Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-353

353. országos ülés 1912 február 29-én, csütörtökön. 213 abban az alakban, a mint az kéretett. Ha a ház, ha a többség megadja, akár egyenként, akár összességben, akkor meg van adva a szabadság, ha nem adja meg, akkor nincs megadva. (Élénk helyeslés jobbjelöl. Zaj a szélsőbal-oldalon.) Ha a t. képviselő ur azt mondja, hogy egyiknek meg akarják adni, a másiknak nem, ez nem változtat a dolgon. Eitner Zsigmond : Itt nem konfiskálhatja a szavazási jogot. (Nagy zaj jobbfelöl.) Ezt nem lehet megvédeni. (Zaj.) Elnök : Ezt feltétlenül nem lehet megtámadni. (ügy van ! jobbfelóí.) Ha tehát most a képviselő urak nem adják meg az együttes szabadságot, akkor kifejezésre jut, hogy a ház többsége, — mert hiszen a többségről kell beszélni — a szabadságidő megadásának kérdésében külön-külön óhajt dönteni és akkor — ismétlem — külön-külön fogom feltenni a kérdést mindegyik kérelemre, azaz Eitner képviselő ur indítványát fogom szavazás alá bocsátani. (Élénk helyeslés és jelkiáltások jobbjelől: Szavazzunk ! Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek ! Hogy eljárásom házszabályszerüsége mindenesetre cum analógia támasztékot nyerjen, utalok a házszabályok 235. §-ára, a mely olyan esetekre vonatkozik, a midőn különböző pénzösszegekről szóló indítványokról kell határozni. Ezen szakaszban világosan ki van mondva, hogy a hol magasabb és kisebb összegű pénzajánlatokról van szó, ott előbb a legnagyobb, azután a nagyság sorrendjében következő összegekről kell dönteni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Itt nem pénzösszegekről, itt különálló egyénekről van szó. (Zaj.) Elnök: Én tehát kijelentem, hogy Kenedi Géza képviselő ur indítványát igenis minden tekintetben házszabályszerünek tartom és azt elutasítani semmiféle jogom nincs. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) A t. háznak sincs joga, hogy az indítványt a szavazás elől visszatartsa, hanem a kérdés fel fog tétetni. (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Felkiáltások: Szavazzunk! Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Várjunk még! Barabás Béla: T. képviselőház ! Az az idő sohasem vész el, a melyet a házszabályok magyarázására és értelmezésére fordítunk, (ügy van! a szélsőbaloldalon. Zaj és derültség jobbjelől.) mert jóllehet az igazságügyminister ur nem-mel integet a fejével, de rámutatok arra, hogy a házszabályok nemcsak akkor készülnek, mikor azokat csinálják, hanem évek hosszú gyakorlata alatt és azok alkalmazása közben is erősbödnek vagy esetleg gyengülnek rendelkezései. Minden képviselőnek elsősorban kötelessége, súlyt helyezni a házszabályokra, mert ma már arra a szomorú helyzetre jutottunk, hogy a házszabály az utolsó alkotmánybiztositék. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbjelől.) A mig indítványnak és elleninditványnak szembeállításáról van szó, addig nem is vitatkozom a házszabályokkal, de t. Kenedi barátunk indítványa tovább ment. ö evvel nem azt akarta tulaj donképen inditványozni, hogy érdemileg helyt adjanak ezeknek a szabadságkéréseknek, hanem ő el akarta kerülni a szavazást; indítványának tulaj donképeni czélja az volt, hogy a szavazás elkerültessék. Lovászy Márton : Kijátszása a házszabályoknak ! (Zaj jobbjelől. Elnök csenget.) Barabás Béla: Ez az ő indítványából kétségtelenül kitűnik, és kétségtelenül kitűnik az is, hogy ez egyik formája akart lenni a többség azon elhatározásának, hogy az obstrukcziót lehetőleg letörje. Ez azonban nem sikerült. Bs én bocsánatot kell, hogy kérjek az elnök úrtól, de ugy látszik, hogy ez a taktika, ez az eljárási mód az elnök úrral meg is lett beszélve. (Igaz ! ügy van ! a, szélsőbaloldalon. Zaj jobbról.) Abból következtetem ezt, hogy az elnök ur mindjárt schlagfértig volt és mindjárt múlt idők preczedenseit olvasta fel, (Zaj jobbjelől.) a melyekkel igyekezett álláspontját, a mely véletlenül harmóniában van a többség álláspontjával, menteni. Az, hogy több szakasz vagy több tárgy helyett együttesen szavazzunk, megtörténhetik ugy, a mint az elnök ur azt előterjesztette, mikor a ház ahhoz egyhangúlag hozzájárul (Zaj jobbról.) és az elén senki kifogást nem tesz. (Zaj jobbjelől.) Hiszen nekem lesz alkalmam a többséget meg is győzni. (Zaj.) Br. Podmaniczky Endre: Azt nem lehet! (Zaj. Derültség.) Lovászy Márton : Falrahányt borsó ! (Nagy Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház ! Barabás Béla : Mert méltóztassék ez egyszer eltekinteni attól, hogy lényeges vagy lényegtelen kérdés eldöntéséről van-e szó, mert igazán, mikor a házszabályokat akarjuk alkalmazni, akkor ez nem numerái. Mondjuk, hogy ez lényegtelen dolog és igazán nem esik nagy sérelem azzal, ha ezen kérdésben a többség szája ize szerint történik a döntés. De bocsánatot kérek, ebben egy nagyon veszedelmes irányzat veti előre árnyékát. (Igaz ! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Például a katonai javaslatnál is előállhat valaki, hogy nyolcz-tiz paragrafust egyszerre döntsünk el. (Ellenmondás és zaj jobbjelöl.) Igenis, mikor ilyen kísérletek történnek, bár jelentéktelen dologban, akkor hajlandóságot mutat a többség arra, hogy jelentékeny, alkotmányos, fontos kérdésekben is ugyanezen eljárást alkamazza. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Taps.) Nekem ez ellen tiltakoznom fkell. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) És én a Kenedi-félel inditványnak csak akkor fogom létalajyját megtalálni, ha ő lesz oly szíves mint jogász megmutatni a házszabályoknak azt a. paragrafusát, a melyre ő ezt az inditványát alapítja. Ő ezt nem fogja tudni megmutatni. A házszabályokat nem szabad megkerülni; ez a mi egyedüli alkotmánybiztositékunk. (Igaz! Ugy