Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-353

212 353. országos ülés 1912 február 29-én, csütörtökön. ur a következő indítványt tette (olvassa) : »T. kép­viselőház ! Minthogy a" XVIII., XIX., XX. és XXI. ozikkek a vámilletékeknek a szedéséről szól­nak és csupán csak arról intézkednek, hogy ezek a vámok mikép szedessenek és mikép legyenek el­számolandók, indítványozom, hogy ezen négy sza­kasz együttesen tárgyaltassék«. Az elnök — azt hiszem, én elnököltem — erre azt mondotta (olvassa) : »Elnök : Méltóztat­nak hozzájárulni az előadó ur javaslatához ?« Erre nagy lárma volt a horvátok padjain, a ház azonban az előadó javaslata értelmében döntött, még pedig egyes kifejezésekkel és közbekiáltások­kal kisérve. Mikor azután több felszólalás után az előadó is szólt és senki sem volt feljegyezve, az elnök a következőket mondotta (olvassa) : »Következik a határozathozatal. Én a kérdést akként akarom feltenni, hogy ha a ház hozzájárul, hogy miután elleninditvány nem tétetett, a kérdés akként fog szólni, elfogadja-e a ház az autonóm vámtari­fáról szóló törvényjavaslatot 18., 19., 20. és 21. czikkeit, igen vagy nem ? Igen! Nem!« Miután húsz képviselő névszerinti szavazást kért s ugyancsak húsz képviselő a névszerinti szava­zásnak holnapra való halasztását, a házszabályok értelmében azt elrendeltem és a szavazást a 18., 19., 20. és 21. czikkek felett névszerint és együt­tesen a legközelebbi ülésre tűztem ki. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De nem kérték különkülön I) ^En csak azt akarom ezzel kimutatni, hogy én nem vagyok hűtlen önmagamhoz, a mi­kor most is elfogadok olyan inditványt, a milyent akkor Hoitsy Pál előterjesztett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azonban, ugy látszik, a tárgyalások még mindig nem mentek elég gyorsan, mert felkelt Ság Manó képviselő és azt mondta : a 23., 24. és 25.- czikkek végrehajtási intézkedéseket tartal­maznak, ezek összetartozók, indítványozom, hogy mind a három czikk együtt tárgyaltassék. Erre az elnök megkérdezte : méltóztatnak-e ehhez hozzá­járulni ? S bár a horvát képviselők, kik nem birták elég jól a magyar nyelvet, mégis nagyon is tiltakoztak és felszólaltak ellene, a ház ekként döntött, s azután következett a névszerinti sza­vazás a 23., 24. és 25. czikk felett és az eredmény kihirdettetett. Én nem azt mondom, hogy rossz volt ez a preczedens, csak állítom, hogy volt ilyen precze­dens, (Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Lesz sok uj preczedens I) Ez az akkori obstrukczió hát­térbe szorítása kedvéért akkor simán és csendben ment, csak az volt a különbség, hogy a látkép volt más és mások voltak a nézők. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Eitner Zsigmond: Hivatkozzék csak Per­czelre, az okosabban csinálta! Elnök: Ezt nem lehet személyeskedéssel el­intézni, ez vagy házszabályszerü, vagy nem. Én felkérem a képviselő urakat, méltóztassanak rá­utalni, melyik paragrafusa a házszabálynak ren­deli azt impliczite, hogy olyan indítvány, mely sem a kérdés lényegét, sem a szavazás módját nem érinti, mert csak egy elintézési módot tar­talmaz a konkrét kérdésben . . . Justh Gyula: A 125. § ! Elnök: A házszabályok 125. §-a azt mondja, hogy a tanácskozás tárgyának előkészítése osz­tályokban történik. Justh Gyula: A 225. § ! Elnök: A 225. §. igy szól: »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel, vagy nemmel felelhessen.« (Felkiáltások a szélső­baloldalon : No hát!) Lovászy Márton : öt kérdésre hogy lehet egyszerre az egyikre igennel, a másikra nemmel felelni! (Zaj.) Elnök: Szabad kérem felolvasni a szakaszt ? (Halljuk I Halljuk I) »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhesen.<< (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mind­egyikre !) Hiszen épen azt keresem, hol van az a bi­zonyos rendelkezés. A szakasz továbbá azt mondja : »Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indít­vány több részből áll, részeire osztható.« (Zaj a szélsóbaloldalon.) Csendet kérek! Ugyebár ugy kell feltennem a kérdést, hogy igennel vagy nemmel lehessen felelni ? Lovászy Márton : Mindenki, tehát az is, a ki az egyiknek meg akarja adni, a másiknak nem. (Nagy zaj jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon helyesen tetszik értelmezni ezt a ház­szabályt, hogy ugy kell feltenni a kérdést, hogy mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Tehát akkor megérthetjük egymást. Már most Kenedi Géza képviselő ur indítványá­nak házszabályellenességi próbája abban áll, vájjon lehet-e felette igennel vagy nemmel szavazni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy pedig kizárom-e az igennel vagy nemmel való szavazást a másik irányban. Nézzük az inditványt. Kovács Gyula: Nem az indítványt,hanem a kérvényeket. (Nagy zaj.) Elnök : így szól az indítvány : Adassék meg a szabadság valamennyi szabadságkérő képviselő urnak. Lovászy Márton : Erre nem tudok válaszolni. > (Nagy zaj és derültség jobbfelől.) Nagy Sándor : Akkoríhagyd ott Zentát. (Zaj.) Eitner Zsigmond: Ez hiábavaló bujkáíódás, elnök ur ! Ez nem lehet! Nem ér czélt vele ! Vagy legyen igazi Perczel, vagy ne perczeleskedjék. (Nagy zaj.) Elnök: Felteszem tehát a kérdést az indit­ványra. (Nagy zaj és jelkiáltások a szélsőbal­oldalon : Hozzá, akarunk még szólni!) Erre azt mondja Lovászy Márton t. képviselő ur, hogy nem tud igennel vagy nemmel szavazni. Őszin­tén szólva, ezt nem tudom megérteni, mert az indítvány egészen világos. Az indítvány azt •mondja: adja meg a ház a kért szabadságidőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom