Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-355

2?á 355. országos ülés 1912 márczius 2-án, szombaton. ráz be semmit, a mi nincs azokban a házszabályokban, és azokat semmi körülmények között megsérteni nem fogja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ezt a lényeget akartam én tudomására hozni t. barátomnak. Hallom privát utón, hogy ő azt mondja, hogy én ezt ugy tettem, hogy a Berzeviczy rendszeréhez fog ragaszkodni. Justh Gyula: Igen! Gr. Andrássy Gyula: Kérem, ha Justh azt mondja, hogy igen, magától értetődik, hogy én ezt elfogadom. Nem vonom kétségbe, hogy igy mondtam. De kérem, én ezzel mást nem akartam jelölni, mint azt, a mit ma is teszek, hogy mivel Berzeviczy becsületesen, jóhiszeműen, lelkiismeretesen alkalmazta a házszabályt, (Helyeslés.) hát ugyanebben a szellemben, ugyanabban az irányban fogja az uj elnök is a házszabályt alkalmazni. (Helyeslés.) Hogy ez a kötelezettség odáig nem mehet, hony mindenben, aprólékosságokban is, minden részletben ugyanazt tegye, amit Berzeviczy, azt bizonyitja az, hogy akkor mindjárt hozzátettem, amire azután pozitív emlékszem és emlékezni fognak az urak is, hogy csak egy eset van (Igaz ! így van! a szélsőbal-oldalon.) a hol ő jelzi, hogy nem fog ugy eljárni, mint Berzeviczy, és pedig a ez az eset a kérvényeknél van. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez volt a megállapodás. Ezzel azonban nem fejeződtek be a tárgyalások. A béke létrejött, az elnök ur megválasztatott, és ő itt egybeszédet tartott, mely nagy fokú aggodalmat keltett az ellenzéknél. Tudtommal itt mindjárt tartottak egy értekezletet, melyben kifogásolták a mondottakat. Akkor a is már azt mondták, hogy ellentétben van, a mit ő előbb igért, azzal, a mit a házban kijelentett. Az értekezlet eredménye az lett, hogy megbizta a vezérférfiakat, lépjenek érintkezésbe az elnökkel és kérjenek tőle felvilágosítást. Ez megtörtént. Justh Gyula t. barátom, Kossuth Ferencz, Rakovszky István, Károlyi Mihály t. barátaim és én magam jelen voltunk ott, megbeszéltük az egész dolgot, és ennek a megbeszélésnek az eredménye az volt, hogy ezek az urak papirra vetették az értelmét a megállapodásnak. Ezt Justh Gyula t. barátom maga aláirta és az biztosan ma is birtokában van. Justh Gyula : Itt van! Gr. Andrássy Gyula: Ezen nyilatkozat nincs birtokomban, mert bár aláirtam, de nem kértem példányt,, mert nem. szeretek ilyen dolgokban Írásokat urak között. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Lovászy Márton : Nem is tudják, minek tapsolnak. (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: Nemkivántampéldányt belőle, de mindenesetre jó, hogy megvan, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Nagyon jó!) mert most világosan látni lehet azt, hogy mi volt a lényege a megállapodásnak, a melyet én közvetítettem. Ebben az Írásban, emlékem szerint, az van, hogy a felmerült eset következtében konverzáczió folyt, s abból meggyőződtek arról, hogy Návay Lajos, hivatkozva múltjára, hivatkozva alelnöki preczedenseire, kijelentette, hogy a legszigorúbban fogja a házszabályokat betartani és azoktól semmi körülmények között eltérni nem fog. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Itt azután szóba jött, emlékem szerint, épen az, hogy vájjon Berzeviczy Albert volt elnök ur preczedenseihez minden tekintetben kell-e ragaszkodnia. Návay Lajos itt azt mondta, hogy ő nem kötheti magát egy más embernek minden tényéhez, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) de ő ugyanabban a szellemben, ugyanazon becsületes, jóhiszemű magyarázat mellett akarja kezelni a házszabályokat. (Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Ezt kérjük számon az elnök úrtól ! Csuha István : Ez a Berzeviczy szelleme ? (Felkiáltások a jobboldalon : Ez !) Gr. Andrássy Gyula: És ő külön rámutatott arra ismételten, hogy például a kérvények tekintetében máris jeleznie kell, hogy más eljárást fog követni. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ez az, a mit én a dologról tudok. Annak, hogy Návay Lajos t. barátomnak elnöki eljárása megegyezett-e evvel vagy sem, nem én vagyok a birája, hanem birája az egész képviselőház. Én a magam részéről csak annyit mondhatok, hogy nagyon sajnálom ugyan, hogy olyan magyarázatokkal, a melyek még nem voltak teljesen elfogadottak, itt módot és okot adott arra, hogy ilyen kérdések felvéttessenek, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ahá I) a mit én mindig sajnálok s nem tartok a dolog közérdekében lévőnek ; de kérem, én azt látom, hogy ő legjobb hite, legjobb lelkiismerete szerint akarja alkalmazni a házszabályokat, minden egyes mondatért helytáll, mindegyiknek igazát be akarja bizonyítani. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Akarja! Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Azt tartom, hogy annak a kötelességnek, a melyet velem szemben elvállalt, eleget tett. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Justh Gyula: T. ház! Személyes megtámadtatás czimén kívánok hozzászólni ehhez a kérdéshez. (Mozgás és zaj a jobb- és a baloldalon. Halljuk ! Halljuk!) Nagyban és egészben gróf Andrássy Gyula t. barátom előadása megfelel a tényeknek. (Felkiáltások a jobboldalon: Azt tudjuk! Zaj. Halljuk I Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Justh Gyula : Mégis bizonyos nüanszok vannak az ő felfogása és a megtörtént dolgok között. Én is ott kezdem, a hol ő kezdette. A dátum most meUékes. Én igazán nem emlékezem, hányadikán volt, de november elején megjelent gróf Andrássy Gyula a függetlenségi pártkörben s ott előbb énvelem, azután elnöktársaimmal együtt, mindhármunk előtt felvetette a kérdést, hogy a