Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-353
212 353. országos ülés 1912 február 29-én, csütörtökön. ur a következő indítványt tette (olvassa) : »T. képviselőház ! Minthogy a" XVIII., XIX., XX. és XXI. ozikkek a vámilletékeknek a szedéséről szólnak és csupán csak arról intézkednek, hogy ezek a vámok mikép szedessenek és mikép legyenek elszámolandók, indítványozom, hogy ezen négy szakasz együttesen tárgyaltassék«. Az elnök — azt hiszem, én elnököltem — erre azt mondotta (olvassa) : »Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni az előadó ur javaslatához ?« Erre nagy lárma volt a horvátok padjain, a ház azonban az előadó javaslata értelmében döntött, még pedig egyes kifejezésekkel és közbekiáltásokkal kisérve. Mikor azután több felszólalás után az előadó is szólt és senki sem volt feljegyezve, az elnök a következőket mondotta (olvassa) : »Következik a határozathozatal. Én a kérdést akként akarom feltenni, hogy ha a ház hozzájárul, hogy miután elleninditvány nem tétetett, a kérdés akként fog szólni, elfogadja-e a ház az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslatot 18., 19., 20. és 21. czikkeit, igen vagy nem ? Igen! Nem!« Miután húsz képviselő névszerinti szavazást kért s ugyancsak húsz képviselő a névszerinti szavazásnak holnapra való halasztását, a házszabályok értelmében azt elrendeltem és a szavazást a 18., 19., 20. és 21. czikkek felett névszerint és együttesen a legközelebbi ülésre tűztem ki. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De nem kérték különkülön I) ^En csak azt akarom ezzel kimutatni, hogy én nem vagyok hűtlen önmagamhoz, a mikor most is elfogadok olyan inditványt, a milyent akkor Hoitsy Pál előterjesztett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azonban, ugy látszik, a tárgyalások még mindig nem mentek elég gyorsan, mert felkelt Ság Manó képviselő és azt mondta : a 23., 24. és 25.- czikkek végrehajtási intézkedéseket tartalmaznak, ezek összetartozók, indítványozom, hogy mind a három czikk együtt tárgyaltassék. Erre az elnök megkérdezte : méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni ? S bár a horvát képviselők, kik nem birták elég jól a magyar nyelvet, mégis nagyon is tiltakoztak és felszólaltak ellene, a ház ekként döntött, s azután következett a névszerinti szavazás a 23., 24. és 25. czikk felett és az eredmény kihirdettetett. Én nem azt mondom, hogy rossz volt ez a preczedens, csak állítom, hogy volt ilyen preczedens, (Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Lesz sok uj preczedens I) Ez az akkori obstrukczió háttérbe szorítása kedvéért akkor simán és csendben ment, csak az volt a különbség, hogy a látkép volt más és mások voltak a nézők. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Eitner Zsigmond: Hivatkozzék csak Perczelre, az okosabban csinálta! Elnök: Ezt nem lehet személyeskedéssel elintézni, ez vagy házszabályszerü, vagy nem. Én felkérem a képviselő urakat, méltóztassanak ráutalni, melyik paragrafusa a házszabálynak rendeli azt impliczite, hogy olyan indítvány, mely sem a kérdés lényegét, sem a szavazás módját nem érinti, mert csak egy elintézési módot tartalmaz a konkrét kérdésben . . . Justh Gyula: A 125. § ! Elnök: A házszabályok 125. §-a azt mondja, hogy a tanácskozás tárgyának előkészítése osztályokban történik. Justh Gyula: A 225. § ! Elnök: A 225. §. igy szól: »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel, vagy nemmel felelhessen.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : No hát!) Lovászy Márton : öt kérdésre hogy lehet egyszerre az egyikre igennel, a másikra nemmel felelni! (Zaj.) Elnök: Szabad kérem felolvasni a szakaszt ? (Halljuk I Halljuk I) »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhesen.<< (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mindegyikre !) Hiszen épen azt keresem, hol van az a bizonyos rendelkezés. A szakasz továbbá azt mondja : »Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, részeire osztható.« (Zaj a szélsóbaloldalon.) Csendet kérek! Ugyebár ugy kell feltennem a kérdést, hogy igennel vagy nemmel lehessen felelni ? Lovászy Márton : Mindenki, tehát az is, a ki az egyiknek meg akarja adni, a másiknak nem. (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon helyesen tetszik értelmezni ezt a házszabályt, hogy ugy kell feltenni a kérdést, hogy mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Tehát akkor megérthetjük egymást. Már most Kenedi Géza képviselő ur indítványának házszabályellenességi próbája abban áll, vájjon lehet-e felette igennel vagy nemmel szavazni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy pedig kizárom-e az igennel vagy nemmel való szavazást a másik irányban. Nézzük az inditványt. Kovács Gyula: Nem az indítványt,hanem a kérvényeket. (Nagy zaj.) Elnök : így szól az indítvány : Adassék meg a szabadság valamennyi szabadságkérő képviselő urnak. Lovászy Márton : Erre nem tudok válaszolni. > (Nagy zaj és derültség jobbfelől.) Nagy Sándor : Akkoríhagyd ott Zentát. (Zaj.) Eitner Zsigmond: Ez hiábavaló bujkáíódás, elnök ur ! Ez nem lehet! Nem ér czélt vele ! Vagy legyen igazi Perczel, vagy ne perczeleskedjék. (Nagy zaj.) Elnök: Felteszem tehát a kérdést az inditványra. (Nagy zaj és jelkiáltások a szélsőbaloldalon : Hozzá, akarunk még szólni!) Erre azt mondja Lovászy Márton t. képviselő ur, hogy nem tud igennel vagy nemmel szavazni. Őszintén szólva, ezt nem tudom megérteni, mert az indítvány egészen világos. Az indítvány azt •mondja: adja meg a ház a kért szabadságidőt