Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-368
368. országos ütés 1912 április 17-én, szerdán. 145 csak czélzást tettem volna arra, hogy gróf Pejacsevics t. képviselőtársam és társai bármiféle, a a kiegyezési törvénynyel ellenkező kérelmet terjesztettek volna elő. Soha ilyen czélzást nem tettem és vegye tudomásul igen t. képviselőtársam, ha nagyobb megnyugtatásra szolgál, hogy ha bármelyik kifejezésem ilyen félreértésre okot szolgáltatott volna, nekem ez intenczióm soha nem volt. De ezután, viceversa, t. képviselőtársam, nekem is lesz egy kérelmem. Gróf Pejacsevich képviselőtársamnál is ismételten tapasztalom, hogy a magyar közjog szempontjából egy kifejezést mindig helytelenül használnak. Nem szólok most a delegáczióra vonatkozó kérdésről, amelyet egy másik t. képviselőtársunk emiitett föl és amelyre nézve az igen t. elnök ur olyan rektifikáló magyarázatot adott, hogy ezzel teljesen kimeritettnek látván a dolgot, a magam részéről csak teljesen csatlakozom azon felfogáshoz, amelyet a t. elnök ur e tekintetben kifejezett. (Helyeslés.) De gróf Pejacsevich Tivadar t. képviselőtársam nyilatkozataiban ismételten látom azt a kifejezést, hogy mindig államközösséget mond. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hát igen, benne van a törvényben, t. képviselőház, ez az államközösségi kifejezés, de, t. uraim, ha csak igy használják ezt a kifejezést, akkor ne méltóztassanak csodálkozni, hogy ha a Pliverics- és Tomasichféle elméletre adnak az urak okot, t. L, mintha itt két államnak a közösségéről volna szó és innen van, t. képviselőház, azután a jogpártnak az egész államjogi teóriája is. Tessék, t. uraim, annak a törvénynek megfelelőleg vüágosan és ugy idézni, mint ahogy abban a kiegyezési törvényben benne van, hogy egy és ugyanazon állam közössége. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A mi nem azt jelenti, t. uraim, hogy itt két államnak a közösségéről volna szó, hanem egy és ugyanazon államról. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Itten nincsen szó Bundesstaat-ról, csak egy államról van szó. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És ha e kereten belül igy méltóztatik azt érteni, hogy a kiegyezési törvényhez, annak instituczióihoz, intézményeihez hűek maradnak, akkor ezt mély tisztelettel üdvözöljük, t. uraim, mert ez lenne az a fundamentum, amelyen a békés kibontakozás kölcsönös egyetértéssel meg is található. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Foglalkoznom kellene most már a másik t. képviselőtársam által előterjesztett deklaráczióval, de, bármennyire szerettem volna a magam részéről erről bővebben szólni, kénytelen vagyok felszólalásomat rövidre szabni, mert az idő már nagyon előrehaladt. Először is örömmel konstatálhatom, hogy a kisebbség részéről megnyilatkozott felszólalásból konstatálható, hogy ők is a kiegyezési törvény alapján állanak. (Helyeslés a jobblcözépen.) Meg kell tehát állapitanunk a két egybehangzó nyilatkozatból azt, hogy azok között a pártok között, amelyek a horvát országgyűlés részéről itt képKÉPYH. SA.ELÓ 1910 1915. XVI. KÖTET. viselve vannak, az úgynevezett államellenes tendencziákra vonatkozólag jogosult gyanuok a legtávolabbról sem forog fenn. (Helyeslés a jobbközépen.) Ezt kötelességünk megállapítani. Mert ezen nyilatkozatok ebben a kérdésben senkit ebben a házban annak a feltevésére fel nem jogosítanak, hogy ezen nyilatkozatok államellenes tendencziákra vonatkozó törekvéseket jelentenének. Ez tehát maga egy örvendetes jelenség. T. ház ! Habár teljesen nélkülözzük a kormány illetékes felvilágosításait a tekintetben, hogy minő indokok vezették őt ezen abszolutisztikus intézkedésekre, mégis szabadjon a t. képviselőház figyelmét egy körülményre felhívnom. Ez az, hogy az én értesülésem szerint a királyi biztosságot tulaj donképen azért rendelték el, mert a jogpárt és a horvátszerb koalczió egyezményt kötöttek a bekövetkező választásokra és ez az egyezmény került azon gyanú alá, hogy a két párt most már ezen paktum alapján a Starcsevics-féle elszakadási programra szolgálatába áll. Nem ok nélkül vetem fel ezt a kérdést, mert az én tudomásom szerint ez a dolog, ha megfelelő felvilágosításokkal szolgálnak, meg fogja nyugtatni Magyarország közvéleményét az iránt, hogy még ebben a megállapodásban sem volt semmiféle kiegyezés-ellenes tendenczia. Az én értesülésem — a melyet azért hozok fel, hogy alkalmat adjak a t. képviselő uraknak, hogy azt megerősítsék, vagy megczáfolják — az, hogy a horvátországi képviselők csupán a választásokra vonatkozólag kötöttek paktumot egymással, az erőszakos vesztegetésekkel és terrorral folyamatba teendő választások ellen szövetkeztek, de ugy, hogy a saját programmját mindenki terjesen fentartotta. Popovics Sándor: ügy van ! Polónyi Géza: Ha ez igy van, legkevésbbé sem csodálkozom ezen és elismerem ennek jogosultságát, mert a hogy Magyarország területén, ugy Horvátország területén is feltétlenül jogosnak tartom azt a törvekvést, hogy ne legyen guvernementális elv az, hogy a választásokat csak pénzzel és erőszakkal lehessen csinálni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ha bármiféle pártok egy illegális, vesztegető vagy hatalmi erőszakkal dolgozó kormány ellen szövetkeznek, én azt becsületes, sőt hazafias dolognak tartom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ez pedig sohasem fog engem arra ösztökélni, hogy ilyen indokok alapján bármiféle abszolutizmust dédelgessek; ellenkezőleg, a legszebb erkölcsi bizonyítvány egy ország számára az, ha nyakára küldenek egy királyi biztost azért, mert nem biztosak abban, hogy vesztegetéssel és erőszakkal sikert érnek el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Annak a nemzetnek, amelynek ilyen fiai vannak, van jövendője. Ez az én becsületes meggyőződésem, a melynek mindig ünnepélyesen fogok kifejezést adni. S mindaddig, amig ezen az alapon maradnak, hogy t. i. hivek a kiegyezési törvényhez, annak valóságos értelmét akarják helyreállítani és követni, 19
