Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-373

218 373. országos ülés 19ít május 8-án, szerdán. magáévá fogja tenni a függetlenségi és 48-as párt politikai programmját az egész vonalon. Amiért mi mégis bizonyos rokonszenvvel és várakozással fogadtuk ezt a vállalkozást, annak más két oka van. A volt kormányelnök ur, mikor a munkapártot szervezte és amikor itt a házban a maga programmját kifejtette, azt jelentette ki, hogy ő az általános, egyenlő választójog alapján áll és egy teljesen demokratikus és liberális választójogi reformot akar megalkotni. A volt kormányelnök ur, de a párt vezető tagjai is nem titkolták, hogy ennek a fogalomnak a magyarázata és tartalma tekintetében közöttük nézeteltérések vannak és a jótékony időtől várták azt, hogy ezeket a nézeteltéréseket majd kiegyenlíti. Idővel azután az következett be, hogy azoknak a fogalmaknak sajátlagos tartalmát lassanként kiszivattyúzták; hogy az általánosságnak és egyenlőségnek keretei a mutatkozó jelenségek szerint mindinkább összezsugorodtak és ebből az általános és egyenlő választójogból voltaképen nem maradt meg egyéb, mint egy üres jelszó, ami annál csodálatosabb, mert a jelszavak politikájának vádját épen a túloldalról hangoztatják ellenünk. Ez annál veszedelmesebb, mert a mi viszonyainkra teljesen ráillik az a jellemzés, amelyet Apponyi Albert gróf tegnap egy osztrák képviselőről adott. T. képviselőtársam kiemelte azt, hogy Ausztriában ellenünk gyűlölködő hangon szólalt fel egy olyan osztrák képviselő, aki a nemzeti szabadelvű párthoz tartozik, aki azonban egyébként mint nagybirtokos, politikai vélekedésében teljesen konzervatív. Hát, t. képviselőház, a jellemzésnek ezt az érmét akár a mi viszonyainkra is lehetne kiverni. Nálunk is mindenki, bármilyen konzervatív legyen is, jogosítva hiszi magát arra, hogy magára öltse a liberalizmus köpenyegét és mindenki demokrata, aki vasárnapokon érintkezik a néppel, habár előbb vagy utóbb szükségét is látja annak, hogy arisztokratikus parfümmel locsolja meg magát! Ilyen körülmények között a t. túloldalon az általános választójog fogalmának bizonyos eltolódása következett be és mi épen azt vártuk és azt reméltük a t. ministerelnök úrtól, hogy ennek a programmnak sajátlagos tartalmát fogja megadni, hogy az általános és egyenlő választójognak azt a becsületes és őszinte értelmezését adja meg. amely ezekhez a fogalmakhoz a politikai világban mindenütt, elméletben és gyakorlatban, hozzátapad. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon,) A másik, amit a t. ministerelnök úrtól vártunk és amiben az ő vállalkozásának alapgondolata is benne van, az, hogy ő őszinte megegyezésre törekszik az ellenzéki pártokkal. Engem e tekintetben, t. képviselőház, nem zavar meg az a beszéd, amelyre Bikád] t. barátom is czélzott, amely a napokban a munkapárt körében elhangzott. En variálhatom az igen t. ministerelnök urnak egy mondását; én ezen a téren, ha nem is javíthatatlan, de. javítható optimista vagyok. Es én megértem a politikai muzsikában azt is, hogy mi ebben a vezető szólam, a harczias dobpergés és trombitaharsogás, tehát engem nem vezethet félre. Annyi bizonyos, — és azt hiszem, ez a legenyhébb kifejezés, amit használhatok, — hogy az a beszéd sem konczepcziójában. sem kifejezéseiben nem volt szerencsés ; (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelől.) nem volt szerencsés, mert hiszen akkor, amikor egy politikus az ellenzéki pártokkal való megértésre törekszik és amikor — hogy a ministerelnök ur álláspontjára helyezkedjem — őt ebben a kérdésben megértés helyett félreértették, akkor ez a beszéd már szerencsés nem lehetett. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldahn.) De, t. képviselőház, én ugy vettem ki, hogy az a beszéd elsősorban mégis a becsületes békét és a megértést hangoztatta és arra az esetre, ha ez a becsületes béke nem létesülhet, mondotta azt, hogy felveszi a harczot. (Élénk felkiállások jobbfelől: Ez az igaz! Ez a helyes magyarázat! Elnök csenget.) Nos, a mi álláspontunk is az, hogy mi elfogadjuk, sőt kötelességszerüleg keressük is a becsületes békét és ha ez a becsületes béke nem jöhet létre, akkor felveszszük a_harczot. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Es mikor ez a mi álláspontunk, akkor az ellenkező álláspontért én nem tehetek szemrehányást az ellenpártnak sem, feltéve, hogy a harcz épen olyan becsületes, mint amilyen becsületes a béke. Mert méltóztassanak megengedni, politikai harcznak is megvannak a maga genfi szabályai és ha ellenségek, különböző államoknak polgárai, akik egymással szemben fegyverrel lépnek fel — ha azok is szükségesnek látják, hogy ebben a tekintetben bizonyos konvencziót és becsületes megegyezést létesítsenek, mennyivel inkább áll a harcz becsületességének követelménye azokra, akik eltérő nézetben ugyan, de végeredményben, egyet akarva, egy nemzetnek a fiai, egy államnak a polgárai, (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. kéjDviselőház ! Az igen t. ministerelnök ur vállalkozásának sarkpontja most a választójogi és a véderőreform. Azonban a t. ministerelnök urnaíí kormányra lépését, kormányelnöki minőségét megelőzőleg bizonyos inczidensek játszódtak le, melyeket szó nélkül hagyni nem lehet. Ezen inczidensek egyikére czélzott gróf Apponyi Albert t. képviselő ur is. Én a magam részéről ennek részletesebb fejtegetését nem találom szükségesnek. Gróf Apponyi Albert t. képviselő ur t. i. azt a kérést intézte a mostani ministerelnök úrhoz : adna ő felvilágosítást az iránt, hogy melyek voltak a volt kormányelnök eltávozásának okai. Ezzel szemben azt hiszem, hogy a t. ministerelnök úrhoz mi joggal intézhetjük azt a kérdést, hogy melyek az ő saját vállalkozásának az okai, (Helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) de hogy melyek az előző ministerelnök eltávozásának az okai, azt talán az előző ministerelnök úrtól lehetett volna megkérdezni. (Ugy van ! a szélsőbalon.) En azt hiszem és ugy vettem ki gróf Apponyi Albert t. képviselőtársain beszédéből, hogy ő