Képviselőházi napló, 1910. XVI. kötet • 1912. április 1–junius 11.

Ülésnapok - 1910-361

4 361. országos ülés 19Í2 április í-én, hétfőn. Tudomásul szolgál és minthogy a választás ellen panasz vagy kifogás nem tétetett, Bresztyenszky Kálmán orsz. képviselő ur a házszabályok 114. §-a alapján a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktattatik. Bemutatom a t. háznak a királyi Curia ítéleteit, melyek szerint a Holló Lajos és Szász Pál orsz. képviselő urak választása ellen beadott kérvényeket elutasította. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Éljen Holló!) Sümegi Vilmos: Hamis tanukat vásároltak! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Vizet neki !) Elnök : Csendet kérek ! Tudomásul szolgál és minthogy Holló Lajos és Szász Pál orsz. képviselő urak választása ellen panasz vagy kifogás nem tétetett, nevezett képviselő urak a házszabályok 114. §-a alkalmazásával a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktattatnak. A házszabályok 239. §-a értelmében bemutatom a t. háznak azon indítványok és interpellácziók jegyzékét, melyekre nézve a ház még nem határozott, illetve melyekre még felelet nem adatott. i*.i Tekintettel arra, hogy a jegyzék ki van nyomatva, azt hiszem, méltóztatik azt felolvasottnak tekinteni. (Helyeslés. Gróf Khuen-H'éderváry Károly ministerelnok és a kormány tagjai Angyal József háznagy vezetésével a terembe lépnek. A ház tagjai a jobboldalim, és a közéfen felállónak. Hosszas, élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Muzslay Gyula: Éljen a király! (A képviselők a jobboldalon és a középen felállnak. Hosszas lelkesült éljenzés jobbról és a középen.) Elnök: Csendet kérek! A ministerelnok ur kivan szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnok: T. képviselőház ! Van szerencsém az országgyűléshez intézett egy legkegyelmesebb királyi leiratot átadni és kérem, méltóztassék annak felolvasását elrendelni. Elnök: A legfelsőbb királyi kézirat fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : »Kelt Bécsben 1912. évi márczius hó 30-án. Ferencz József. Gróf Khuen-Héderváry. Mi I. Ferencz József Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hű Magyarországunk és társországai zászlósainak, egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, kik az Általunk 1910. évi június hó 21-ére Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyűlésbe egybegyülvék, királyi üdvözletünket ! Kedvelt Hiveink ! Őszintén kedvelt hivünknek gróf Khuen-Héderváry Károlynak Élénkbe terjesztett kérelmét méltányolva, folyó évi márczius hó 7-én kelt elhatározásunkkal magyar ministerelnöki állásáról való lemondását Általunk elfogadottnak jelentettük ki, és egyúttal a ministerium tagjait az ügyek további ellátásával biztuk meg. Elhárittatván azóta a lemondás oka, (Zaj a szélsőbaloldalon.) őt magyar ministerelnökünkké újból kineveztük. Miről Hűségteket ezennel értesitjük.« Elnök: Méltóztassék a ministerelnok urnak csatolt átiratát felolvasni. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : »Kelt Bécsben, 1912. évi márczius hó 30-án. Ferencz József. Gróf Khuen-Héderváry Károly. Magyar ministerelnököm előterjesztésére pénzügyministeremmé Lukács Lászlót, kereskedelemügyi ministeremmé dr. Beöthy Lászlót, földmivelésügyi ministeremmé gróf Serényi Bélát, vallás- és közoktatásügyi ministeremmé gróf Zichy Jánost, igazságügyministeremmé dr. Székely Ferenczet, és honvédelmi ministeremmé dr. Hazai Samut újból kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásaikban megerősitem, és a belügyministerium vezetésével, valamint a Személyem körüli ministermm és a horvát-szalvon-dahnátországi ministerium ideiglenes vezetésével újból magyar ministerelnökömet bizom meg. Az illetőkhöz intézett kézirataimat további intézkedés végett idezárom«. Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólni. Gróf Khuen-Héderváry Károly ministerelnok: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn először is magamat és társaimat ujolag bemutatom, . . . (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök : . . . mindenekelőtt kötelességemnek tartom a lefolyt válságról és annak lefolyásáról a t. háznak beszámolni és a mostani megoldásnak is az okait előadni. (Halljuk !) T. képviselőház ! A mint méltóztatik tudni, az 1888 : XVIII. t.-cz. körül tervezett határozat, illetőleg ahhoz a kormánynak hozzájárulása a koronánál aggályokat okozott, a melyeket nem tudtunk elhárítani és a melyek a kormányt arra indították, hogy benyújtsa lemondását, a mit ö felsége el is fogadott. Azóta volt alkalma a koronának mások tanácsát is meghallgatni és daczára ennek, az aggályok nem szűntek meg, sőt bizonyos pontig, azt mondhatom, az aggályok még komolyabbakká váltak, minthogy a korona kettős hivatásának teljesítésében egy dilemma előtt látszott állani és nem tudta ezen válságot lelkiismeretével összeegyeztethető módon megoldani. Midőn erről határozott és a legkomolyabb formában meggyőződést szereztem, akkor egyúttal meg volt jelölve az irány és ki volt jelölve az ut, a melyre lépnem kellett és lépnie kellett ministertársaimnak is, a kikkel tanácsban e tekintetben az ügyet határozattá is emeltük — el kellett t. i. hárítanunk azokat a nehézségeket, melyek egyébként előállottak volna. Azt a jogi felfogást, melynek kifejezést adtunk, nem lehet megváltoztatni, de igenis, lehet valamit tenni férfiasan és ez az, hogy azon körülményekre való utalással nem akarjuk e felfogásunk-