Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-356

29Ö 356. országos ülés 1912 márczius h-én, hétfőn. pótlásokat, ez megint lehetetlenség, (ügy van a szélsőbaloldalon.) Ennek folytán, ka szabad a kérdés meritumát megállapítanom, a dolog igy áll. Ha vannak módosítások, a melyek szembenállanak a jegyzőkönyv tartalmával, az esetben a mélyen t. elnök ur.csak ugy járhat el helyesen, ha először a módosításokkal szemben felteszi a kérdést a jegyzőkönyv eredeti tartalmára, és akkor a ház határoz a felett, hogy a módosításokkal szemben elfogadja-e az eredeti szöveget, avagy pedig a benyújtott módosításokkal. Ha ezen a szavazáson a ház túlesett, avagy, ha — mint az a jelen eset — a jegyzőkönyv szövegével szemben semmiféle módosítás nincs, a mikor tehát kérdés tárgya sem lehet az, hogy a jegyzőr könyvnek eredetileg előterjesztett szövegéhez mindnyájan hozzájárulunk, akkor a táncskozásnak ezen eredményeként már adva van az a helyzet, hogy az elnök ur köteles kijelenteni, hogy miután a jegyzőkönyv eredeti tartalmával szemben senki részéről kifogás nem tétetett, a jegyzőkönyv ezen tartalma magállapitottnak nyilvánittatik. Most következik a második kérdés, t. képviselőház, vájjon — az adott esetről szólok, mert nincs más módosítás — a pótlások tekintetében kivánja-e a képviselőház egyik vagy másik pótlásnak a jegyzőkönyvbe való felvételét, igen vagy nem. És itt van tévedésben a mólyen t. elnök ur. Mert a felől semmi kétség sem lehet, hogy igenis a ház határoz, csakhogy a házhatározat létre jőve telénél a többség csak az emanácziónak, a megnyilatkozásnak a módja. De, t. képviselőház, a házhoz tartozunk szerencsétlenül mi is, (Derültség a jobboldalon.) a kik részesülhetünk abban a szerencsében, hogy mi is a többséggel szavazhatunk egyik vagy másik módosítás tekintetében, példának okáért Molnár János t. képviselőtársam azon szerencsés helyzetben lesz ma hogy az első kérdés tekintetében ő is a többséggel lesz. Én csak azért konstatálom ezt, hogy megállapítsam, hogy minden képviselőnak nyilatkozási és szavazási jogát biztosítani kell ahhoz, hogy a ház • maga megnyilatkozhassék. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez van a házszabályok 225. §-ában alkotmánj^szerüleg akként biztosítva, hogy a kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy minden képviselő igennel vagy nemmel szavazhasson. Ha az elnök ur azt az eljárást akarja követni, hogy ő a kérdést a szavazásra ugy teszi fel, hogy az összes pótlási indítványokat szembehelyezi a jegyzőkönyv tartalmával . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a helyes !.) Azokat nem lehet szembehelyezni, mert az olyan házszabálysértés, hogy annál nagyobbat elkövetni már nem is lehet, (ügy van ! a szélsőbaloldalon. Derültség jobbfelől.) Mert mit jelent az ? Ez, különösen az adott esetben, mikor egy szervezett többségről van tudomásunk, a mely minden körülmények között az elnöki előterjesztések mellett fog szavazni, elkonfiskálása annak, hogy a képviselő indítványt tehessen . . . (Zaj a jobboldalon.) Liptai Béla : Szavaztunk mi az elnök ellen is !; Bakonyi Samu: Majd beszélünk arról is, az még nincs elintézve. Polónyi Géza: Az elnök urnak nincs joga egy képviselő által tett indítványt másként értelmezni, mint a hogy azt a képviselő megtette. Ha én mint képviselő kijelentem, t. elnök ur, hogy én indítványomat nem a jegyzőkönyvvel szemben tettem, akkor az elnök urnak nincsen joga a kérdést ugy feltenni, mintha indítványom a jegyzőköm^vvel szemben tétetett volna, mert az meghamisítása lenne az inditványozási jognak. Most már ezen premisszák után, miután az elnök ur lesz oly szives tudomásul venni, hogy a ház nemcsak a most szervezett politikai többségből, hanem a maga egészéből áll és a politikai pártok szerint alakult kisebbség is a házhoz tartozik, és ennek folytán minden képviselőnek lehetővé kell tenni, hogy a szavazásban részt vegyen, mert a képviselő alkotmányos joga máskép nem gyakorolható, ezért a kérdés föltételének nézetem szerint a következőkép kell történni : Először is állapítsa meg az elnök ur az elnöki székből, hogy miután a jegyzőkönyv tartalma tekintetében kifogás senki részéről nem tétetett, az megállapítottnak tekintetik. Azután következik a kérdés föltétele arra nézve, hogy a tett pótlások közé melyiket akarja a ház a jegyzőkönyvbe beiktatni, hogy azután mindenki a külön-külön feltett kérdések mindegyikére lelkiismeretes meggyőződése szerint szavazhasson. Ha pedig az elnök ur ezt nem teszi, hangsúlyozva mondom, igenis, azon meggyőződésben leszek én is és az hiszem sokan, hogy az elnök ur igenis megsértette a házszabályokat, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nemcsak azért, mert az eddigi preczedensek ellenére cselekedett, de azért is, mert lehetetlenné tette azt,- hogy igen-nel vagy nem-mel akárki közülünk szavazhasson. Ha ez nem czélja az elnök.urnak, akkor méltóztassék a kérdést ugy feltenni, hogy annak alapján a jegyzőkönyv hitelesíthető legyen. Igen természetes, hogy ha azután a javaslatba hozott pótlások felett a ház határozott, annak végső konkluzuma az, hogy az elnök ur a jegyzőkögyvet véglegesen hitelesítettnek jelenti ki, és pedig, ha a ház valamelyik pótlást elfogadja, akkor azzal a pótlással, ha pedig valamennyit elutasítja, akkor pótlás nélkül eredeti szövegében. De minket attól megfosztani, hogy mi a jegyzőkönyvhöz megfelelő ^pótlásokat hozzunk javaslatba, semmiféle elnöki hatalomnak joga nincsen, mert ez durva házszabálysértés volna, (Igaz I Ugy van! a szclsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : A képviselő urnak direkt felhívására a házszabályok értelmezéséhez kívánok néhány szót szólni. A képviselő ur azzal kezdte beszédét, hogy be fogja igazolni' a házszabályok alapján, hogy azon szavazási mód, a melyet én javasoltam, házszabálysértést tartalmaz. A legnagyobb figyelemmel kisértem a képviselő ur fejtegetését és.most'bátorkodom arra vonatkozólag megjegyzéseimet megtenni, \ ;.'. •\ "Kezdeni fogom az elején.. A mai ülés kezdetén