Képviselőházi napló, 1910. XV. kötet • 1912. február 12–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-348

348. országos ülés 1912 február 23-án, pénteken. 115 jogot alkosson meg a saját legjobb tudása és meggyőződése szerint. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Miben áll tehát, t. képviselőház, az a mi nagy nemzeti rombolásunk % Talán a titkosságban ? (Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Talán a tiszta választásban ! Az nem kell!) Már ebben, ugy látom, nem vagyunk egészen magunkra hagyva, a kik ezt a nemzeti veszedelmet akarjuk az országra reá zúdítani, (Derültség a szélsőbaloldalon.) mert ennek bizonyos értelmezése ellen t. képviselőtársainknak, itt mellettem, szintén nincsen kifogásuk és a titkosságnak bizonyos téren való megvalósítását szintén kívánják Most csak a mérték mérvéről lehet szó, hogy a függetlenségi politikusok között az egyetértés meglegyen. Nekünk az a felfogásunk és ahhoz ragaszkodunk, hogy a titkosság feltétlenül szükséges. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert mi épen azt akarjuk, hogy az a jogosulatlan befolyás, a mely nem alulról támad reánk, hanem a mely felülről jön és összerombolja, tönkre teszi alkotmányos életünket, az a jogosulatlan befolyás ne adjon senkinek sem rendelkezésére olyan eszközöket, a minők a milliók, a katonaság, a hatalmi eszközök és ne tegye lehetővé, hogy a közigazgatás és más hatalmi eszközök a választásoknál jogellenesen felhasználhatók legyenek. Ennek csak egy, mondhatnám, egyetlen egy eszköze van és ez a titkos szavazati jognak a behozatala, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) egy olyan körülbástyázott választójog behozatala, a melyet a függetlenségi párt reprezentál itt a képviselőházban. Ezzel szemben nem áll egy radikális választói jog, a melyet talán egy képviselő sem akar e házban, hanem áll egy másik választói jog. Mondjuk — nem akarok erős szót használni — egy konzervatív választói jog, a melynek alapelvei nem ismeretlenek a t. képviselőház előtt. Gróf Tisza István kifejtette azt nyíltan a parlamentben a főrendiházban tartott beszéde alkalmával. (Zaj. Elnök csenget.) Az ő felfogása és fellépése csak dicséretre méltó, mert saját meggyőződéséért erővel sikra szállott az ő fanatizmusa, a mely ezt az álláspontot itt képviseli, a mely a sajtóban, népgyűléseken, mindenütt szembeszáll még a kormány nyíltan hangoztatott választási programmjával is. ö körvonalazta, hogy melyek a konzervatív választójog határai; én csak röviden érintem. Hát az az, hogy ki kell egészíteni a mai szükkörü választójogot tízezrekkel, talán százezrekkel, elmenni a gyárakba az előmunkásokhoz és más már eléggé megérett választókhoz és ezekből kiválogatni azokat, a kik szerinte méltók a választójogra és ebből kihozni bizonyos ujabb kategóriákat. Tehát azon az alapon menjünk bele a dologba, hogy gondosan ki kell választani azokat a rétegeket, a melyeket felülről még jobban lehet irányítani, a kikre a gyárigazgató, meg az uraság hatalmával még nagyobb mértékű befolyást lehet gyak rolni, ezeket oda kell állítani nyilvános szavazással az urnához, hogy tessék gyakorolni a jogaikat ! (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Annak a 300.000 állami és egyéb közhivatalnoknak, a kiknek exisztencziáját érinti a dolog, a kikkel szemben a legkegyetlenebb embertelenséggel járnak el, tessék odaállani a nyilvános szavazásra. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És most már erre a választójogra azután joggal lehet azt mondani, hogy ez a nemzeti választójog ? A mienk a nemzetietlen választójog ? Ez az a választójog, a mely az intelligencziának uralmát biztosítja, a mienk ellenben azt megsemmisíti ? Ez az — igy hangzik az ujabb terminológia — a mely a történeti osztályok befolyását megvédelmezi, a mienk pedig a történeti osztályokat egyszerre ledönti ? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu : A nép nem történelmi osztály ? Holló Lajos: Nézzük meg kissé ezeknek az állításoknak a jellemét. Tehát nemzeti választójog ez a konzervatív választójog, a mienk pedig nemzetietlen ? Hát nemzeti álláspont az, hogy a mikor a nemzeti érdek bármely téren felbukkan, mindjárt odasietnek, hogy azt lenyomják, ha máskép nem megy, a hatalom durva kezével ? (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen önök ezt kívánják fentartani! Azt akarják, hogy ne jöjjön olyan szerintük radikális választójog, a mely a mostani helyzetet felboritj mely lehetetlenné teszi, hogy felülről jövő kirendeltségek maguknak többséget szerezzenek. Ez nem nemzeti álláspont ! Ezt lehet aulikus álláspontnak nevezni, lehet egyébnek nevezni, de nemzetinek, különösen szemben a mi álláspontunkkal, nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ott van azután az intelligenczia szupremácziája. Hát az az intelligencziának a szupremácziája, az a szégyenteljes, az a gyalázatos helyzet, a melyben ma vagyunk ? (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy azokat a szegény, de intelligens elemeket igazán csaknem rablánczra fűzve viszik oda, hogy megalázkodva, emberi méltóságában, emberi jogaiban vérig sértve, meggyőződésétől megfosztva adja le szavazatát ? Hiszen nekünk az intelligenczia szupremácziája, szellemi erejének tisztasága, erkölcsi erejének teljessége a czélunk, mert azt akarjuk, hogy ezekkel az erkölcsi tényezőkkel gyakoroljon befolyást a népre ! De ha ő ebben akadályozva van, ha kétszínű játékot kell hogy folytasson, ha meggyőződéséért rögtön az exisztencziájában támadják meg, akkor nem az intelligenczia vezető szerepét erősitjük, hanem az intelligencziát lesülyesztjük kortesszolgálatokban fetrengő szegény népréteggé, a melynek nemcsak anyagi helyzete rendkívül válságos, hanem a melyet ezen az utón még az ő erkölcsi igazi értékétől, benső életének szentségétől, önbecsülésétől és tisztaságától is meg akarnak fosztani. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) A harmadik dolog, a mit felhoznak, az eddigi társadalmi osztályok megdöntése. Ez azt jelenti, hogy az eddigi történeti jogokkal birok, mondjuk főrendek és középrendek . .. Justh Gyula: Jeszenszky és a főispánok! 15*