Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-346

i>0 346. országos ülés 1912 február 20-án, kedden. leti és vezérleti nyelv tekintetében kizárólagos felségjogot kívánt statuálni, a függetlenségi párt felvette újból a küzdelmet és a nemzeti ellentállást, a minek eredménye volt, a mint méltóztatik tudni, november 18-ika és utána deezember 13-ika. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Következése volt ennek, igen természetes, a Tisza-kormány bukása is. Ezután következett az, hogy a nemzet, mikor Ítéletére való appellálás történt, a függetlenségiés 48-as párt álláspontját honorálta, annak adván igazat, a legtisztább választással oly többséget adván, a milyen a függetlenségi pártnak még nem volt. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És itt meg kell ragadnom az alkalmat, hogy a ministerelnök ur tegnapi inszinuáczióját, a mely arra vonatkozott, mintha az általunk annak idején szerzett többség szintén oly utón és módon jutott volna létre, mint a mostani, a leghatározottabban visszautasítsam. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza : Visszautasítjuk ! Rágalom ! Valótlanság! Azt mondja, hogy a koaliczió is oly eszközökkel dolgozott! Elnök (ismételten csenget) : Csendet kérek. Hock János : Beszámolunk a pártkasszával, számoljon ő is. B. Hámos Antal : Ne zavarják a szónokot. (Mozgás a szclsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek. l

'° Egry Béla: Ekkor következett egy kormány, a mely megegyezésre jutott a koronával, egy paktum létesíttetett a királylyal, a mely paktum szerint a katonai javaslatok kikapcsoltattak arra az időre, amíg az általános választói jog alapján megalakítandó választói reform el nem készül, ( Ugy van a szélsőbal-oldalon.) és a mig az uj választói törvény alapján uj népparlament egybe nem gyűl. (ügy van a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza: Ez az igazság ! Egry Béla: A t. ministerelnök ur tegnap* válaszában kitért a paktumra, azt mondván, hogy 1906-ban bizonyos megállapodások jöttek ugyan létre az akkori kormánytöbbség és a korona között, de ezek ő szerinte ma nem kötelezők. E tekintetben, a parlamentarizmus tekintetében, ellenkező állásponton van gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam is. Engedelmet kérek, ha a király és- a nemzet között paktum létesíttetett, a mely kizárólag egy feltételhez köti a véderőj avaslat kikapcsolását és ujabb felvételét, a választói reform alapján megalkotandó népparlamentre bizva azt, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akkor nem lehet azt mondani, hogy imparlamentáris eljárás, a mikor mi erre az álláspontra helyezkedve megmaradunk ez alap mellett és követeljük ennek betartását. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Ez függetlenségi álláspont! Egry Béla: T. képviselőház! A koahcziós kormány lemondása után következett a jelenlegi kormány, mely figyelmen kívül hagyva a királyi trónbeszédben lefektetett azon elvet és kijelentést, mely legsürgősebben és elodázhatatlanul megvalósitandónak a választói jog kérdését tűzte Iá, ennek elővétele helyett előállt a jelenlegi véderőreformmal, melyben az 1903. évi ujonczlétszámfelemelési törvényjavaslattal szemben minden ellenérték és nemzeti engedmény nélkül, sokkal nagyobb vér- és pénzáldozatokat követel a nemzettől, mint a mennyit az akkori törvényhozástól követeltek. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Azt hiszem, hogy a függetlenségi és 48-as pártok akkor foglalnak el helyes politikai álláspontot, ha azon álláspontra helyezkedve, melyre 1903-ban helyezkedtek, lényeges magyar nemzeti engedmények nélkül megakadályozzák e törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedését. (Ugy van ! balfelől.) A függetlenségi és 48-as pártonkívüli csoport azon álláspontra helyezkedik, melyet elődei tartottak fenn akkor, mikoT a sokkal kisebb pénzes véráldozatokat követelő uj onclétszámfelemelési javaslatokkal szemben nemzeti követeléseket állítottak; oda ellenérték gyanánt. Ne vegye rossz néven tőlem a t. ministerelnök ur, ha kijelentem, hogy azok a dolgok, melyeket ő engedmények gyanánt kíván feltüntetni, s a melyeket február 15-én itt a házban elmondott, nem engedmények, az semmi. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Nem találunk garancziát a ministerelnök urnak azon kijelentésében, hogy állását köti a zászló- és a jelvény-kérdés magyar szellemű megoldásához . . . (Zaj.) Eitner Zsigmond: A magyar megoldásról nem szólt! Egry Béla: ... de az időpont megválasztását magának tartja fenn. Nem találunk elég garancziát a ministerelnök urnak azon kijelentésében sem, hogy a választói reformot még az év folyamán beterjesztem szándékozik, és mint tegnapi beszédében kifejtette, az elől sem zárkózik el, hogyfez házhatározattal megerősíttessék, hogy a ház határozattal utasítsa a kormányt ennek beterjesztésére. Nem adhatunk hitelt és bizalmat pedig azért, mert a multak szomorú tapasztalatai (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) megtanítottak bennünket arra, hogy házhatározatok respektálva nem lesznek, hogy ígéretek beváltva nem lesznek. (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Justh Gyula: Okuljunk már egyszer! Egry Béla: Hogy többet ne említsek, ott van az önálló bank felállitása tárgyában hozott házhatározat, ott van a katholiküs autonómia tárgyában hozott házhatározat; ezek egyike sem lett effektuálva. (Igaz! Ugy van! balfelől.) De ott van a háznak múlt év tavaszán hozott egyhangú határozata, hogy a választói reformra vonatkozó statisztikai adatok megszaporított munkaerővel elkészíttetvén, még a múlt év nyarán terjesztessenek be. Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz, kimegyünk már a télből is, és e munkálatok befejezve még ma sincsenek. Polónyi Géza: A gólyák: háromszor is visszatérnek addig! (Derültség.) B. Podmaniczky Endre • Csodálkozni fognak !