Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-349

%9. országos ülés Í912 február Ik-en, szombaioú. läö hiszen mindnyájunknak, a kik itt hivatva vagyunk arra, hogy az ország ügyeit intézzük, egyik vagy másik oldalon — mert hiszen az mindegy, az ellenzékre e tekintetben ugyanolyan felelősség háramlik, mint magára a kormányra a nemzet élete szempontjából — saját lelkiismeretünkkel össze keU egyeztetnünk minden lépésünket. (Elénlc helyeslés jóbbfelől.) E tekintetben tehát közöttünk semmi különbség nincs. Arra vonatkozólag is szivesen nyugtatom meg t. képviselőtársamat, hogy midőn a czimer- és jelvény-kérdésnél gróf Batthyány t. képviselőtársammal szemben azt a tételt állítottam fel, hogy t. i. mi, a kik ma többséget képezünk, abból a nyolcz évből, mely e programm keletkezése óta elmúlt, mindössze csak három évig voltunk kormányon és hogy ezen idő alatt tőlünk telhetőleg eleget tettünk programmunknak s mindenesetre biztató jel, hogy még csak egy kérdés van hátra, — ezzel korántsem akartam szemrehányást tenni az előttünk volt kormánynak. Igen jól tudom, hogy ez a szemrehányás nem illetheti az előző kormányt, a mely ezen kérdéseket annak idején programmjából egyelőre kikapcsolta és igy programmszerüleg nem foglalkozhatott velük. Ez tehát semmi esetre sem akar e részben szemrehányás lenni, hanem egyszerűen védelme a mi pozicziónknak, hogy a mióta itt vagyunk, megtettük, a mit tehettünk. (Helyeslés jobbfelöl.) Abban teljesen igaza van t. képviselőtársamnak, hogy beszédem fonalán elfelejtettem a választói jogra vonatkozó álláspontomat kifejteni, a melynek különben már előző felszólalásaimban kifejezést adtam. Nagyon sajnálom, hogy igy történt. És ha ezt újra megismétlem, csak azért teszem, mert ugy tudom, vagy legalább ugy hiszem, hogy ez, t. i. a választói jog kérdésének megoldására vonatkozó álláspontom szintén hozzájárulhat azon czél előmozditásához, hogy a normális tárgyalásokat felvehessük. (Halljuk! Halljuk !) Teljesen megegyezően azzal, a mit a t. házban már volt alkalmam mondani, ismételten kijelentem, hogy ma is ugyanazon az állásponton állunk, a melyet elfoglaltunk a trónbeszédre adott válaszfeliratunkban és ezen az alapon kívánjuk a kérdést megoldani. Ha egygyel megtoldottuk programmunkat, ez csak azért történt, mert — és ez különösen a mostani körülmények között bir fontossággal — pozitív, intézményes rendelkezésekkel akarjuk útját vágni azoknak a visszaéléseknek, a melyek a választások körül előfordultak. Abban a nézetben vagyunk, hogy e téren a legjobb orvosszer a deczentralizált választási módszer behozatala lesz. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezt akarjuk érvényre juttatni, és azt hiszem, legjobban felelünk meg feladatunknak és legjobban adunk komolyságot a dolognak akkoT, ha elfogadjuk a háznak azt a határozati javaslatát, a melyben a ház utasítja a kormányt,, hogy tnég ez év végéig terjeszsze be az erre vonatkozó KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XV. KÖTET, törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) A ma előadottak után, a midőn egyúttal kimutattam Batthyány Tivadar gróf t. képviselőtársammal szemben, hogy a kormány milyen komolyan veszi az előkészület munkáit, azért is kifejezhetem azt a reményemet, hogy az év végéig a kormány ennek az utasításnak eleget fog tehetni, mert hiszen az előkészítés munkálatai serényen folynak, a költségeket nem sajnáljuk, és azt hisz-, szűk, hogy pár hónapon belül már a törvény megszövegezésének a munkájába is belekezdhetünk és e munka elvégzése után még rendelkezésünkre álló néhány hónap alatt teljesen eleget fogunk tehetni a ház utasításának. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én tehát a háznak olyan határozatához, melyben utasítja a kormányt, hogy annak a programúinak keretén belül, a melyet jelezni szerencsém volt, még ez év vége előtt nyújtsa be a választójogról szóló törvényjavaslatot, készségesen hozzájárulok. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezeket pótlásul kötelességem volt kijelenteni és csak köszönettel tartozom Apponyi Albert gróf t. képviselőtársamnak, a miért szíves volt engem mulasztásomra figyelmeztetni. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A szólás joga Győrffy Gyula képviselő urat illeti meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szünetet kérünk !) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) (Az elnöki széket Beöthy Pál foglalja él.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. A szólás joga Győrffy Gyula képviselő urat illeti. Győrffy Gyula: T. képviselőház ! Miránk, a küzdő ellenzékre nézve az előttünk lejátszódott parlamenti jelenetek teljességgel nem lehetnek irányadók. Minket egészen hidegen hagy, hogy a t. 48-as és függetlenségi párt, melyj^Kossuth vezérlete alatt van . .. Eitner Zsigmond : Kossuth Ferencz ! Győrffy Gyula: Kossuth Ferencz vezérlete alatt van, leszerel, ellenben méltányoljuk azt, hogy a t. többség és annak kormánya a parlamenti tanácskozások normális folyásának helyreállítása érdekében a maga részéről mindazt, a mit saját álláspontjából kifolyólag tehetett, megtette, de hogy ő azzal a kevéssel, mondjuk : semmivel (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mégis czélt ért, ez minket, mint küzdő és harezos ellenzéket, teljesen hidegen hagy. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy Magyarországon több, mint 400 esztendeje a nemzeti képviselet miként oszlik meg. Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy egy olyan országban, a melynek nemzeti fejedelme van, az uralkodónak nincs más feladata, mint hogy a nemzeti akarat többségét kinyomozza, hogy nemzete és állama érdekében a királyi hatalmat a 17