Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-350

3/JÖ. országos ülés 191% február %6-áú, hétfőn. 153 egyébként, ezt el keU ismerni, el kell ismerni azt, hogy ezen hadsereget be kell illeszteni a nemzeti életbe. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) De van még egy körülmény, t. i. az, hogy ezen hadsereg csak akkor teljesitheti szolgálatát a fegyverkezés és egyéb technikai berendezések terén, a melyek itt fontossággal birnak, csak akkor oldhatja meg feladatát, a mint azt kétségkívül a honvédelmi minister ur is elismerte, ha erkölcsi erők működnek ottan, erős erkölcsi tényezők, és ezek közé tartozik a nemzeti meggyőződés, a nemzeti szellemmel való átihletettség is. (Elénk helyeslés balfelől.) Hiszen a tömegeket és az egyeseket, a mikor életüket feláldozzák, abban a pillanatban mi heviti, mi erősítheti meg az ő kötelességtudásukat ? Csak az, hogy családjukért, a hazáért, országukért mentek a küzdelembe és nem idegen érdekekért. Ezek biztosítják azt az erkölcsi erőt, a mely a hadsereg elé szabott nehéz feladat teljesítését lehetővé teszi. (Elénk helyeslés balfelél.) Az eredmények, a melyeket e küzdelmekkel elértünk, abban is állanak, hogy az altiszti kérdés megoldást nyer. De vannak más eredmények is. A politikai élet szempontjából határozottan eredménynek tekintem, hogy az a párt, a mely az u. n. békét megkötötte és a mostani erősebb küzdelemben nem akar részt venni, erőteljesen helyezkedik a választói jog álláspontjára, a mi eddig nem jutott ugy kifejezésre, mint utóbb gróf Apponyi Albertnek is minden egyes felszólalásában, aki többször visszatér arra, hogy mielőbb meg kell alkotni az általános választói jogot és igy a maga tekintélyével is támogatja azt a törekvést, a melyet ez a párt képvisel és a mely e tekintetben nem elégszik meg az eddig hallott propozicziókkal. Végre is van elég házhatározat, a mely, mint biztosíték, be nem vált és igy a bizalmatlanság teljesen jogosult. Erősebb biztosítékokra van szükség. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Senkinek sem akarok szemrehányást tenni, hiszen én is tartoztam annak idején a koalicziós párthoz, de akkor egy egész ministeriumot küldtek ki abból a czélból, hogy a választói jogot megcsinálják és a tett tapasztalatok utján vájjon hogyan lehet megelégedni egy házhatározattal ? Ha a kormány részéről erősebb biztosítékok nyújtatnak, akkor ez mindenesetre egy előkészítő lépés volna arra, hogy a parlament békéje és a békés együttműködés előmozdittassék. (Mozgás.) Most még reflektálnom kell azon megjegyzésekre, a melyek az erősebb fegyverek használatára nézve itt különösen gróf Apponyi Albert részéről elhangzottak. Legkevésbbé tartozom azok közé, kik minden körülmények között e fegyverek alkalmazását helyesnek tartják. Maga a párt is aztmondta, hogy csak rendkívüli körülmények között van helye. Kern kell másra hivatkoznom, mint Kossuth Ferencznek, a Kossuth-párt vezérének szeptember hó elsején tett kijelentésére, a ki azt mondta, hogy Magyarországon, a hol nemcsak irányzatok, áramlatok, liberális és konzervatív árnyalatok és más törekvések választják el a pártokat, KÉPVH, NAPLÓ. 1910 1915. XV. KÖTET. hanem a hol mindig a nemzet léte, az ország államisága forog szóban, egy erősebb fegyver használata teljesen jogosult. De különben az ujabb parlamentarizmus történetéből tudjuk, hogy akár helyeseljük ezen eszközök alkalmazását, akár nem, igen sokszor vétettek azok igénybe a legkülönbözőbb pártok részéről, és tudjuk, hogy ez ellen semmit sem lehet tenni, csak a békés kiegyenlítés útját keresni. Nem akarok épen a mostani kormányról beszélni, de röviden utalok arra, hogy semmiféle kormánynak, a mely többségét nem egészen tiszta választásokból hozta be, nincs is meg az erkölcsi ereje arra, hogy másként járjon el. (Ugy van ! a baloldalon.) Ez Magyarországon sokkal nehezebb, mint bárhol másutt a világon, mert nálunk az országnak egyedüli palládiuma a parlamentarizmus, azt tehát meg kell védenünk és mindenképen küzdenünk kell az ellen, a mi a parlamenti tagok szabad működését korlátozná. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Földes Béla: Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk megjegyzést tett arra az u. n. szövetségre vonatkozólag, a mit ez az oldal a szoczialistákkal kötött. (Halljuk! Halljuk!) Hát én nagyon jól ismerem gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam felfogását, méltányolom is, a mint azt hiszem, egyáltalában minden vitának első feltétele, hogy egymás álláspontját méltányoljuk. Mert végre is mindazok a dolgok, a melyekkel a politikai élet terén foglalkozunk* nem dönthetők el sem dogmákkal, sem a kétszerkettő módjára ; (Igaz ; Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) itt a véleményeknek és felfogásoknak teljes szabadságuk kell hogy legyen, mert semmiképen sem mehetünk előre, ha ezt egymásnak nem konczedáljuk. De a mi ezt az u. n. szövetséget illeti, erről meg kell jegyeznem elsősorban is azt, hogy az nem szövetség. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Soha nem kötöttünk szövetséget. Ha kötöttünk volna, kellene hogy ennek valami aktája legyen, kellene hogy az egyik és másik szövetséges társ programmjának valamely része abban az aktában szerepeljen. Ez pedig nincs meg, és mi mindig hangsúlyoztuk, hogy itt csak parallel működésről van szó, és pedig csak egyetlenegy kérdésre vonatkozólag, a választói jogra nézve, a mit ők is akarnak és mi is komolyan akarunk. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Múzsa Gyula : Mi is akarjuk ! Sümegi Vilmos: Némelyek! Baross János nem akarja ! Baross János : Dehogy nem ! Sümegi Vilmos: Olyant azonban mi nem kérünk ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni! Földes Béla t A XX. században elzárkózni azon jelenségek elől, a melyek az egész világon végbemennek, lehetetlenség, már pedig azt el kell ismerni, hogy a mai társadalmi, gazdasági és poliS0