Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-346

3iő. országos iilés 1Í)12 február 2Ó-án, kedden. 49 Bemutatom a főrendiház elnökének átiratait, melyekkel értesit, hogy a főrendiház a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t.-cz. 28. §-ának rendelettel való szabályozásáról és a Szatmár vármegye Nagyar községhez tartozó »Kis Jánosné és Dorongó« nevű dűlőknek a Bereg vármegyei Tarpa községhez történt átcsatolásáról szóló jelentésekre hozott képviselőházi határozatokhoz hozzájárult. A két ház egyetértésével hozott ezen határozatokat tehát országos határozatoknak jelentem ki. Bemutatom a t. háznak Krassó-Szörény és Máramaros vármegyék közönségének feliratait a községi közigazgatás rendezése tárgyában. Fejérmegye közönségének feliratát az állami alkalmazottak drágasági és családi pótléka iránt. Háromszék vármegye közönségének feliratát az uj városi törvény megalkotása tárgyában, a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestereinek Neisziedler Károly képviselő ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét a városi vállalatok adómentesítése végett. Jaczkovich Mihály püspöki külhelynök és társainak Eákosi Viktor képviselő ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét Hajdudorog székhelyivel létesítendő önálló magyar görögkatholikus püspökség felállítása tárgyában, a késmárki állami tisztviselők helyi bizottságának Burgyán Aladár képviselő ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét drágasági pótlék engedélyezése iránt. Elnöki előterjesztésem : a ház bemutatott feliratokat és kérvényeket a házszabályok 242. §-a alapján a kérvényi bizottsághoz áttétetni rendeli. Jelentem a t. háznak, hogy a mai ülés elején Bgry Béla, Szabó István, gróf Batthyány Tivadar és Désy Zoltán képviselő urak napirend előtti felszólalásra kértek engedélyt. Én a magam részéről ehhez hozzájárulván, ehhez képest, mielőtt a napirendre áttérnénk, elsősorban szó illeti Egry Béla képviselő urat. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Egry Béla : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk ! Zaj.)Elnök (csenget) : Csendet kérek. Egry Béla: A függetlenségi és 48-as pártonkívüli képviselők csoportja nevében és megbízásából kértem és kaptam napirend előtti felszólalásra engedélyt a ház igen tisztelt elnökétől. Kértem ezen felszólalásra az engedélyt azért, hogy reflektáljak a ministerelnök urnak a csütörtöki és a tegnapi ülés folyamán tett kijelentéseire és ígéreteire, melyekkel bővebben majd a vita folyamán elmondandó beszédemben fogok foglalkozni, és hogy a függetlenségi és 48-as pártonkívüli képviselők csoportjának elfoglalt álláspontját és határozatát, a melyet értekezletén hozott, a t. ház és a t. ministerelnök ur tudomására hozzam. (Halljuk! Halljuk !) Először fel fogom olvasni ezt a határozatot, a melynek indokolására át fogok majd azután K&PVH. HAPLÓ 1910—1915. XY. KÖTET. térni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsóbaloldalon.) A határozat a következőképen szól (olvassa) : »A ministerelnöknek a képviselőház folyó évi február hó 15-én megtartott ülésén tett nyilatkozatai megtagadják a nemzetnek törvényeken alapuló jogos követeléseit, (Igaz! ügy van! a balés a szélsóbaloldalon.) egyes részeiben pedig egyenesen alkotmányunkba ütköznek. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsóbaloldalon.) E nyilatkozatok nemcsak nem nyújtanak alapot arra, hogy a véderő reformja ellen folytatott harcznak békés megegyezéssel való enyhítését vagy befejezését remélhessük, de szaporították azon indokokat, a melyek a harcznak minden törvényes eszközzel való folytatását követelik. (Elénk helyeslés a szélsóbaloldalon.) Erre való tekintettel a pártonkívüli függetlenségi és 48-as képviselők csoportja egyhangúlag elhatározta, hogy még nagyobb lelkesedéssel és kitartással fog küzdeni (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) a véderőreformra vonatkozó javaslatok törvényerőre emelkedésének megakadályozása érdekében.* (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) T. képviselőház! Hogy a függetlenségi és 48-as pártonkívüli képviselők csoportjának ezen állásfoglalását megindokolhassam, szükségesnek tartom azt, hogy röviden, dióhéjban ismertessem a véderőj avaslatokkal szemben folytatott kilencz esztendős küzdelmet. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a szélsóbaloldalon. Elnök csenget.) Köztudomású dolog, hogy az első küzdelem akkor indult meg, a mikor Széll Kálmán ministerelnöksége idejében benyujtatott az ujonczlétszám felemelésére irányuló javaslat. (Zaj a jobboldalon. Halljuk I Halljuk ! a szélsóbaloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem a t. házat, méltóztassék csendben meghallgatni a szónokot. Egry Béla : E javaslat ellen, daczára annak, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebb vér- és pénzáldozatot követelt a nemzettől, mint a milyent követel a jelenlegi javaslat, (Igaz ! ügy van ! a balés a szélsóbaloldalon.) az akkor még egységes függetlenségi párt fölvette a küzdelmet, nemzeti ellenállást fejtett ki, követelvén a nemzeti engedmények megadását a vér- és pénzáldozatokkal szemben, különösen követelte a magyar nyelvnek a hadsereg magyar részében való érvényesülését. (Igaz ! ügy van ! a szélsóbaloldalon.) Követelte a magyar vezényleti és vezérleti nyelvnek megadását, (Ügy van! a szélsóbaloldalon.) a czimer- és jelvénykérdés megoldását is. Nemzeti engedmények Bécsben nem engedélyeztetvén, természetes és logikus következménye volt ennek az, hogy a törvényjavaslat megbukott, és ezzel együtt a SzéU-kormány is megbukott. Következett utána gróf Tisza István kormányvállalása, a ki egyenesen a már korábban a kilenczes bizottság által kidolgozott programm alapján vállalta a kormányzást, a mely vállalkozással szemben, különös tekintettel arra, hogy e kilenczes bizottsági programm egyik pontja a magyar vezény7