Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-368
136 368. országos ülés Í912 április 17-én, szerdán. vasutakra,- az államvasutakra ép ugy, mint a DéH vasútra, mint a viczinális vasutakra, vagy vülamos közúti vasutakra vonatkozik — mondom, a vita a körül folyt, a sérelmet mégis ugy konstruálták meg Horvátországban, hogy a pragmatika az államvasút nyelvi rendelkezéseit, tékát a belkezelésnek, állami közegeknek nyelvi instrakczióját tartalmazza. Én nem vitatkozom ebben az elvi kérdésben t. horvátországi képviselőtársaimmal és azokkal a magyarországi t. képviselő urakkal, akik velük netalán egy véleményen volnának. (Közbeszólások balfelől: Vannak!) Nem tudom, hogy vannak-e, de ha vannak, nem vitatkozom velük. Én már voltam bátor egy izben itt a házban utalni arra a felfogásra, amelyet ebben a kérdésben horvátországi horvát-szlavón autonóm hatóságok vallanak. Méltóztassék nekem megengedni, hogy erre ismét visszatérjek, mert talán más szempontból méltóztatnak megítélni a kérdést azok, akik annak idején nem folytak be ez ügyek tárgyalásába, ha ezeket az adatokat maguk előtt látják. Igen nagy baj, melyből az egész horvát kérdés származik s mely visszanyúlik szinte 30 évre, az, hogy Horvátországban a szerint használta fel az ottani kormányzat a rendelkezésére álló közegeket, amint azt a politikai kurzus követelte. Hol igénybe kellett venni a vasutasokat a választásoknál, hol nem, s a szerint azok hol választók lettek, hol kihagyattak a választói névjegyzékből, így származott egy differenczia, még 1881-ben, mikor a vasutasoknak a választói névjegyzékbe való felvételét követelték odalenn, s akkor Zágráb város tanácsa, mint a választói jogban illetékes hatóság, konkrét esetekből kifolyólag a következő végzést hozta : »A választási névjegyzék ellen beterjesztett felszólalás folytán a felszólamlási bizottság a felszólamlásra való tekintettel a vasúti hivatalnokokat a választási névjegyzékből törölte és pedig a következő okokból: Először, az 1880 április 30-án kelt törvény határozmányai értelmében Horvát-Szlavonországok egy községében sem szerezték meg a választási törvény 3. §-a szerint megkívánt állampolgári jogot; másodszor a vasúti hivatalnokok állami jelleggel nem bírnak; harmadszor, mert a vasutasok a közös kormánynak nem közegei, minek következtében a horvátszlavón kormánynak és ezen királyság országgyűlésének a vasutak hivatalnokaira semminemű ingerencziája nincs.« Popovics Sándor : Mit mondott a hétszemélyes tábla ! ? Szterényi József: Várjon t. képviselőtársam, legyen nyugodt, reflektálok erre is. Én nem fogok tendencziózus adatokat idehozni, nem az a mi czélunk, hogy elmérgesitsük a helyzetet,... (Helyeslés.) Popovics Sándor: Nekünk sem. Szterényi József: . . . hanem az, hogy kibonyolitsuk, •— s ha áll az, hogy hiba történt, ezt beismerjük s keressük közös jóakarattal és megértéssel, a legtisztább szándékkal, a kibontakozás módját. (Helyeslés.) Ne méltóztassék feltételezni, hegyén puszta Rechthabereiból az ellenkezőt teszem. Ezen határozat ellen felebbezés adatott be a hétszemélyes táblához. A hétszemélyes tábla, az államvasutak egy akkori közegének teljesen hibás és a valósággal meg nem egyező hivatalos bizonyítványa alapján, amelyben ugy tüntette fel az államvasutak hivatalnokait, mintha állami tisztviselők volnának, pedig azt hiszem, nincs ember ebben az országban, aki ezt a kérdést nem ismerné ugy, hogy azok egyáltalában nem állami tisztviselők . . . Polónyi Géza : Közhivatalnokok ! Szterényi József: Bocsánatot kérek, büntetőjogi szempontból. Rakovszky István : Büntetőjogi szempontból! Az más ! (Ugy van !) Szterényi József: Büntetőjogi szempontból közhivatalnoknak minősíttetnek ; azonban Polónyi Géza t. képviselő ur, mint elsőrendű büntetőjogász, talán méltóztatik disztingválni a között, hogy mit jelent általában a közhivatalnok és mit jelent a közhivatalnok büntetőjogi szempontból. Rakovszky István: ügy van! Szterényi József: Azt hiszem, ezt bővebben magyarázni nem szükséges. (Helyeslés.) Ilyen bizonyítvány alapján, mely még azt a tévedést is tartalmazta, mintha a vasúti hivatalnokok ugyanolyan esküt tennének, mint az állami tisztviselők, a hétszemélyes tábla tényleg megsemmisítette Zágráb városának ezt a határozatát és kimondotta, hogy igenis, olyanoknak tekintendők, mintha állami tisztviselők volnának. Popovics Sándor : Benne is vannak a választói névjegyzékben. Szterényi József : Várjon t. képviselőtársam, a déli vonat még nem érkezett meg. (Derültség.) Ez történt 1881-ben Zágráb városával és a hétszemélyes táblával. Annak daczára, hogy a legfőbb horvát biróság igy ítélkezett, 1884-ben egy ujjabb konkrét esetben ismét Zágráb város tanácsa egy hosszú végzésben, amelynek csak a legfontosab részét leszek bátor idézni, követvezőképen konstruálja meg azt a kérdést, vájjon az államvasút kereskedelmi vállalat-e, vagy pedig állami alkalmazottak az illetők. 1884 február 13-án, tehát, t. képviselő ur, — ismét aláhúzom — a hétszemélyes tábla végzése után mondja Zágráb város tanácsa a következőket (olvassa): »Tekintve a hivatalnokok fogalmának királyi, országos, városi és községi törvényben történt megkülönböztetését, ami másnemű hivatalnokokra nem alkalmazható, a polgármesteri hivatal a m. kir. ánamvasutak hivatalnokait, tekintettel jogi természetükre, a fent jelzett hivatalnokok egyik neméhez sem sorozhatta. A vasúti hivatalnokok ezen jogi természete kivigláglik egészen kétségbevonhatatlanul az 1875 deczember 31-iki 28.710. számú rendeletből, a mely rendeletet a kereskedelmi, a közmunka és közlekedésügyi ministerium, a banus és a pénzügyminister közösen bocsátották M. E rendelet 1. §-ában mindenekelőtt meghatároztatik, hogy mi
