Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-357

357. országos ülés 1912 márczius 5-én, kedden. 31Ö Ezt az eljárást követte az elnök ur a szombati ülésen is és én csodálkozom azon, hogy a t. elnök ur és a t. többség ezen eljárástól most elállottak. Ezt a frontváltozást én annak kívánom betudni, bogy a t. többség meggondolta a dolgot; nem tett ugy, mint gróf Tisza István mondotta annak idején, hogy meggondolás nélkül meg kell szavazni a véderő javaslatokat, hanem, meggondolták a dolgot és ők maguk sem kivánják többé a véderő javaslatoknak napirendre való felvételét. (Mozgás a jobboldalon.) Molnár Béla: Mi nem Bécsből kapjuk a súgásokat! Egry Béla: Mert ha nem igy állana a dolog és ha az elnök ur szombati álláspontja volna a helyes, akkor mi történnék ? Az történnék, hogy a házszabályok 196. §-ának utolsó pontja értelmében, a mely azt mondja, hogy ; »a jegyzőkönyv hitelesitéséhez legfeljebb négy szónok szólhat, és a ház a jegyzőkönyv hitelesítése és az esetleg tett módosítások felett egyszerű szavazással dönt«. Ha az urak nem változtatták volna meg véleményüket, hozzájárulnának módositványunkhoz és akkor az elnök ur feltehetné először a jegyzőkönyv eredeti szövegét szavazásra, azután sorba a beadott módosításokat és ha az urak hozzájárulnának a módosításokhoz, akkor nem kellene itt óraszámra vitatkozni és meggyőző érvekkel előáUani, hogy az uraknak az ellenkező álláspont helyességét bebizonyítsuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kétségtelen dolog, hogy nem mi obstruálunk ebben a jegyzőkönyvhitelesitési kérdésben, hanem a mélyen tisztelt elnök ur és a többség, mert ők adnak nekünk erre módot és alkalmat, és az évtizedes gyakorlattal és a mostani elnök ur által a szombati ülésen követett gyakorlattól eltérőleg egészen más irányzatot akarnak behozni, (ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Gondolom, hogy miért. Azt hiszik a túloldalon ülő képviselőtársaim, hogy bennünket ezen kifárasztási manőverrel tényleg ki fognak fárasztani. Holló Lajos: Előbb az izolálási teóriát alkalmazták ! Egry Béla: De ne méltóztassanak magukat ebbe az illúzióba ringatni, mert mi hűségesen ki fogunk tartam álláspontunk mellett és ha el is fáradunk, ujabb erőt fogunk gyűjteni, hogy a küzdelmet tovább folytassuk. Arra kérem a t. elnök urat, ne adjon módot és alkalmat az obstrukczióra, hanem kövesse az egyedül helyes gyakorlatot és tegye fel először a jegyzőkönyv eredeti szövegét, azután a módosításokat szavazásra. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hozzájárulok Ábrahám Dezső t. barátom módositványához. Beszkid Antal jegyző : Bikádi Antal. Bikádi Antal: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A kérdés feltevésére vonatkozólag, mint egyáltalában minden eljárásra nézve a házszabályok a legliberálisabban alkalmazandók, legalább eddig azt tapasztaltuk, hogy elnökeink mindig ilyen felfogással gyakorolták az elnöki jogokat, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A házszabályoknak minden egyes szigorított alkalmazása tulajdonképen jogelkobzást jelent, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert a szigorított házszabályalkalmazással azt czélozzák, hogy az eddig a házszabályok alapján gyakorolt jogok a házszabályok szigorított alkalmazása mellett ne legyenek gyakorolhatók, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Egy hang (jobbfelöl) : Korlátoztatik ! Ábrahám Dezső: Ilyen nincs is, szigorított házszabály ! Bikádi Antal : Andrássy Gyula t. képviselőtársam múltkori beszédében . . . Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a kérdés feltevéséhez szólani. Bikádi Antal : Ez tisztán arra vonatkozik ; egy pár szóval meg akarom indokolni álláspontomat. Elnök: Ismételten kérem a képviselő urat, tessék a kérdés feltevéséhez szólni. (Helyeslés jobb felöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bikádi Antal: Andrássy Gyula t. képviselőtársam legutóbbi felszólalásában arról győzött meg bennünket, mint az ideiglenes béke szerzője, hogy itt a parlamentet az a veszély fenyegette, hogy a többség . . . Elnök (csenget) : Kérem, ez nem vonatkozik a kérdés feltevésére. Tessék erre áttérni. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bikádi Antal: Mindjárt áttérek. Elnök : Nem mindjárt, hanem azonnal ! Bikádi Antal : A mint emiitettem is, a házszabályoknak minden szigorított alkalmazása jogkobzást jelent és épen azért eddig mindig az volt a szokás a házszabályok rendes és liberális értelmezése mellett, hogy a házszabályok rendelkezései szerint mindegyik kérdést külön-külön tegyük fel szavazásra. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A házszabályok 234. §-a megmondja, hogy milyen sorrendben teendők fel az egyes kérdések. Minden kumulatív feltevése a kérdéseknek jogfosztást foglal magában, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) a megnyiben megfosztja az illetőt attól, hogy akaratát, nézetét nyilváníthassa, (ügy van ! a széhőbaloldalon.) Én nem osztom Vertán t. képviselőtársamnak azon kérdését, hogy az elnök ur mondja meg, hogy mikép nyugtatja meg lelkiismeretét. Az elnök ur épen olyan jól tudja, mint mi mindnyájan, hogy hogy kellene ebben a kérdésben eljárnia, hogy lelkiismerete megnyugtatást találjon a kérdés megoldásánál. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbahldalon. Mozgás jobbfelől.) Azután meg ilyen jogkobzás nem is vezet czélhoz, mert a mióta mi itt épen a kérdés feltevésével foglalkozunk, azóta régen leszavazhattunk volna mindazon indítványok felett, a melyeket itt képviselőtársaim előterjesztettek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A házszabályok ezen vitatásától pedig sohasem fogunk elállani és minden egyes ülésben újra és újra el fogjuk ezeket