácziók tárgyalásain miért nem szólaltam fel ezekkel szemben. Hát először azért nem szólaltam fel, mert biztos voltam benne, hogy ha én felszólalok, ezáltal még további ellenfelszólalásokat fogok provokálni, amit nem tartottam volna czélszerünek. Másrészről be kell vallanom gyengeségemet a tekintetben, hogy egy másik állam nem felelős orgánumai részéről történő felszólalásokat nem áll módomban megakadályoz ni. Mindenesetre sajnos, hogy ilyen felszólalások történnek, de valamint itt a képviselőházban, ha a magyar képviselő urak nem bírnának a kellő tapintattal, hogy a másik állam ügyeibe bele ne avatkozzanak, nem tudnám megakadályozni a felszólalást, épen olyan kevéssé vagyok képes ezeket a felszólalásokat, ha a túlsó oldalról jönnek, megakadályozni. Szmrecsányi György: Vissza kell utasítani és tiltakozni! (Zaj jóbbfelől. Halljuk ! Halljuk !) Lukács László ministerelnök: Szóba jött az osztrák ministerehiök urnak, Stürgkh grófnak nyilatkozata is. (Halljuk! Halljuk I) Én már programmbeszédemben is jeleztem, hogy ezzel szemben állást foglalunk, azonban a programmbeszéd természetét és keretét nem tartottam alkalmasnak arra, hogy ezzel a kérdéssel ott foglalkozzam. 29