Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-353
353. országos ülés 1912 február 29-én, csütörtökön. 211 datni, hogy külön-külön állapittassék meg minden i képviselőre a szabadságidő engedélyezése. Ha ezt előbb teszem fel, akkor ez által implicite és közvetve visszautasítottuk volna Kenedi Géza képviselő ur indítványát. (Zaj.) Most vegyük a másik esetet, kogy felteszem Kenedi Géza indítványát szavazásra, és megkérdem a házat az iránt, hogy megadja-e a szabadságot ezeknek a képviselő uraknak és pedig összevonva mindnyájuknak együttesen, a mi kijelentem, hogy az eddigi rendes prakszisnak meg is felel. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Soha! Elnök ." Tegyük fel, hogy a ház ezt nem fogadja el és ezt az indítványt elutasította, akkor még mindig fennáll a másik indítvány, mert a mennyiben a ház nem fogadja el Kenedi képviselő ur indítványát, még fennáll Eitner képviselő uré, és akkor természetesen külön-külön fel fogom tenni a kérdést, mert világért sem kívánatos az, hogy a képviselő urak egyike vagy másika azért essék el szavazási jogától, mert a ház mindegyiknek nem akarja megadni a távozási engedélyt. Már most kérdem, hogy ha megadja a ház az engedélyt mindegyiknek, akkor kin történik sérelem ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Történik a képviselő urakon 1 (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Igen!) Kérem, tessék csendben maradni, mindenre ki fogok terjeszkedni. A képviselő urak tehát megkapták a szabadságot, a távozási engedélyt, a hogy kérték. Történik valami sérelem a ház ellenében ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A házszabályok ellenében !) Nem. mert a ház határozott, s midőn kijelentette egyszerű szavazással, hogy a szabadságot megadja, kifejezte, hogy az indítványhoz hozzájárul és a szabadságot igy akarja megadni. Ha nem fogadná el a ház, ismétlem, felteszem külön-külön egyenként a kérdést. őszintén szólva tehát, nem látom, hogy min történt volna itt sérelem, A házszabályok megsértése mindenesetre gátló akadályt képezne, mert a mennyiben a házszabályokba ütköznék az indítvány, mint előre kijelentettem, nem fogom reá a kérdést feltenni. A házszabályokban azonban erre vonatkozólag sehol sem látok utasítást. Preczedencziák sem szólnak e mellett. A preczedens az, hogy normális körülménjrek között együttes előterjesztésre, együttes határozat-hozatal történt. (Ugy van ! a jobboldalon.) De menjünk egy fokkal tovább. Megengedem azt, hogy a képviselő urak kívánták a szavazásnak külön-külön feltevését, s azt méltóztattak mondani, hogy az eddigi praxis is ez. Azt hiszem, a nyári gyakorlatra alludáltak, a mikor a szavazások tényleg külön-külön történtek. Erre vonatkozólag azt kell megjegyeznem, hogy mai előterjesztésemben némi kis változás volt, a mennyiben nyáron az elnökök — én is ugy tettem — azt javasolták a háznak, hogy adja meg a szabadságot. Az előterjesztés tehát akkor javaslat alakjában történt s akkor mindig felállott a képviselő urak egyike vagy másika, a ki épen nagyon érdeklődött a » szabadságkérések iránt, (Derültség a, jobboldalon.) és kérték a szavazásnak külön-külön feltételét. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ez teljesen házszabályszerü volt, a túlsó oldalról azonban soha elleninditvány nem tétetett egyetlen egy esetben sem. (Mozgás és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Ezt nem lehet megczáfolni. (Zaj.) Egyetlen egy esetben sem volt elleninditvány. (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. Méltóztassanak meghallgatni ; ez kötelessége is a képviselő uraknak. Ismétlem, akár haragszik a t. képviselő ur, akár nem, (Derültség a jobboldalon.) a nyáron semmiféle elleninditvány ilyen esetben nem történt. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék egyetlenegy ilyen esetet megmutatni. Ugy történt a dolog, hogy az elnök nemine contradicente feltette a kérdést és külön-külön szavaztatott. (Zaj.) Most változtattam a dolgon és ezzel talán nagy vétket követtem el az eddigi gyakorlaton. Most az történt, hogy szorosan a házszabályt alkalmaztam ugy, hogy nem tettem javaslatot, hanem a kérés elintézését a háztól tettem függővé, én tehát nem javasoltam azt, hogy a szabadságok megadassanak, hanem a házra bíztam. (Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar (közbeszól). Elnök : Hol van az megmondva ? (Felkiatások a szélsőbaloldalon : A házszabályban !) . Ha a képviselő urak bármelyike nekem megmutatja a házszabályoknak akármelyik szakaszát, a mely kimondja, hogy az elnöknek kötelessége olyan indítványt visszautasítani, a mely a szavazás mikéntjére vonatkozik, a nélkül, hogy a ház szabad elhatározását bármi tekintetben korlátozná, mondom, ha megmutat olyan szakaszt, a melyben az elnök e tekintetben bizonyos módhoz van kötve, akkor meg fogok hajolni és ki fogom jelenteni, hogy az illető indítványt visszautasítom. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. ) Én őszintén szólva, nem találtam ilyen szakaszt. (Helyeslés a jobboldalon.) A preczedencziákra, az én eddigi gyakorlatomra méltóztattak hivatkozni. Én kijelentettem, hogy szorosan fogok ragaszkodni eddigi alelnöki gyakorlatomhoz. Bátorkodom a t. háznak egy preczedenst a magam alelnöki gyakorlatából felemlíteni. 1907 deczember 10-én történt, egy fontos javaslat tárgyalásánál. Mert azt hiszem, fontosabb egy czikkekből álló törvényjavaslat, mint egy szabadságkérés, a melynek elintézése hasznos lehet bizonyos szempontból, de az irányadó szempontok tekintetében meglehetősen irreleváns. Akkor egy szavazásról vagy több szavazásról v( lt szó, a képviselő urak pedig tudják, hogy mit jelent a szavazásnál az, ha egyszerre több czikkre szavaznak, tudják, hogy ezzel hány zárszó, hány szavazás lehetősége esik el. Legyen szabad tehát hivatkoznom arra a preozedensre, a mely 1907 deczember 10-én történt, midőn az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk és midőn a t. függetlenségi pártnak egyik illusztris tagja, Hoitsy Pál előadó 27*
