Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.
Ülésnapok - 1910-367
367. ORSZÁGOS ÜLÉS 1912 április 16-án, kedden, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Napirend előtti felszólalások. A kormány részéről jelen vannak: Lukács Lászlő, Székely Ferencz, Hazai Samu. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perezkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szinyei-Merse Félix jegyző ur fogja jegyezni ; a javaslatok mellett felszólalókat gróf Draskovich János jegyző, az azok ellen felszólalókat Zlinszky István jegyző urak fogják jegyezni. Mindenekelőtt kérem felolvasni a múlt ülés jegyzőkönyvének még nem hitelesített részét. Szőj ka Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök : Van-e észrevétel a jegyzőkönyvre ? (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki. A tegnapi napon Sárkány Ferencz és Hatfaludy Ernő képviselő urak ideiglenesen igazoltattak. Ezen képviselő urak osztályba sorozása iránt most intézkedni kell. A 4., 6. és 8. osztályban lévén a legkevesebb tag, a sorsolást ezekre fogom megejteni. (Megtörténik.) A sorsolás eredménye szerint Sárkány Ferencz a 4., Hatfaludy Ernő pedig a 6. osztályba soroztatik. Bemutatom a t. háznak az összeférhetlenségi itélő-bizottság elnökének jelentését, melylyel beterjeszti a bizottságnak gróf Széchenyi Emil országgyűlési képviselő ur összeférhetlenségi ügyében tegnap hozott Ítéletét. A házszabályok 184. §-a értelmében az Ítélet fel fog olvastatni. Felkérem Szinyei-Merse Félix jegyző urat, hogy az ítéletet felolvasni szíveskedjék. Szinyei- Wlerse Félix jegyző (olvassa): »Az összeférhetlenségi itélő-bizottság 1912. évi április hó 15-én tartott ülésén gróf Széchenyi Emil Esztergom város orsz. képviselőjének dr. Knezovits Adolf ügyvéd által bejelentett összeférhetlenségi ügyében a következőképen ítélt : Széchenyi Emil gróf orsz. képviselő ezen összeférhetlenségi ügyében az összeférhetlenség esete nem forog fenn. Kelt Budapesten, 1912. évi április hó 15-én. Zsilinszky Mihály s. k., az összeférhetlenségi itélő-bizottság elnöke, Nehrebeczky György s. k. az összeféshetlenségi itélő-bizottság jegyzője.« Elnök : T. ház ! A házszabályok 206. §-ára való utalással van szerencsém jelenteni, hogy a horvátországi állapotok ügyében több képviselő napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Nevezetesen Egry Béla, Bakonyi Samu, gróf Zichy Aladár, Benedek János, Ábrahám Dezső, gróf Batthyány Tivadar és Polónyi Géza. Tekintettel az ügy fontosságára, a napirend előtti felszólalásra az engedélyt megadtam. (Helyeslés.) Elsőnek Egry Béla képviselő urat illeti a szó. Egry Béla : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk l.) Már napok óta többen azzal a kéréssel fordultunk a ház mélyen t. elnökéhez, hogy napirend előtti felszólalás alakjában adjon engedélyt arra, hogy a horvát ügyben és a királyi kézirat dolgában véleményünket itt, a ház színe előtt, elmondhassuk. Az engedély mindeddig megtagadtatott és igy kénytelenek voltunk zárt ülésben elmondani azokat a dolgokat, a melyek bizonyára nemcsak minket, hanem az egész országot és a művelt külföldet is érdeklik, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mai ülés előtt megjelentem a ház mélyen t. elnökénél és ugyancsak napirend előtti felszólalásra kértem engedélyt ugy a horvát kérdésben, mint a királyi kézirat dolgában. Sajnálom, hogy az elnök ur a királyi kézirat kérdésében nem adta meg az engedélyt és igy beszédemnek ezt a részét egészen el fogom ejteni, csak annyiban érintem, a mennyiben a királyi kézirat összefüggésben van magával a horvát kérdéssel is. T. képviselőház ! A márczius 30-án a ministerelnök ur ellenjegyzésével megjelent királyi kéziratban igéret tétetett arra vonatkozólag, hogy a magyar nemzet alkotmánya tiszteletben fog tar-