Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.
Ülésnapok - 1910-352
352. országos ülés 1912 február 28-án, szerdán. 191 a ki benne halad az áramlatban, az nem érzi azt, és mi is egy szenvedélynek, pártellentéteknek hatása alatt nem látjuk meg a lényeget, nem látjuk meg a házszabályokban érintett nagy nemzeti érdekeket. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És miután e dolog egy történelmi momentum, egy történelmi példával válaszolok rá. (Zaj. Elnök csenget.) Mikor a korkiriabehek a mellitaiakhoz intéztek levelet.. . (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk^! a szélsőbaloldalon. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelől: No ez már igazán nem házszabály !) Türelmetlenséggel nem lehet engem megzavarni, én a házszabályok jogát védem. (Nagy zaj.) Ismétlem, a mikor a korkiriaiak a mellitaiakhoz levelet irtak, hogy ne háborgassák őket jogos birtokukban, mert ez nekik természetes joguk, akkor azt irták a hatalmasabb és erősebb mellitaiak : Mi megvetjük a jogot, önök ezen az állásponton állanak, (Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon.) mi pedig egyetlen alkotmánybiztositékunkat életünkkel is megvédjük. (Elénk helyeslés éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök (ismételten csenget) : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Ha nem is oly ékesszólóan, mint az előttem szólt t. képviselő ur tette, mégis engedjék meg, hogy a házszabályok helyes interpretálására hivatkozzam. Azok, a miket a t. képviselő ur fejtegetésében előadott és a mit Holló Lajos és gróf Batthyány Tivadar, képviselő urak előadtak, megáUnának, ha tényleg bármilyen tekintetben formailag, vagy lényegileg a házszabályokat megsértettem volna. (Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Megsértette! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nekem igenis kötelességem ebben a nehéz helyzetben, hogy a házszabályok pontos megtartásával a ház tárgyalási rendjét lehetőleg biztosítsam. (Élénk, helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi is azt mondjuk I) Ez ott kezdődik, hogy a házszabályok rendelkezése ellenében, azok megsértésével a rend fentartását nem szabad megkísérelnem. Viszont azonban kötelességem, és ennek a kötelességnek meg is fogok felelni, hogy a házszabályok keretén belül azok formális kihasználásával én is (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Micsoda formális ? Jog! Jog!) felhasználjam mindazt, a mi a házszabályokban ki van fejezve. (Helyeslés jobbfelől.) Nekem is jogom van lehetőleg ellensulyozóan cselekedni azokkal a kisérletekkel szemben, a melyek arra törekednek, hogy a házszabályok formális alkalmazásával a tárgyalás lehetőségét megakadályozzák. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kijelentem, hogy ez teljesen függetlenül történik a jobb és baloldaltól. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Nekik is szabad obstruálni! Elnök: Mert akár tetszik hinni, akár nem tetszik, állithatom, hogy a mig ezen a helyen leszek, teljesen elfelejtem azt a köteléket, a mely engem pártszempontból valamely párthoz füz, szintúgy teljesen közömbösen állok azon ténynyel szemben, a melyet sajnálattal látok, hogy vannak a magyar képviselőházban, a kik az elnöknek azon intézkedéseit, melyek számításaiknak meg nem felelnek, eo ipso házszabályellenescknek tartják. (Nagy zaj a szélsőbaloldálon.) A képviselő ur azt mondta, hogy történelmi perczeket élünk. Én ugyan nem tartom azoknak, (Derültség jobbfelől.) mégis méltányos, (Folytonos zaj a, szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) hogy a történelem igazságosan Ítélkezhessek, meghallgatni a másik érdekelt felet is. (Helyeslés jobbfelől.) Ismételten kijelentem, hogy igenis, azokkal a kisérletekkel szemben, — ezt a szót szabad használnom — melyek hetek és hónapok óta folynak itt az u. n. technikai obstrukezió alkalmazásával a végből, hogy a ház normális vitatkozási rendje lehetőleg meggátoltassék, az elnöknek az alapszabályok értelmében—ahogy tetszett magát kifejezni Hock János képviselő urnak — szintén kötelessége a ház tárgyalási rendjét lehetőleg biztosítani. (Helyeslés jobbfelől. Nagy zaj és közbeszólások a szélsőbaloldálon.) Lovászy Márton képviselő urat rendreutasítom. Kötelessége az elnöknek nehéz állásában — ezt hozzáteszem — mindent elkövetni, hogy ezen feladatának megfelelhessen. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, engem nem ijesztenek meg. (Folytonos zaj a szélsőbaloldálon.) Térjünk át tehát a konkrét esetre. Ma reggel átadtak nekem öt szabadságidő engedélyezése iránti kérelmet, teljesen hasonló szöveggel. Ezek mind igy szólnak (olvassa) ; »Megrongált egészségem helyreállítása végett« . . . (Zaj jobbfelől.) Kérem, tessék meghallgatni! (Olvassa) : » . . . február 29-ótől márczius 15-ig bezárólag szabadságidő engedélyezését kérem a t. háztól. Tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen kérésemet a ház elé terjeszteni szíveskedj ék.« A ki magyarul tud, az »megrongált egészségi alatt csakis betegséget érthet. (Zaj.) Tessék meghallgatni tovább! A megrongált egészség helyreállítása nem más, mint gyógyulás, tehát betegség miatt való távollét. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő uraknak teljesen joguk van ehhez (Nagy zaj a szélsőbaloldálon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.), de többet tettek, mint kellett volna, mert daczára annak, hogy a megrongált egészség helyreállítása (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) gyógyulást igényel, mégis a háztól szabadságidő engedélyezését kérik. Nem akarom azt mondani, a mit Hock képviselő ur a beszédében, hogy a szabadságidő engedélyezése és maga a betegség is azért történt, hogy felette szavazhassunk, . . . (Derültség jobbfelől. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) . . . Sümegi Vilmos: Hogy a nemzet meggyógyulhasson ! (Zaj.) Elnök: ... hanem remélem, azért történt, hogy az illetők meggyógyulhassanak. A mi pedig